Greskovits Endre (szerk.):Huszadik századi indiai novellák

 Hazánkban nagyon keveset tudunk az indiai- és általában a keleti- irodalmakról. Éppen ezért hiánypótló a magyar könyvkiadásban a Noran Kiadó által, Greskovits Endre szerkesztésében 2008-ban megjelent kötet, a Huszadik századi indiai novellák, mely a Modern Dekameron sorozatban jelent meg.
Milyen is volt ez a huszadik századi indiai novellisztika? Mind tematikájában, mind stílusában rendkívül változatos. Az epikus családtörténetektől az egyén pszichológiájára koncentráló, szinte költői darabokig. A több évtizedet átfogó, regényszerű megoldásoktól a pár nap, netán pár óra alatt lejátszódó történetekig. A társadalmi tabuk döngetésétől a társadalmi tabuk döngetésének feltűnő kerüléséig minden árnyalat és felfogás és stílus fellelhető ebben a könyvben. Ez a rövid könyvajánló pusztán arra elegendő, hogy recenzens bemutassa a kötetből néhány személyes kedvencét, egy-egy mondatban. 

Intizár Huszain: A bráhmin-kecske. Van, hogy egy oktalannak tűnő állat bölcsebbnek tűnik, mint a gazdája. De egy kecske rendelkezhet-e isteni jellemvonásokkal? Intizár Huszain szatirikus novellája szerint- nos, nem árulom el. 

Qurratulain Haidar: A nemesi vér kötelez. A mű főhősének, Chamminak, igencsak nehéz élet jut osztályrészül. Már gyermekkorában eljegyzik egy gazdag fiúval, de a fiatalember felserdülve inkább a dorbézolás és a szabad szerelem mellett dönt, gyakorlatilag semmibe nézi menyasszonyát. Ráadásul, mikor India függetlenné válik, a Delhiben zajló zavargásokban életét veszti. Chammi magára marad, rokonok gyámolítására szorul. Aztán egyre-másra elköltöznek a rokonok is. Chammi megelégedve sorsával, egy távoli,nagyvárosi rokon házába kerül. Itt aztán az események nem várt fordulatot vesznek, e Chammit ez sem érdekli, vagy legalábbis úgy tesz. Haidar elbeszélése a kötet egyik legjobb alkotása. Egyszerre tragikus és humoros, sírunk és nevetünk. Ebben a műben benne van India egész történelme, és az indiai ember lelke. Zseniális mű, tanítani kellene Európában is.

Harisankar Parszái: Mátádín felügyelő a Holdon. Sci-fibe oltott szatíra az indiai társadalomról. A Holdon jelentősen megnő a bűnözés, ezért a Hold belügyminisztere segítséget kér Indiától. Az indiaiak Mátádin felügyelőt, a kissé régimódi detektívet küldik, hogy csináljon rendet. Legalább megszabadulnak tőle. Hamarosan mindennapos lesz a rendőri erőszak a Holdon is. Az elmaradottság és a humanitás ütközik meg, és az erő jogán, előbbi nyer. A Hold lakói viszont megütköznek ezeken a racionális és antihumánus- -bár kétségtelenül eredményes-  módszereken, úgyhogy a felügyelő sorsa megpecsételődik. Harisankar Parszái műve az indiai társadalmi rendszer negatívumait: a korrupciót, az elmaradott gondolkodást figurázza ki elképesztően eleven humorrral. 

Mulk Rádzs Ánand:A hazudozó. Az európai irodalomban az utóbbi évtizedekben heves vita dúl a történet, mint olyan, a történetmesélés, mint legitim emberi tevékenység körül. Indiában inkább a hazugság és igazság összekeveredése okoz gondot. Él egy ember, aki állandóan hazudik. Amikor ennek jogi következménye lesz, még arról is hazudik. A végén pedig egy akkora poénnal szembesülünk, hogy majd leesünk a székről a nevetéstől. Humorát, elbeszélői attitűdjét illetőleg a novella a székely kultúrkör irodalmi alkotásaira emlékeztet. 

Ajánljuk a Huszadik századi indiai novellák című könyvet a remek történetek és - úgy általában- a világirodalom minden barátjának. Nagy jelentőségű, hiánypótló mű. 
Noran Kiadó, 2008, fordította Balogh Dániel, Bangha Imre et al.