Vigh Kálmán és Menyhárt Lajos Oroszországról és a Szovjetunióról szóló történelmi tanulmányai egy kötetben
A történetírásnak, a történelmi könyveknek, is megvan a maga története. Vigh Kálmán:Oroszország az utolsó Romanov, II. Miklós alatt illetve Menyhárt Lajos:A"sztálinizmus", mint történelmi jelenség című tanulmánya egy elképesztő kiadónál, a VIDEOTON József Attila Művelődési Ház és Könyvtár kiadásában jelent meg, a História Klub Füzetek sorozatban, év megjelölése nélkül, valószínűleg a rendszerváltást megelőző úgynevezett átmeneti időszakban ( 1985-1990.). A nyelvezet még igencsak marxista, a mondanivaló viszont már árnyaltabb, mint azt a Kádár-korabeli történetírásnál megszokhattuk.
Víg Károly alapkoncepciója szerint Oroszországban a 19. században egymás mellett élt feudalizmus és kapitalizmus, s az orosz politika minden megnyilvánulása e kettősség leképeződése. Megtudhatjuk, milyen eredményekkel járt Sándor cár jobbágyfelszabadítása, volt-e Oroszországban földreform, hogyan alakult a 19.század végén-20.század elején Lenin gondolkodása, miért kellett Leninnek és a bolsevikoknak kiszállni az Iszkra folyóiratból, képet kapunk az orosz-japán háború fontosabb eseményeiről és ezek diplomáciatörténeti hátteréről, s megtudhatjuk, hogyan kötött ki a cári Oroszország az első világháborúban az antant oldalán. Lenin szerepét ma már egy kissé eltúlzottnak érezhetjük...
Menyhárt Lajos alapkoncepciója szerint a sztálinizmus a leninizmus és a szocialista demokrácia eltorzítása, voltaképpen túlzott intézményi centralizáció. Ezen centralizáció- melynek hátterében Sztálin állt- jegyében siklott félre a Szovjetunió gazdasága, társadalom és politika. Sztálin túlnövekedett hatalmának köszönhetően alakult ki a tábor-rendszer, a nehézipar erőltetett fejlesztése, a személyi kultusz ( amelyet Menyhárt Lajos nem tart a sztálinizmus kizárólagos elemének). Őszinte és jól megírt tanulmány, egyfajta elméleti vázlat.
Azt gondolom, azóta már születtek ezen témákban sokkal alaposabb, alapkutatásokra jobban támaszkodó munkák. Oroszország és a Szovjetunió történetét igen alaposan kutató történészeknek ajánljuk ezt a kettős tanulmánykötetet.
Víg Károly alapkoncepciója szerint Oroszországban a 19. században egymás mellett élt feudalizmus és kapitalizmus, s az orosz politika minden megnyilvánulása e kettősség leképeződése. Megtudhatjuk, milyen eredményekkel járt Sándor cár jobbágyfelszabadítása, volt-e Oroszországban földreform, hogyan alakult a 19.század végén-20.század elején Lenin gondolkodása, miért kellett Leninnek és a bolsevikoknak kiszállni az Iszkra folyóiratból, képet kapunk az orosz-japán háború fontosabb eseményeiről és ezek diplomáciatörténeti hátteréről, s megtudhatjuk, hogyan kötött ki a cári Oroszország az első világháborúban az antant oldalán. Lenin szerepét ma már egy kissé eltúlzottnak érezhetjük...
Menyhárt Lajos alapkoncepciója szerint a sztálinizmus a leninizmus és a szocialista demokrácia eltorzítása, voltaképpen túlzott intézményi centralizáció. Ezen centralizáció- melynek hátterében Sztálin állt- jegyében siklott félre a Szovjetunió gazdasága, társadalom és politika. Sztálin túlnövekedett hatalmának köszönhetően alakult ki a tábor-rendszer, a nehézipar erőltetett fejlesztése, a személyi kultusz ( amelyet Menyhárt Lajos nem tart a sztálinizmus kizárólagos elemének). Őszinte és jól megírt tanulmány, egyfajta elméleti vázlat.
Azt gondolom, azóta már születtek ezen témákban sokkal alaposabb, alapkutatásokra jobban támaszkodó munkák. Oroszország és a Szovjetunió történetét igen alaposan kutató történészeknek ajánljuk ezt a kettős tanulmánykötetet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése