Bejegyzések

vers címkéjű bejegyzések megjelenítése

Térey János: Őszi hadjárat

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg

Oláh András:Érintetlenül

 Oláh András ( 1959-) a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója, többek között Ady Endre-, Ratkó József- és Illyés Gyula- díjas. Nagyon termékeny szerző, szinte nincs is olyan irodalmi foyóirat, melyben ne publikált volna. Mind a költészetben, mind a prózában nagyon magas színvonalon alkot. Érintetlenül című verseskötete a 21.századi magyar költészet kiemelkedő alkotása, Ebben a könyvajánlóban feltárjuk, miért is igaz ez az állítás, továbbá néhány versről afféle személyes reflexiókat adok.  Oláh András az intimitások költője. Nem a világ óriási, globális és rettentő dolgai érdeklik, hanem a pici, finom kis apróságok. A kiszolgáltatott, mindenféle sors-szeszélyeknek alávetett személyiség küzdelme, Harca önmagával, harca azokért az intim pillanatokért, amikor kizárhatja a világot. Csakhogy ez a világrendszer olyanná formálta az emberi pszichét, hogy nehéz dolga legyen, amikor kapcsolatot épít vagy ápol. A férfiak és nők nehezen hangolódnak egymásra, nehezen találják meg a közös

Zsille Gábor(válogatta,szerkesztette):A századelő költészete

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

Tomas Tranströmer:Boltívek végtelenje.Válogatott versek

 Tomas Tranströmer 2011-ben irodalmi Nobel-díjat kapott- és az egész világ irodalmári- kritikusi közössége meglepődött. Egy ember, aki nem politizál, akit nem üldöznek, aki nem akar elnök lenni, aki nem tagja kismillió társadalmi szervezetnek- egy ember, aki azt teszi, amire elhívást kapott. Verseket ír, néha prózát ír. A boltívek vételenje című könyvben Tranströmer válogatott versei olvashatók. sokféle, mégis közös jegyeket hordozó költemények. Nehéz lenne eltéveszteni a költőt.  Miért is tetszett meg nekem ez a különös, furcsa költészet? Néhány pontban összegyűjöttem a válaszokat, tudva persz,e hogy egy ekkora irodalmi életművel kapcsolatban további kérdéseknek és további válaszoknak is helye van.  lássuk tehát, mi varázsolt el Tranströmer életművében! 1. Szinte minden versében ott a természet hangja, képe, jele. Olykor ezek a természeti képek egészen meghökkentő ( de nem szürrealista!) társulásokat alkotnak a világ más, néha kifejezetten az urbánus világból hozott képeivel. A Téli é

Szabó T. Anna: ár-új versek-

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árvizet,

Csanádi Imre:Hajnali káprázat

 Csanádi Imre a huszadik századi magyar irodalom emblematikus alakja. Hajnali káprázat címmel pályafutása során írt verseit válogatta kötetbe. Önálló, szerkesztett mű született, mivel a gyüjteményes kötet versciklusai nem egyeznek a folyamatosan megjelenő Csanádi- kötetekével. Néhány gondolatot, Csanádi költészetére vonatkozó egyedi jellemzőt emelnék ki ebben a könyvajánlóban, mely gondolatok és jellemzők természetesen távolról sem fedik le a költő életművének egészét. Mozaikok, apró morzsák, fel-feltörő gondolatok- ennyi az egész.  Nem volt még Csanádin kívül olyan magyar költő, aki ilyen egyénien ábrázolta volna természet és ember szimbiózisát. Az 1938-ban írott Este a hegyen című versben " Árvul a zaj, szelidül.Ropogó szekerek muzsikája / zsong el a mélyudvaron...". Az ugyanebben az évben írott Mezőföld című versben pedig, mely a "Józan próza-vidék"-et örökíti meg, nos ennek a műnek záró soraiban " mindent felfal ugyan, nem tűr színt vagy jelet/ a lassan, al

Szkárosi Endre:Véletlenül nem vagyok itt

 Adott egy üres papír, és adott Szkárosi Endre. Míg legtöbb, konvencionális hozzáállású írónk máris a vízszintes sorok alkotásának lehetőségét kezdené tanulmányozni, addig Szkárosi Endre hosszasan tanulmányozza az üres papírt. És rájön, hogy a fehér objektum mennyi, eddig ki nem használt lehetőséget rajt magában. már ha képzőművészként ÉS íróként tekintünk rá. ( Amúgy a címben vétettem egy kicsikét, a "Véletlenül" szó át van húzva, csak ezt a mi rendszerünk nem engedi, vagy legalábbis nem jöttem rá, hogyan...). Szóval, mit is lehet tenni üres pappírral, hogy tevékenységünk eredménye mégiscsak vers IS legyen? Kettéoszthatjuk, .Fejtetőre állíthatjuk.Vagy még jobb: leírunk szavakat, aztán bizonyos betűket feketével besatírozunk. Amúgy ez az Olvasónak is nagyon jó, mert több érzékszervét mozgatja meg a vers.  És amúgy az efféle megoldások nem zárják ki, hogy a Szerző kifejtsen/elmondjon/ véleményezzen bizonyos dolgokat, sőt, még történeteket is lehet is mondani. Csak a lélek egy

Simon Márton:Dalok a magasföldszintről

 Simon Márton lírája nagyon megfogja, áthatja az Olvasót, tetőtől talpig.Úgy érkeznek meg ezek a versek szívünkbe, mint szelíd, rábeszéléssel dolgozó kedves hódítók, akik azért jöttek,hogy kicsit megnemesítsék elszürkült- elunott, fogyasztóivá vált mindennapjainkat. Túllépnek a száraz intellektuson, lekísérnek bennünket a mélybe.Magyarázatot adnak jelenségekre, amit eddig is értettünk, csak nem így, és nem ennyire pontosan. A Dalok a magasföldszintről című kötet csak véletlenül került a kezembe,mindig halogattam az olvasását, de rosszul tettem, mert nagyon egyedi, furcsa,csak Simon Mártonra jellemző versekkel van teli.  Simon Márton verseiben legtöbbször valamilyen epikus helyzetből indul ki. Ezek a legváltozatosabb tettek, cselekedetek, gondolatok, vagy éppen nem tettek, nem-cselekdetek, nem gondolatok. A merülés elmélete című versben a Hold krátereinek elnevezésén csodálkozik egy fiú. A teendők című vers azzal kezdődik, hogy valaki felszóít valakit, hogy dobjon ki mindent. A véletlen

Farkas Wellmann Endre:Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz

 Farkas Wellmann Endre különös című verseskötete a költői beszédmód hagyományos kategóriái szerint szereplíra. Ám Farkas Wellmann csavar egyet ezen a beszédmódon:a Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz cmű kötetben a szereplíra köntöse mögé rejtőzik, így mondja el, alanyi módon, mit is gondol a világról. Az alábbi könyvajánlóban néhány, általam fontosnak tartott jelentésréteget, stíéluseszközt szeretnék kiemelni- érzékeltetni kívánom, milyen nagyszerű könyv ez, mennyire mély és maradandó benyomást tett rám.  Identitászaavar, elidegenedés-érzés. Farkas Wellmann remekül ragadja meg a 21.századi ember magányát, érték-bizonytalanságát, mely bizonytalanságot sok esetben éppen a korábban nemes és igazzá tévő selekedet, az olvasás okozza. A 21.századi ember manipulálható, mivel nincs tételesen megfgoalmazott értékrendje, minden tételes megfogalmazás félelemérzetet kelt benne, attól való félelmet, hogy a megfogalmazó a szabadságát sodorja veszélybe. A 11.oldalon olvashatjuk A masz

Kopriva Nikolett:Amire csak a fák emlékeznek

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor ütk

Heltai Jenő:Az utolsó bohém

 Heltai Jenő miden idők legkorszerűbb magyar írója, mert mindenkor aktuális lesz. Könyveiben, színdarabjaiban hihetetlen sztorik és jellemek, ugyanakkor végtelen empátia és szeretet vonul végig. Az utolsó bohém 1911-ben jelent meg, a Nyugat kiadásában, de aki nem szeretne ennyire antikvár lenni, az megtalálhatja a szöveget a Magyar Próza Klasszikusai sorozatban megjelent, nagyon szép borítóval ékesített Három kisregény című kötetben. A rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk Az utolsó bohémról, mely- mint egyes értelmezők állítják- nem a századforduló könnyed, bohém világának nosztalgikus elsiratása, hnem egy kitűnő, szórakoztató kisregény.  Mák István " alanyi költő" ( itt ezt úgy értjük, hogy mindig magáról ír verset) elhatározza, hogy kimegy Párizsba, az akkori világ szellemi-művészeti fővárosába. Csakhogy arra nem gondol, hogy pénzre is szüksége lesz, ezért aztán pénz nélkül tengeti életét a világ akkori legcsidálatosabb városában, szó szerint éhezik. Csak barátjá

Luzsicza István( összeáll.):Ha bármit lehetne...A KMI 12 program szerzőinek 2022.évi antológiája

 Nagyon szeretek irodalmi antológiákat olvasni, olyan, mintha jobbnál jobb borokat kóstolna az ember egymás után.A KMI 12 Programot a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei Programigazgatósága indította útra. A kötet legfőbb sajátossága, hogy egyaránt olvashatók benne ismert és elismert irodalmárok éppúgy, mint egy-két köteten " túllévő", feltörekvő ifjak. Ebben a rövidke ajánlóban nincs módunk minden közölt költő és író minden verséről szót ejteni, inkább csak bele-bele kapunk ebbe Luzsicza István által összeállított, s remekül kifőzött irodalmi vegyestálba, hogy aztán sok-sok olvasó keresse a kötetet a legközelebbi antikváriumban vagy a könyvtárakban.  Számomra nagyon-nagyon kellemes meglepetés volt Kopriva Nikolett költészete. Ezek a versek téren és időn át ívelnek valami vágyott- és halandó számára soha el nem érhető- messzeségbe. Az egyén kilép testi pillanataiból, " más világban andalog", másról beszél, mint amiről itt a Földön szokás. ( Ja: és másokkal b

Háy János:Szavalóverseny

 A könyv alcíme pedig ez:Kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak. Amikor versekkel kezdünk foglalkozni(ez többnyire az iskolai irodalomórákon történik,ami szerencsés esetben szerencsés,balszerencsés esetben pedig nem jó),hamar összetalálkozunk azzal a szóval,hogy "költészet". A költészet pedig mindaz,véljük kicsit bután,amit elemzünk az órákon. Mert,mint tudvalévő,a vers arra való,hogy elemezzék(intellektus),majd lelkendezve megállapítsák,hogy mind a költő,mind a verse zseniális(érzelem), s hogy lám,kis hazánkban milyen zseniális költők születtek,s nekünk ez a legfőbb értékünk(kultúrnemzet-koncepció). Ezután,ha még nem csengettek ki,megvitathatódik,csak úgy spontán,diáki kezdeményezésre,hogy vajon a 21.század gyorsbeszédű repperei tudnak-é olyan dalszöveget írni,mint Kosztolányi,aki nem írt dalszöveget,csak verset,de témánk szempontjából ez most teljesen irreleváns. Aztán,ha már kellően sokat elemeztünk költészetet,találkozunk olyas fogalmakkal,mint "verstípus". Azaz:rá

Faludy György:Japán költészet

 A kötet a Faludy tárlata sorozatban jelent meg.  Ha azt a kifejezést halljuk: japán költáészet, eszünkbe jutnak rejtélyes, háromsoros haikuk, amelyek mind az elmúlásról vagy az ahhoz hasonló létezésrő szólnak. Faludy György: Japán költészet című könyve megmutatja nekönk, hogy a Felkelő Nap országának költészete jóval több, sokrétűbb, annál, mint amit az európai átlagolvasó tud róla. Nincs módunk egy ilyen rövid könyvajánlóban egy nép lírájának teljes mélységeit elemezni. Inkább, valamiféle rövid spilerként, kiválasztottam néhány verset, ezeket mutatnám be, hogy aztán az Olvasó kezébe vegye a könyvet, és teljes pompájukban élvezze ezeket.  Személyes kedvencem e könyvből Ono Tozaburo(1903-1982): Páfrányok című költeménye. Szabadvers ( igen, a távol-keleten is írtak szabadverseket!). Arról szól, hogy mindannyiunk léte csak pillanat, áttetsző, majdhogynem üres. Olyan szavak szerepelnek a versben, mint foszfor-pentoxid, vitriol, parcella, rézvörös rozsda. Az örök keleti mondanivaló- beágya

Fehér Renátó:Garázsmenet

 Fehér Renátó könyve maradandó olvasói élményt nyújtó verseskötet. A Garázsmenet ( akik nem járnak busszal, azoknak:ez a felirat a tömegközlekedésre nem alkalmas, garázsba tartó autóbuszokon szokott megjelenni) versei részben generációs kiábrándultságról, a világ elszürküléséről tesznek igencsak sokszínű vallomást, másrészt arra buzdítják a befogadót, hogy a költeményben tárgyalt " problémáktól",ha lehet, kímélje meg magát. Annyira élesen villan elő líra mögül az epika, hogy még a leginkább képzeletszegény Olvasót is átjárja olykor a hideg. Ebben a rövid könyvajánlóban csak csöppnyi ízelítőt adunk Fehér Renátó költészetének gazdagságából, egy-két mondattal felhívjuk egy-egy versre a figyelmet.  A Természetes élőhely a gyermekkor világába vezet bennünket. Biztosan sok Látogatónk átélte, milyen is saját búvóhelyen kialakítani a szociális kapcsolatokat. Az összetartás, a bajtársiasság ezeken a titkos, sötét búvóhelyeken születik meg, és tart olykor nagyon hosszú ideig. A cím azo

Maszaoka Siki:120 haiku

 Gyönyörűségek, a nyelv, a természet és a gondolat fényes ékkövei- így jellemezhetjük Maszaoka Siki 120 haikuját, melyeket Czifra Adrien fordítói tehetsége tett hozzáférhetővé a magyar Olvasó számára, akiknek többsége- valljuk be- nem tud japánul. Bár lehet, hogy ezen versek olvasása és befogadása után sokan lesznek kíváncsiak a Felkelő Nap Országának nyelvére és kultúrájára.  A haiku klasszikus japán versforma( forma alatt a japánok más értenek, mint az európaiak), de az utóbbi két-három évtizedben az európai költők is kísérleteznek vele. Többféle haiku létezik, Maszaoka Siki(1867-1902) az 5-7-5 szótagszámú változatot művelte.A japánok a haikut egy sorba írták, mi háromba.   Miért is szeretjük ezeket a különleges verseket? Talán azért, mert a három rövid sorból álló forma sajátos dinamikát biztosít a költői mondaniválónak. A haiku olyan, mint egy pillanatkép: zajlik, zajlik egy esemény, a költő pedig egyszercsak lenyomja a gombot. És leírja, mit lát. Itt nem kell elmélkedni- bár lehet

Tőzsér Árpád:A vers ablakán kihajolva.Válogatott versek

Tőzsér Árpád lenyűgöző, divatos szóval ( kissé félve) élményszerű költészetét csodálva, kicsit sajnálom, hogy a 21.században olyan kevesen olvasnak verset. Tőzsér Árpádot kihagyni hatalmas mulasztás. Éppen ezért azt gondolom, hogy A vers ablakán kihajolva című könyvet ajánljuk elsősorban magyartanároknak: ismertessék meg a fiatal generációval! Válasszanak ki egy-két művet a sok remekből, értelmezzék, utazzanak ezen a gyönyörűséges irodalmi úton.  E rövid könyvajánlóban nem tudok erről a nagyon fontos könyvről részletes elemzést adni. Inkább arra keresem a választ, hogy mitől ilyen jó ez a Tőzsér-költészet, mi az, ami egyedivé, utánozhatatatlanná teszi.  - Nagyon kevés olyan költő akad, aki ennyire otthon van mind a " hagyományos", mind az avantgarde költészetben ( a szót franciásan írom, mert úgy kellene, hiába mond mást a Helyesírási szótár). Például a Megtérés című vers hagyományos négysoros versszakokból, abab rímképlettel gyönyörködtet, akárcsak a jóval később keletkezett

Fónod Zoltán(összeáll.):Műhely '84

 A szlovákiai ( illetve akkoriban még csehszlovákiai) Madách Kiadó az 1980-as évektől minden évben nagyszerű válogatást jelentetett meg fiatal szlovákiai magyar nyelvű írók műveiből. A rendkívül szerény kivitelű, de nagyon gazdag tartalommal megáldott kötetek aztán igen keresett könyvek lettek, mivel a Kádár-korszak ideje alatt a magyarországi Olvasókat sem kényeztették el határon túli magyar irodalmi alkotásokkal. A Műhely '84-ben közölt Szerzők között vannak, akiket már elfeledtünk, de vannak olyanok is, akiknek irodalmi munkásságát számontartja az utókor sokszor illékonyan ide-oda táncoló közvéleménye. Az alábbi könyvajánlóban a könyv néhány igencsak ígéretes morzsáját, odalát mutatjuk be. A Műhely '84-et pedig, magától értetődő módon, minden irodalomkedvelő embernek ajánljuk. És akkor szemezgessünk! A kötet nyitódarabja, nem véletlenül, Gál Sándor:amit keresünk című verse. Talán így foglalhatjuk össze többrétegű mondanivalóját:A Szellemtől megfosztott jelenlegi világban ( e

Péntek Imre:Hajtűkanyar

Péntek Imre: Hajtűkanyar című köete a költő 2002-2012. között megjelent verseiből tartalmaz válogatást. E rövid könyvajánlóban természetesen nem áll módunkban minden költeményt külön-külön elemezni, inkább bizonyos tendenciákat, mozgásokat emelünk ki ebből a nagyszerű könyvből. Általános jellemzőket keresünk az egyedi között.  Nagyon fontos közös tartalmi jellemzője ezeknek a verseknek a közéletből való kiábrándulás művészi megfogalmazása, leszámolás azon hittel, hogy a történelmi-politikai rendszerváltás, az intézményrendszer reformja egyúttal gyökeres erkölcsi megújulást is hoz a társadalomban. Az intézmények, a közösségek, a "hatalmi lárma" nem képesek az egyén szükségleteit kelégíteni, olykor antihumánusak, az egyén pedig marad magának, boldogul, ahogy tud. Nem tehet mást. Mindeközben az " Ügyes fickók" megőrizték hatalmukat, ráadásul alaposan és irritáló módon meggazdagodtak.  Péntek Imre könyve más szempontból tekintve is nagy leszámolás: az összegzés illúziój

Marsall László:Negyvenegy öregek

 Van az a bizony nagyon is elterjeedt közhely, hogy öregségünkben mindinkább hasonlítanak egymásra az emberek. Eltűnnek a negyven-ötven évesen még oly éles különbségek, gazdag és szegény, magányos és körülrajongott, együtt masíroznak a halál felé. Kitűnő költőnk, Marsall László:Negyvenegy öregek című verseskötetében meggyőzően bizonyítja, hogy ez a közhely bizony nem igaz. Öregkorunkra éppenúgy egyéniségek maradunk, mint amilyenek voltunk pár évtizeddel fiatalabban. Különbözünk.  Mert a barkácsolós bácsi, aki 83 évesen minden szomszédnak mindent megjavít, teljesen másképp öregedett meg, mássá formálódott, mint pl. Bukovi Márton, Péter Rózsa profeszzorasszony vagy Fejér Lipót matematikus, vagy éppen Zelk Zoltán bácsi. Ami közös az idős emberekben, az a végeérhetetlen gyönyörűséget okozó áttetszőség, a titkok mindennapi kiülése ezekre a barázdált arcokra, a lélek titkos alagútjainak kiegyenesedése. Mi, fiatalok, úgy látjuk, hogy aki öreg, annak a titkai már nem jelentősek, az ember és re