Christopher Hrynkow(szerk.):Gondolatok a transzhumanizmusról.A mesterséges intelligencia etikája és hatásai

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai.

Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spirituális kvalitásnak.Kurzwell,hallgatói kérdésre válaszolva,optimizmusát fejezte ki a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac kapcsolatáról. Szerinte nem igaz,hogy az MI rendszerek csökkentenék a munkahelyek számát. Sőt,növelik a jobban fizetett,irodai munkát végzők arányát a népességen belül. Az MI ugyanis olyan új foglalkozásokat,új szakmákat teremt,melyeknek ma még a nevét sem tudjuk. Recenzens teljes mértékig egyetért Kurzwellel:hány olyan szakma van ma is,mely harminc évvel ezelőtt nem is létezett!És ez a tendencia a jövőben csak fokozódni fog. Szintén hallgatói kérdésre válaszolva Kurzwell kifejtette véleményét a blokklánc-technológiáról is. Véleménye szerint az egyre inkább globalizálódó világban előbb-utóbb az egész emberiség közös valutát fog használni,a nemzeti valuták pedig eltűnnek. 

Irene J.Dabrowski és Anthony L.Haynor írásában arról gondolkodik(és gondolkodtat),hogy egy mesterséges intelligenciával kiterjesztett emberi test tekinthető-e még Homo sapiensnek,vagy valamilyen új emberfajtával van/lesz e dolgunk?(Egy,szintén e könyvben szereplő másik tanulmány egyértelműen a kiborg nrvet használja az új élőlényre). Szerzők a tanulmányban több helyen írnak arról,hogy a mesterséges intelligencia az ateista-humanista ideológiát tekinti alapjának.  Simborgra hivatkozva kifejtik:előbb vagy utóbb olyan robotokat-például véráramba ültetett,ott dolgozó nanorobotokat-alkotunk,melyeknek intelligenciaszintje magasabb az emberénél. Recenzens annyit tenne hozzá:bár az állítás igaz,az embernek,a pszichológia jelenlegi állása szerint,kilenc féle intelligenciája van.Ezekre mind szükség van a teljes emberi élethez. Amiről Simborg ír,az a matematikai-logikai intelligencia. Ebben a robotok már most jobbak,lásd a sakkjáték világát,ahol egyes programok már sokkal jobbak a világbajnoknál is. Azt,hogy olyan MI-alapú szerkezetet gyártsunk,mely mind a kilenc intelligencia-területen jobb az embernél,még eléggé a jövő zenéje. 

Ide kapcsolódik a könyv egy másik tanulmánya,mely a nevetés és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról szól. Az egyszeri halandó nem is gondolná,micsoda tudományos elmélete van a humornak. A tanulmány szerint már léteznek olyan mesterséges intelligencia-projektek,melyek értik a szóviccet,az emberi nevetésre ingerlő gesztusokat,szórakoztatni is tudnak.Összességében azonban-jut végkövetkeztetésre a tanulmány szerzője,Una Stroda-az MI-alapú világ,éppen azért,mert tökéletesebb,kevesebb mulatságos helyzetet fog eredményezni,mint a jelenlegi. 

Persze, a Christopher Hrynkov által szerkesztettkönyv nem kívánt elmélyedni a részletekben,nem az a cél,hogy az élet minden területére kiterjedőn elemezze a mesterséges intelligencia szerepét. Nagyon fontos,több,a kötetben szereplő tanulmány tárgyalja viszont az MI-életek és a spiritualitás viszonyát. A római katolikus kereszténység középutas álláspontot foglal el a kérdésben. Támogatja a mesterséges intelligencia és az emberi test kapcsolatának fejlesztését akkor,amikor gyógyulásról,orvostudományról van szó. Aggodalmát fejezi ki azonban amiatt,hogy azok az emberek,akik rendelkeznek efféle mesterséges intelligenciatöbblettel,igazságtalan előnyökhöz jutnak,szélsőséges esetben elnyomóként léphetnek fel azokkal szemben,akik a hagyományos,humán életformát élik. Nincs tisztázva az sem,mi lesz a papság-recenzens hozzáteszi:és a tanítók,tanárok,meg úgy általában az értelmiség-szerepe,feladata az újfajta társadalomban. 

Nagyon sok dolgot kell még tisztázni a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazása,etikai és jogi kérdései körül. Christopher Hrynkow:Gondolatok a trandzhumanizmusról című könyve segít ezen kérdések tisztázásában. Egyúttal tudományos körképet is ad a témában:íme,itt tartunk most. Ajánljuk ezt a könyvet mindazon gondolkodó,értelmiségi ember számára,akiket érdekel a globális jelen és jövő alakulása.

Pallas Athéné Könyvkiadó.Fordította Berki Éva,Máté Katalin.Budapest,2022.