Dr.Csernus Imre:A magyar

 Dr.Csernus Imre: A magyar című legújabb könyvében arra keresi a választ, mi az oka annak, hogy a külföldiek többsége- már akit ez a kérdés egyáltalán érdekel- a magyarokat egy érdektelen, sok esetben unalmas népnek tartja( Szerző szerint legalábbis ez így van,jó lett volna látni a magánvélemény igazolására valamilyen empirikus kutatást). Mi az oka annak, hogy nincs igazi önérzetünk, hogy pszichológiai identitásunk nincs elég szilárdan megalapozva, hogy önértékelésünk oly sok esetben fejletlen- miközben hajlamosak vagyunk a mások iránti irigységre, a rosszindulatra? Mi az oka annak, hogy a nemzetközi boldogság- és elégedettségvizsgálatokon rendre a középmezőny alján vagy az utolsó helyek valamelyikén végzünk? Miért olyan magas Magyarországon az alkoholisták, a drogfüggők, a depressziósok aránya? A könyv nagyon sok nézőpontból tekinti át ezeket a kérdéseket. 

A végső konklúzió az, hogy nem merünk eléggé büszkék lenni az értékeinkre, az identitásunkra. Túlságosan megbújunk, nem vállaljuk fel magunkat. Nem vagyunk eléggé büszkék arra, hogy magyarok vagyunk. De mi lehet ennek az oka?-teszi fel a kérdést Dr. Csernus Imre. Szerinte elsőszámú ok a társadalmi szintű felelőtlenség. Nem vállaljuk gondolataink, döntéseink, tetteink következményét. Ez megnyilvánul abban, hogy áthágjuk a közlekedési szabályokat, hogy nem merünk családot alapítani, hogy vállalkozóként túl sokat foglalkozunk adóelkerülési praktikákkal, alkalmazottként pedig túl sokáig tűrjük a munkahelyen egy-egy torz jellemű főnök zaklatását-egyszerűen nem merünk lépni, nem merünk kötődni, nem merünk új élethelyzeteket teremteni, mert mit fog ehhez szólni a falu, a család, a kollégák stb. Szándékosan benne maradunk, benne úszunk olyan élethelyzetekben, melyek érzelmileg-lelkileg ( a kettő nem feltétlenül azonos) kizsigerelnek bennünket. Aki pedig nem meri vállalni a felelősséget döntéseiért, mindig csak konform életet él, annak nem fog kialakulni a nemzeti identitása. Erre az alap-atttitűdre tesz rá egy lapáttal a 21.században mindent eluraló fogyasztói társadalom, melynek apró örömei ideig-óráig tartó ál-boldogságot ígérnek, hogy aztán a valóságra ébredve annál nagyobb legyen a csalódás, a harag, az önmagunk felé irányuló számonkérés. A fogyasztói társadalom nem akar erős nemzeti identitást, mert az gátja lehet a fogyasztásból származó profit növekedésének. 
Azonkívül- pozitív gondolkodást olykor hátráltató tényezőként- ott a magaskultúránk is, amely sokféleképp jellemezhető, a " vidám" szóval semmiképpen sem. Csernus doktor a Himnuszt hozza példaként, mint a nemzeti pesszimizmus mintadarabját- azzal az érdekes, szerintem sokak számára meglepő információval, hogy Erkel eredeti dallama sokkal patogósabb, ritmusosabb volt, mint a ma énekelt változat. Egy QR-kódos elérhetőségen meg is hallgathatjuk a " valódi Erkelt", Dömjén Szilveszter feldolgozásában. Más hangulatú, mint amit megszokhattunk az iskolai ünnepségeken. Történelmünket illetően pedig Csernus doktor- maga is vajdasági magyar-egy realistább, de az egyén önbizalmát jobban erősítő interpretációt tartana szükségesnek. Mert lenne mire büszkének lenni: Bartók, Puskás, a Nobel-díjasok, városaink klasszikus építészete, fürdőink- csak valahogy mindenben a rosszat látjuk. Mindent szomorúra festünk.

 
Engedtessék meg egy történelmi példa recenzenstől, mégpedig II.Rákóczi Ferenc. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 között tartott, katonailag elbukott, de a szatmári békében Magyarország biztosította rendi különállását a Habsburg-birodalmon belül. Gyakorlatilag önálló ország lettünk. De nem erre vagyunk büszkék, hanem a katonai vereséget siratjuk, és a néhány tucat emigráns sorsán sajnálkozunk. 
3ae²śv
A magyar című könyvet azért tartom nagyon fontosnak, azért írtam róla ezt a rövid kis könyvajánlót, mert Csernus doktor nagyon őszintén, intelligensen beszél olyan dolgokról, melyekről mi is szeretnénk beszélni, csak a mindennapok rohanásában, a fogyasztói társadalomnak való megfelelésben ritkán jut rá idő. Ajánljuk ezt a könyvet minden pszichológusnak, történésznek, szociológusnak,À filozófusnak, mérnöknek, külföldön dolgozónak, itthon dolgozóknak, nem dolgozóknak, és mindenkinek, aki magyar, vagy akit érdekel ennek a furcsa, Kárpát-medencei közösségnek az alkata, lelkisége. 

Jaffa Kiadó,2024

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Simon Scarrow:Elsötétítés

Debbie Danowski és Pedro Lazaro:Miért nem tudom abbahagyni az evést?

David Carter:A világ lepkéi