Roger Crowley: Kalmárköztársaság
A könyv alcíme:Hogyan hozta létre és veszítette el tengeri hatalmát Velence
Roger Crowley :Kalmárköztársaság című könyve a középkori egyetemes történet magyar Olvasó számára kevéssé ismert szegmensét mutatja be. Velence kis, cölöpházas faluból lett Európa egyik legrettegettebb és egyben legegzotikusabb állama. Már a 9.században az egész akkor ismert világgal kereskedtek, beleértve a muszlim Egyiptomot is, s ez a tény alaposan felháborította a bizánciakat, no meg a pápákat. A 10-11.században fogalmazódott meg a ' mi Adriai-tengerünk"- koncepció: Velence akkor tudja ellenőrzése alatt tartani az itáliai kereskedelmet, ha ellenőrzi az Adriai- tengert. A velenceiek döntő szerepet játszottak Konstantinápoly 1204-1205.évi tragédiájában-a keleti kereszténység fellegvára úgy meggyengült, hogy soha többé nem volt képes talpraállni. Nem tudott ellenállni az oszmánok növekvő terület-falásának sem. Ha így nézzük, Velence közvetett módon hozzájárult Konstantinápoly 1453. évi elfoglalásához is.
A Kalmárköztársaság nagy erénye, hogy Szerzője egyszerre képes láttatni a nagyívű történelmi folyamatokat, és plasztikusan ábrázolni a részleteket. Dandolo, az öreg és vak dózse a középkor ünnepelt szereplőjévé válik- miközben a hagyományos történetírás itt-ott megemlíti a nevét-, a gazdasági- politikai viszonyok ábrázolására pedig nincs jobb szó: mesteri. Leginkább a Velence és Kréta viszonyát elemző szövegrészeket emelném ki.
Sajnos, Crowley sem mentes a nyugati történetírókra oly jellemző Nyugat-centrikusságtól. Magyarország egyszerűen mint a puszta és a bóra- szél hazája jelenik meg. B. Szabó János utószava jól egészíti ki magyar történelmi vonatkozásokkal a Kalmárköztársaság szövegét.
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Talán mindenkinek.Mert a középkor Itáliájának története számunkra fehér folt. Töltsük ki!
Park Könyvkiadó, 2017.
Roger Crowley :Kalmárköztársaság című könyve a középkori egyetemes történet magyar Olvasó számára kevéssé ismert szegmensét mutatja be. Velence kis, cölöpházas faluból lett Európa egyik legrettegettebb és egyben legegzotikusabb állama. Már a 9.században az egész akkor ismert világgal kereskedtek, beleértve a muszlim Egyiptomot is, s ez a tény alaposan felháborította a bizánciakat, no meg a pápákat. A 10-11.században fogalmazódott meg a ' mi Adriai-tengerünk"- koncepció: Velence akkor tudja ellenőrzése alatt tartani az itáliai kereskedelmet, ha ellenőrzi az Adriai- tengert. A velenceiek döntő szerepet játszottak Konstantinápoly 1204-1205.évi tragédiájában-a keleti kereszténység fellegvára úgy meggyengült, hogy soha többé nem volt képes talpraállni. Nem tudott ellenállni az oszmánok növekvő terület-falásának sem. Ha így nézzük, Velence közvetett módon hozzájárult Konstantinápoly 1453. évi elfoglalásához is.
A Kalmárköztársaság nagy erénye, hogy Szerzője egyszerre képes láttatni a nagyívű történelmi folyamatokat, és plasztikusan ábrázolni a részleteket. Dandolo, az öreg és vak dózse a középkor ünnepelt szereplőjévé válik- miközben a hagyományos történetírás itt-ott megemlíti a nevét-, a gazdasági- politikai viszonyok ábrázolására pedig nincs jobb szó: mesteri. Leginkább a Velence és Kréta viszonyát elemző szövegrészeket emelném ki.
Sajnos, Crowley sem mentes a nyugati történetírókra oly jellemző Nyugat-centrikusságtól. Magyarország egyszerűen mint a puszta és a bóra- szél hazája jelenik meg. B. Szabó János utószava jól egészíti ki magyar történelmi vonatkozásokkal a Kalmárköztársaság szövegét.
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Talán mindenkinek.Mert a középkor Itáliájának története számunkra fehér folt. Töltsük ki!
Park Könyvkiadó, 2017.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése