Bársony István: Lármás vizek
Bársony István a 19.század végének- 20.század elejének egyik legnépszerűbb gyermek- és ifjúsági írója volt- nem akármilyen mezőnyben. Aztán, ahogy jöttek a történelem viharai, könyvei kimentek a divatból, politikailag sem volt már megbízható. A gyerekkönyv-kiadók új arcokat kerestek, Bársony István pedig elfelejtődött volna-
ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell.
Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt.
Remélem, nem jut arra a sorsra ez a könyv, hogy ökomozgalmak bibliája legyen. Mert A Lármás vizek világában a természetet még nem kell védeni, megvédi az saját magát. Még működnek az elhárító mechanizmusok, ha valami idegen beleesik a vízbe, még kihalásszák, vagy elsüllyed vagy eltüntetik. A bársonyi világ teljességéhez még nem kell ember.
Hogy azátn mennyire volt realista ez a kép? A 19.század végén tényleg ennyire " természetes" volt a közeg? Hát, ezen gondolkodjanak a felnőttek. Ők a realisták, elvégre.
Móra Kiadó, 1986.
ha az 1980-as években a Móra Kiadónál valakinek eszébe nem jut, hogy kellene rá emlékezni, mégpedig válogatáskötettel. Így jelent meg aztán a Lármás vizek című könyv. Válogatott novellák, elbeszélések, mesék, kisregény, ami kell.
Bársony Istvánnál maga a természet a mese, a kaland, az emberi történések ehhez viszonyítva csak háttérül szolgálnak. Ahogy a kis halikra felnő a vízben, ahogy a fülesbagoly ül a fán és vala furcsa hangot ad ki, melytől az egész környék állatvilága megijed- ez a történet. Bársony István azt szeretné nekünk, felnőtt gyerekeknek elmesélni, hogy a természet maga is kalad, csupa érdekesség, az ember csak vendég itt.
Remélem, nem jut arra a sorsra ez a könyv, hogy ökomozgalmak bibliája legyen. Mert A Lármás vizek világában a természetet még nem kell védeni, megvédi az saját magát. Még működnek az elhárító mechanizmusok, ha valami idegen beleesik a vízbe, még kihalásszák, vagy elsüllyed vagy eltüntetik. A bársonyi világ teljességéhez még nem kell ember.
Hogy azátn mennyire volt realista ez a kép? A 19.század végén tényleg ennyire " természetes" volt a közeg? Hát, ezen gondolkodjanak a felnőttek. Ők a realisták, elvégre.
Móra Kiadó, 1986.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése