Amartya Sen:Az igazságosság eszméje

 Amartya Sen indiai származású, Amerikában és Angliában élő filozófus, közgazdász. Az igazságosság eszméje című könyve a 21.század tudományos bestsellere, Magyarországon és külföldön egyaránt. Nincs arra mód egy ilyen rövid könyvajánlóban, hogy a közel 600 oldalas művet elejétől a végégi bemutassuk, inkább csak néhány gondolati csomópontra hívnánk fel a figyelmet. 

Nagyon érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen mi az " igazságos"? A különböző filozófia talajon álló emberek mást és mást tekintenek igazságosnak. Egy marxista szerint igazságos társadalom az, ahol az emberek mindegyike nagyjából egyenlő mértékben birtokolja a termlőeszközöket, és kap lehetőséget arra, hogy a megtermelt javakat élvezze. Egy liberális világnézetű ember szerint az az igazságos világ, ahol mindenki képességeinek és teljesítményeinek arányában élvezi a javakat. Egy konzervaítív ember szerint a teljesítményelv jó dolog, de azért külöböző intézményeknek- állam, egyház- igenis bele kell avatkozni a dolgok menetébe, nem szabad bízni pusztán a piac önkorrekcióra való képességében. Egy anarchista szerint viszont társadalmi szinten nem is beszélhetünk igazságosságról. Sen könyve részletesen, nagyon eredeti módon végigelemzi ezeket a nézőpontokat, s olykor elképesztő következetésekre jut. 

Sen maga is " elismeri", hogy van egy szellemi elődje. Ez pedig John Rawls, a neves amerikai társadalomtudós, aki maga is sokat foglalkozott a társadalmi igazságosság problémájával. Rawls igazi amerikaiként az intézmények fejlesztésében látta az igazságosság megteremtésének lehetőségét. Ha az intézmények, rendszerek igazságosan működnek, tehát pl. nem diszkriminálnak, maximálisan betartják a törvényeket, nem korruptak, akkor igazságos lesz a társadalom. Amartya Sen ezt a nézetrendszert " transzcendentális institucionalizmus" -nak nevezi. Elismeri létjogosultságát, de azért túllép rajta: az igazságosságnak a mindennapi gyakorlatban, az emberek egymás közti érintkezésében is meg kell nyilvánulnia, nem elég csak kormányzati vagy éppen össztársadalmi szinten. Ebben, azt gondolom, igazat adhatunk Sen-nek. 

Nagyon rokonszenves a műben az, hogy kilép a hagyományos angolszász- európai művelődéstörténet és fogalomrendszer keretei közül, és valóban globális látásmódra törekszik- sikerrel. Nagyon figyelemreméltó kísérlet a klasszikus és modern euro-aamerikai civilizációt két ókori szanszkrit fogalommal ( niti illetve nyaya) körülírni. Szintén nagyon rokonszenves vonás a könyvben az európai demokráciafogalom óvatos bírálata, annak az önteltségnek a cáfolata, melyet az európai demokráciák tanúsítottak a 19-20.század folyamán. Igen megrázó szövegrész a nyugat-bengáli éhínségről szóló. Megdöbbentő, hogyan viselkedtek, hogyan álltak az egész kérdéshez a brit hatóságok. Európának alapos paradigmaváltásra van szüksége, ha nem akar lemaradni versenytársai mögött, s egyáltalán esélyt kíván hagyni magának arra, hogy valaha is igazságos társadalmat teremtsen. 

Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban humán értelmiségieknek, egyetemi hallgatóknak. Nem mindig könnyű a nyelvezet, szellemi erőfeszítést igényel, de megéri. Aki Az igazságosság eszméjét végigolvassa, szellemileg jelentősen előrelép. 

Osiris Kiadó, Budapest, 2021.Fordította Felcsuti Péter