Könyvekről mindenkinek

Vajon emberek írták a Bibliát a hagyományból táplálkozva, vagy emberek írták, a Szentlélek vezetése által? Ez a kérdés is felmerül ebben a rendkívüli, hazánkban eddig ismeretlen szemlélet jegyében fogant könyvben. Kai Michel és Karel von Schaik egy rendkívüli tudományos vállalkozásba kezdtek. Antropológiai szempontból olvasták végig a Könyvek Könyvét. Ez bizonyára sok hívő szemében istenellenesenek tűnhet- ám Michel és Schaik egyételműen kijelentik Az ember három természete című könyvükben, hogy ők agnosztikusok, illetve ateisták. Ők tudósok, akik a Biblián keresztül szeretnéknek rávilágítani az ember három természetére. Az első természet az úgynevezett intuitív természet. Szeretünk enni.Szeretjük a szépet. Szeretünk közösségben lenni. Szeretjük, ha szeretnek. A második természet az úgynevezett kulturális természet. Köszönni illik az idősebbnek. Szeretjük, ha a dolgok igazságosan alakulnak. Nem esszük meg a kutyát. A harmadik természet a racionális természet. Ha több pénzem van,

Amikor kezembe vettem Bodnár Edit Verses Életkönyvét, a Csillagfényt, azt gondoltam, hogy egy lineárisan építkező versgyűjteménnyel lesz dolgom, amely telítve lesz gyerekkorról, kamasz-szerelmekről, tanulmányokról, anyaságról, és efféle témákról szóló, kétszer négysoros versikékkel. Kellemesen csalódtam. Kellemeset csalódtam. Jól felépített, remekül szerkesztett könyv a Csillagfény- azt már le sem merem írni, hogy annyi sok jó magyar könyvhöz hasonlóan, ez sem került be a köztudatba... Nekem személy szerint legjobban az istenes versek tetszettek. Az 53 oldalon található Morzejelek című költemény a Biblia olvasására invitál- elképesztő eredeti módon feltűnően jó formaérzékkel. Ezt a verset a magyar irodalom sztárjai is elfogadnák sajátjuknak. Nagyon szép és megindító A kereszt alatt című vers is: bűnről- bűnbocsánatról, engesztelésről szól. De ami a leginkább megmaradt, az a Poros parancsolatok. Bizony, olyan időket élünk, hogy az emberek nemhogy elfelejtették volna a mózesi Tízpar

Kecskeméthy István egész életét a Bibliának tanulmányozásának szentelte, a Könyvek Könyve magyarra fordítása pedig élete főműve. A fordítás protestáns szellemű ( ennek jele többek között, hogy nem hamisítja meg a Tízparancsolatot), teljes mértékben igei, olvasása elvezeti a hívőt Jézus Krisztusban való mélyebb hitre. Akik pedig még nem fogadták be szívükbe Krisztust, talán e fordítás olvastával megteszik. Néhány érdekesség: a Tízparancsolat szövegében a Károlinál megszokott Ne paráználkodj!" helyett " Ne légy házasságtörő!" szerepel, ez bizonyos értelemben szűkítő, bizonyos értelemben tágabb értelmezés, mint a gönci prédikátoré. Ézsaiás Jesaja néven szerepel, s  szinte egész könyve verses ( ellentétben a Károli-fordítással, mely alapvetően prózában adja Ézsaiás könyvét, verses betétekkel). Sofóniás eredeti nevén (Cefanja ) szerepel, szövege szintén verses. A Hegyi Beszédben pedig Jézus "szellemi szegények"-et mond " lelki szegények" helyett. Magyar

Ugyan, miért kell könyvet írni a Tízparancsolatról? Hiszen olyan egyszerű: ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne tégy hamis tanúbizonyságot, meg ilyenek. Mit kell ezen magyarázni? Csak be kell tartani és kész- vélheti joggal a naiv Olvasó. Csakhogy Dávid István és Vitus Bulbuk István Tízparancsolatról szóló könyve éppen azt példázza, hogy mennyire nem tudjuk ma, a 21. században betartani Isten alapvetően pofonegyszerű utasításait. Mert ölünk. Ha nem is közvetlenül, de közvetve. Vegyészeti úton készült élelmiszerekkel, negatív érzésekkel, Mert paráználkodunk, holott uralkodhatnánk testi vágyainkon. Mert lopunk- legalábbis gondolatban, vagy ha nem, akkor irigykedünk. A 21.századi fogyasztói társadalom embere A könyvben található írások mindegyike voltaképpen egyetlen kérdésre keresi a választ: milyen gyakorlati lépéseket kell tennünk ahhoz, hogy a fogyasztói, ateista szellemű társadalomból visszatérhessünk a Tízparancsolat szellemében élő közösségi élethez. Ebből a szempontból számom