Galambos István, Horváth Gergely Krisztián:Magyar dúlás.Tanulmányok a kényszerkollektivizálásról
A Galambos István és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a magyar történelem tragikus időszakával ismerteti meg az Olvasót. Bár a történeti köztudatban az él, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után, a Kádár-konszolidáció idején a falvak népével jól bántak, a kötetből kiderül, hogy ez nem igaz.
Az 1958-1962.közötti időszak a falusi téeszek újraalakításának időszaka. (1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram bejelentésekor, sok termelőszövetkezet feloszlott, vagy egyszerűen a parasztok kiléptek). S '56 után, az újra megszilárduló kommunista hatalom idején, a tsz-újjáalakítás eszközei ugyanazok voltak, mint a Rákosi-korszakban: erőszak, zsarolás, adóztatás, a rokonok hátrányos helyzetbe hozása, gyakran elbocsátása. Az életmód megnehezítése ( pl. csak a téesztagoknak jár ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, óvoda...)
Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a magyarországi gyapottermelés ál-sikereiről és valódi kudarcairól, megtudhatjuk, hogyan védekeztek a Jászság parasztjai a falvakat járó városi agitátorok ellen, miért hittek küldetésükben az agitátorok, elemezhetünk táblázatokat, mely elemzés során kiderül, hogy a parasztok a forradalom után távolról sem önként adták oda földjüket, állataikat, gépeiket a TSZ-nek. Kiderül, mi állt a nyírcsaholyi asszonytüntetés ( 1960) hátterében, képet kapunk arról, miként viszonyultak a keresztény egyházak a kényszerkollektivizáláshoz, valamint olvashatunk részleteket a Kádár-korszak szociográfiai irodalmából, mely részletekben idős parasztemberek mesélnek " azokról az időkről".
A magyar dúlás egy kiválóan szerkesztett és írt, olvasmányos tanulmánykötet, ajánljuk minden történelem iránt érdeklődő ember figyelmébe.
A könyv a Magyar vidék a 20.században sorozat 4. köteteként jelent meg.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont- Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, 2019.
btk.mta.hu
neb.hu
Az 1958-1962.közötti időszak a falusi téeszek újraalakításának időszaka. (1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram bejelentésekor, sok termelőszövetkezet feloszlott, vagy egyszerűen a parasztok kiléptek). S '56 után, az újra megszilárduló kommunista hatalom idején, a tsz-újjáalakítás eszközei ugyanazok voltak, mint a Rákosi-korszakban: erőszak, zsarolás, adóztatás, a rokonok hátrányos helyzetbe hozása, gyakran elbocsátása. Az életmód megnehezítése ( pl. csak a téesztagoknak jár ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, óvoda...)
Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a magyarországi gyapottermelés ál-sikereiről és valódi kudarcairól, megtudhatjuk, hogyan védekeztek a Jászság parasztjai a falvakat járó városi agitátorok ellen, miért hittek küldetésükben az agitátorok, elemezhetünk táblázatokat, mely elemzés során kiderül, hogy a parasztok a forradalom után távolról sem önként adták oda földjüket, állataikat, gépeiket a TSZ-nek. Kiderül, mi állt a nyírcsaholyi asszonytüntetés ( 1960) hátterében, képet kapunk arról, miként viszonyultak a keresztény egyházak a kényszerkollektivizáláshoz, valamint olvashatunk részleteket a Kádár-korszak szociográfiai irodalmából, mely részletekben idős parasztemberek mesélnek " azokról az időkről".
A magyar dúlás egy kiválóan szerkesztett és írt, olvasmányos tanulmánykötet, ajánljuk minden történelem iránt érdeklődő ember figyelmébe.
A könyv a Magyar vidék a 20.században sorozat 4. köteteként jelent meg.
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont- Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala, 2019.
btk.mta.hu
neb.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése