Peter Wohlleben:A fák titkos élete

 Peter Wohlleben a modern természettudományos ismeretterjesztés egyik legnagyobb alakja. Amikor elolvassuk a könyveit, úgy érezzük, valami új, eddig nem ismert csodavilág tárul fel szemünk előtt- miközben rádöbbenünk, hogy hát mindig is ismertük ezt a csodát. A fák titkos élete olyan döbbentes igazságokkal szembesíti olvasóját, hogy napokig döbbenten néz ki az ablakonm s gyönyörködve csodálkozik a háza előtt álló nagy, magas, szótlan teremtményeken. Az alábbi könyvajánlóban azokat a legfontosabb dolgokat szeretném megosztani a Kedves Látogatókkal, melyet ebből a könyvből sikerült megtanulnom.

1. A fák soha nem önmagukban álló lények. Igen szoros kapcsolatban állnak saját fajtársaikkal, próbálják kiszorítani a többi fafajtát, miközben alaposan igénybe veszik az erdő többi lakójának segítségét is. Ha az erdőben- Wohlleben itt csak a nem gazdasági célú erdőkre vonatkoztatja állításait- egy fa megsérül, a többiek segítenek neki. Cuktokat, ásványokat juttatnak neki a gyökérhálózaton keresztül. 

2. Ebből következik, hogy a fák tudnak egymással kommunikálni. Többféle módon is:
- a gyökérhálózaton keresztül. Ebben az esetben gyakran gombák szállítják az üzenetet. Minden fa igyekszik gyökérzetét minél szélesebben megtapasztani ( tehát nem elsősorban lefelé törekszik a fa gyökere, hanem oldalra.. A legtöbb öreg fa gyükere nem terjed 2 métermél mélyebbre, széltében viszont egészen nagy területeket fog át. Ha pedig generációkon át tudja ezt megtenni a végeredmény egészen elképesztő lehet. Oregon államban egy fa és utódai 4 ezer négyzetkilométer területet vontak uralmuk alá, persze, csak a föld alatt, de akkor is..), ennek során kölcsönhatásba kerül más gyökerekkel. A bükkfa gyökérszálai pl. remekül kihasználják a tölgy által hagyott apró helyeket. 
- a levelek elhelyezkedésével. A legtöb fa levelének csak egik oldala vesz részt a fotoszintézisben.
- illatanyagok kibocsátásával. Az a jellegzetes erdőillat, amit turistaútjaink során érzünk, és oly nagy gyönyörrel lélegzünk be,nem más, mint a fák közötti kommunikáció anyaga a levegőben. A fák illatanyaggal tudják jelezni, ha pl. megsérültek, vagy rovarok támadták meg őket. Voltaképpen segélykiáltásokat hallatnak. 

3. A városba ültetett fáknak nehéz élete van. A gyökér ugyanis tömörített földben kell, hogy talajt fogjon, s ez nem mindig sikerül neki. Ezért van az, hogy fák gyökerei gyakran a csatornákban csúcsosodnak ki, mert nem tud megkapaszkodni a tömör földben. Wohlleben ezzel nem akar arra célozni, hogy most akkor ne ültessünk a városokban fát, csak arra hívja fel a figyelmet, hogy körültekintőn kell ezt tenni, nem pusztán a mennyiségre koncentrálva.

4. Nem szabad kivágni az öreg fákat: egy német kutatás szerint az öreg fák jóval gyorsabban növesztik lombkoronájukat, mint a fiatalok!! Nem baj, ha már korhad a törzs, a fa még akkor is nő! Arra viszont figyelni kell, ha törzsön jelennek meg hajtások: ezek úgynevezett pánikhajtások, s arra utalnak, a fa beteg. 

5. A fának van imumnrendszere, ezt már 1956 óta tudjuk. Képesek természetes úton védekezni bizonyos gombák és baktériumok ellen. 
A fák onnan tudják, hogy ideje rögyet ereszteni, hogy nő a napfényes órák száma. A bükk csak akkor nyílik ki, ha legalább 13 órán át világos van. Lehet akármilyen meleg, ha nincs legalább 13 órán át napfény, a bükk nem rügyedzik ki. 

Kiknek ajánljuk Peter Wohlleben:A fák titkos élete című könyvét? mindazoknak, akik szeretik a természetet. Elképesztő, amit tanulhatunk ebből a műből. Jó olvasást, jó erdőjárást! 

Park Könyvkiadó, 2020. Fordította Balázs István.