Könyvekről mindenkinek

 Nat Roid ( azaz, ki ne tudná, Tandori Dezső) Bízd a halálra című könyve három kőkemény bűnügyi regényt tartalmaz. Ebben a rövid kis könyvajánlóban mindháromról közlünk egy aprócska,rövidke spoilert, mintegy kedvcsinálóként. Utána pedig arról lesz szó, létezik-e irodalmi krimi.  Külön kijárás. A mű főhősei Dejan Tradics és felesége, Dragan.Nagy gondban vannak, ugyanis kilenc madarat kell átköltöztetni a lakás egyik helységéből a másikba. Ráadásul az egyik kanári beleszerelmesedett egy tőle fajtaidegen nősténybe. Hogy ez ne legyen elég,Tradicsékat rendszeresen hívogatja egy ismeretlen telefonáló, és ilyeneket mond: még tízenhárom óra, még tizenkét és fél óra, még öt óra, stb. Tradics sejti, hogy valamiféle emberrablási ügyről lehet szó, de nem akar lépni, mondván, semmi köze hozzá. Aztán egy újságpapíron véletlenül megpillanatja a Külön Kijárás nevű ügynökség ( kérdés, milyen ügynökség ez, mivel foglalkoznak...) logóját. Valami gyanús lesz neki.  Bízd a halálra. Ez a regény kész őrület!

 Sir Arthur Conan Doyle nemcsak a klasszikus angol kriminek, de a misztikus elbeszélésnek is nagymestere volt, erről tanúskodik a Múmiák meg médiumok című könyv, a Válogatott misztikus elbeszélések 2. kötete. Tandori Dezső fordításában élvezhetjük a kitűnő irodalmi csemegéket.  A Játék a tűzzel című műben igazi 19.századi viktoriánus szeánszra kalauzol el bennünket a neves brit író. Egy festő mindenféle okkult figurákat fest képeire, nemcsak azért, mert így könnyebben eladhatók a művek, hanem azért is, mert valamiféle furcsa érzés keríti őt hatalmába az unikornisok ábrázolásokar. Elhívják a híres médiumot, Mrs. Delamare-t egy szeánszra, hogy utánajárjanak:csakugyan titokzatos erők kínozzák-e a mestert, vagy a képzelet játéka az egész...Mrs. Delamre játszik a tűzzel, egészen a végső határig elmegy, úgy esik transzba, hogy alig tud visszajönni belőle. A festő és barátai pedig okosabbak lesznek néhány tapasztalattal.  A Thot gyűrűje a már jól ismert egyiptomi múmai-témát dolgozza fel. Joh

Sir Arthur Conan Doyle nevét elsősorban Sherlock Holmes-történeteiről ismeri a világ. De írt ő nagyon sok misztikus történetet, melyekből magyar nyelven 2006-ban, az ERI Kiadó gondozásában jelent meg kétkötetes válogatás. Az első kötet címe: A gázember.  Egy ilyen rövid könyvajánlóban nics mód a kötet minden elbeszélését részletesen górcső alá venni. Kiemelnék kettőt. A Borcas Court bikája című történet az ökölvívás világába vezet el bennünket. ( Conan Doyle maga is művelte ezt a sportot). Egy bizonyos Alf Stevens nevű ökölvívó éppen mérkőzésre tart, hogy találkozzon ellenfelével, amikor is útitársával ( aki az elbeszélés narrátora) találkoznak a körmnyék rémével. Két ember állja útjukat, ki akarja őket rabolni. Stevens, a rutinos ökölvívó szembeszáll velük, de esélye sincs: olyan hatalmasakat kap, olyan technikás ellenfelet fog ki, hogy kénytelen elsiemrni vereségét. Mikor aztán vége van az összecsapásnak, a közeli bokorból egy kutya vinnyogását lehet hallani. Kiderül, hogy egy hatalm

Shaun Hutson:Áldozatok című könyve műfaját tekintve horror-pszichothriller. A főhős, Frank Miller,igen érdekes mesterséget űz:horrorfilmekhez készít trükk-effekteket. Az ő munkája a sebesen lövellő vér, a levágott kezű ember stb. Ám az egyik forgatáson megsérül,felrobban egy gyutacs.Miller egyik szeme odalesz,új szemet kap. Egy gyilkos szemét-ám ezt a tényt az orvosok nem árulják ek neki. Miller látása látszólag rendbejön,ám időnként, pár másodpercre minden elhomályosul. Miller ezt nem mondja az orvosoknak. Mindeközben veszdelmes sorozatgyilkos garázdálkodik a városban. Az a módszere,hogy korábbi híres gyilkosok bűntetteit másolja. Nem lehet tudni,hogy legközelebb kit és hogyan gyilkol meg. A sztorira rászáll az egyik menő tévétársaság riporternője. Miller közben furcsa dolgokat lát meg fényképeken. Hátborzongató dolgot.Fel is hívja a nyomozást vezető felügyelőt,aki nem hisz neki... Shaun Hutson kitűnő könyvét mindenkinek ajánljuk,aki szereti az izgalmat,a borzongást.  A könyvet T

A Fried István által szerkesztett tanulmánykötet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének munkája. Az itt dolgozó kutatók tanulmányai tematikailag a kortárs magyar irodalom szinte teljes spektrumát átfogják. Itt van mindenki, aki számít: a veterán Tandori Dezső, a Nobel-díjas Kertész Imre, a költészetéről és drámáiról is ismertté vált Térey János, Garaczi László, Marno János, akinek lírája oly hevesen áll ellen az intellektuális értelmezési kísérleteknek, Kukorelly Endre, Orbán János Dénes és a mára élő legendává, generációk kedvencévé vált Varró Dániel. Számomra ez a szerény megjelenésű, de tartalmilag annál értékesebb könyv azt bizonyítja, hogy van magyar irodalom. Nemcsak atomjaira hullott alkotó-egyedek készítenek verseket, regényeket, hanem van egy huszonöt-harminc fős elitcsapat, akinek nyomtatott neve még mindig érték. Ha száz év múlva meg fogják írni a 21.századi magyar literatúra történetét, lesz miből válogatni. És e