Nádasdy Ádám: Billeg a csónak

 Nádasdy Ádám:billeg a csónak című új verseskötete (a cím mindhárom szava kisbetűevel írva) a Szerző 2019-2024. között ít verseit tartalmazza. Ez a kötet - legalábbis számomra- a  megküzdési stratégiákról szól. Arról, hogyan harcol/nem harcol a szubjektum az olyan életszituációk ellen, mint magányosság, gyász, halál vagy hogyan illeszt be mindennapi életébe olyan történéseket, mint szerelem,kaland, bármi más. Nem generációs verseskönyvről van ám szó, a költemények éppúgy szólnak eg y húszéves ifjú, mint egy nyolcvanéves másképp-ifjú szívéhez. Számomra nagyon nagy élmény volt végigolvasni a kötet verseit. Az alábbi könyvajánlóban kiemelem- teljesen szubjektív és önző alapon- néhány kedvencemet a kötetből, mindegyikről írok egy-két mondatot. 

Fűszer.Remekmű. Négyszer négy sor, a b a b rímképlet, azaz keresztrím, igazi klasszicizáló forma, de modern és releváns mondanivaló. Az ember sokszor úgy érzi, hogy kimaradt az élet nagy dolgaiból, elragadta mellőle a dolgokat valamiféle titokzatos erő, neki pedig nem marad más, mint- vigasztalásképpen- rendezgetni azt a keveset és nem túl jó minőségűt, amit mégis sikerült megélni, megszerezni. A Fűszer az elbukott de feldolgozott remények, az alapos felkészülés verse. Mindannyiunknak megvannak azok az időszakai, amikor pakolászunk. Szép az is. 

Határfajták. Azért nem mindegy, minek ütközik az ember, ha már ütközni is muszáj. Szögesdrótnak vagy levegőnek vagy szuggesztív szavaknak. Egyszer mindig elérkezünk a határra. Beírja ez a vers magát az Olvasó szívébe, mint fekete földbe az őszi szántás. Bárcsak minden barázda ilyen lenne, ennyire kellemes...

Másokból épülök. A mai kor uralkodó filozófiája ( ha ezt lehet annak nevezni) az önmegvalósítás kultuszát helyezi középpontba. A jungi értelemben vett Én megerősítése az egyén legfontosabb feladata, legalábbis ez árad ránk a médiából, mindenféle minőségben, többnyire nem az magas szintű intellektus kielégítésének vágyával. Nádasdy Ádám verse az ember közösségi mivoltát, az eléggé gyenge Ének egymásra utaltságát hangsúlyozza. Egymás mellett élünk, s átveszünk egymástól mondatokat, gondolatokat, de még fizikai dolgokat is. Mindeközben pedig félünk, nehogy túlságosan kiszolgáltassuk magunkat másoknak. Elvégre ki tudja, ki milyen szándékkal közelít...

Ott a Pilinszky! Emlékezés egy határhelyzetekig jutó költőre. Csakhogy a mai kor emberében- a költőkre is vonatkozik ez- valahogy nincs meg az mélység, mint megvolt Pilinszkyben, Nagy Lászlóban, Weöresben és 20.századi kortársaiban. Mi annyit tehetünk, hogy elkerüljük a lét nagy határhelyzeteit, mert abból nem mi jövünk ki jól. 

Talán e négy vers ízelítőt ad abból, mire is számítson a Kedves Olvasó. Ajánljuk ezt a könyvet a magyar irodalom minden barátjának, és azoknak is, akik még csak ezután kezdenek az irodalom csodálatos világával barátkozni. 

Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2024.