Bejegyzések

vers címkéjű bejegyzések megjelenítése

Galambosi László:Az irgalom ágai

 Galambosi László a 20.századi magyar költészet kevéssé ismert és elismert alakja. Önmagát sosem tartotta nagy költönek,gyógypedagógusként dolgozott,emellett jelent meg egy tucat verseskótete. Költeményei rendkívül érdekesek,magas színvonalúak,ez indokolja,hogy itt,a kónyvajánló blogban foglalkozzunk vele. Az irgalom ágai című kötete 1974-ben jelent meg. A magyar irodalom ekkoriban nagyon magas színvonalú,egész sor kortárs zseni alkotásában gyönyörködhet az olvasóközönség,ez a kötet pedig kissé elsikkadt a nagy tengerben. Maga a kötetcím azt fejezi ki,hogy minden,ami valóságunk része,az az irgalomból,a legnagyobb égi jótéteményből fakad. Nem ideológiák és anti-ideológiák,nem a racionális ész vagy érdek,hanem a kegyelem teremti meg azt a világot,melyben az ember,a költő jár-kel,álmodik. Tartalmilag,tematikailag három csoportra oszthatjuk a kötetben olvashatő verseket.1. A költészet feladatával,a költő szerepével foglalkozó versek,voltaképpen ars poetica-k.."Énekeljetek"-olvash...

Vihar Béla:Az alkonyat kapujában

 Vihar Béla a huszadik század kiemelkedő magyar költője,a Nyugat folyóirat harmadik nemzedékéhez tartozó alkotó. Hajdúnánáson született,a Nógrád megyei Széxsényben nevelkedetf. A második világháború idején részt vett az antifasiszta ellenállásban,munkaszolgálatra hurcolták,melyet szerencsésen túlélt. Az alkonyat kapujában című kőnyv a költő utolsó kötete lett volna,de váratlan halála folytán posztumusz kötetként jelenhetett meg. A rendkívül változatos tematikájú és fotmakincsű verseskötetből most kiemelünk néhány alkotást,ezzel ajánljuk a könyvet szeretettel és tisztelettel a közönségnek. Látvány a magasban. A költő-elbeszélőt az égen úszó fehér bárányfelhòk látványa egy gyermekkori csínytettre emlékezteti. Az emlékezés,a hazagondolás verse. Gyermekkor,lámpafényben. A lelkész édesapa elmeséli a kisfiúnak Ábrahám és Izsáj történetét. Csakhogy a gyermek lelke még nincs készen ekkora történetek befogadására. A szeretet,a családi összetartozás verse,szokatlan formájú,rímtelen elbeszélő...

Zelk Zoltán:Térdig hamuban

 Zelk Zoltán költő és író élete nem volt egyszerű. Fiatal korában óriási tehetségnek tartották,több írását a Nyugat folyóirat is közölte.A második világháború idején kétszer is elvitték munkaszolgálatra,csodával határos módon túlélte. 1945 után előbb a kommunista diktatúra (Rákosi-rendszer)lelkes híve majd bírálója. Az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemi előkészítésében részt vett,ezért a Kádár-rendszerben több év börtönre ítélték,de amnesztiával szabadult. A beteg költő aztán a magyar gyermekirodalom egyik legnagyobb alakja,vezéregyénisége lett. 1981-ben hunyt el. Tehetsége vitathatatlan,s bár életműve vitatott,a magyar irodalom szerves része.  Térdig hamuban című posztumusz könyvét özvegye,Sinka Erzsébet szerkesztette. Kötetben mdg nem jelent,kiadatlan verseket,változatokat tartalmaz,melyek 1925-1981.között keletkeztek. A könyv olvasása egyedi és mevgismételhetetlen irodalmi élmény. A Térdig hamuban című könyv része az 1981-1988 között megjelent életműsorozatnak....

Rába György:Kézrátétel

 Rába György Kézrátétel című kötetében sikeresen elkerüli azt a csapdát,melybe a magyar poétika sok nagy alkotója beleesett. Hogy tudniillik költészete a költészetről szól. Nem mestersége mibenlétét elemzi-bár természetesen akadnak a könyvben az irodalmi alkotómunkáról,mint hivatásról szóló darabok-hanem egy sajátos világhorizontot tár fel a költészet sugarában,a költészet által. Ebben a vonatkozásban Rába György a nyugatosok hagyományát folytatja,mégpedig kitűnően. Ezen könyvajánló nem komplex elemzést,pláne nem kritikát óhajt közölni erről a nagyszerű verseskönyvről. Maradnék az olykor naivnak,máskor felületesnek bélyegzett szubjektivitáson alapuló megközelítésnél. Kiválasztottam a kötetből néhány verset,és csak annyit írnék róla,hogy nekem miért tetszik,bennem,mint egyszerű olvasóban,milyen érzéseket,asszociációkat keltett a költői mű. A címről. A világ több kultúrájában a kézrátétel a gyógyítást,a vigasztalást,az erő,a bölcsesség átadását jelenti. Az enyém. Sokat morforndírozha...

Nádasdy Ádám: Billeg a csónak

 Nádasdy Ádám:billeg a csónak című új verseskötete (a borítón a cím mindhárom szava kisbetűevel írva) a Szerző 2019-2024. között írt verseit tartalmazza. Ez a kötet - legalábbis számomra- pszichológíából kölcsönzött kifejezéssel élve a megküzdési stratégiákról szól. Arról, hogyan harcol/nem harcol a szubjektum az olyan életszituációk ellen, mint magányosság, gyász, halál vagy hogyan illeszt be mindennapi életébe olyan történéseket, mint szerelem,kaland, bármi más. Nem generációs verseskönyvről van ám szó, a költemények éppúgy szólnak eg y húszéves ifjú, mint egy nyolcvanéves másképp-ifjú szívéhez. Számomra nagyon nagy élmény volt végigolvasni a kötet verseit. Az alábbi könyvajánlóban kiemelem- teljesen szubjektív és önző alapon- néhány kedvencemet a kötetből, mindegyikről írok egy-két mondatot.  Fűszer.Remekmű. Négyszer négy sor, a b a b rímképlet, azaz keresztrím, igazi klasszicizáló forma, de modern és releváns mondanivaló. Az ember sokszor úgy érzi, hogy kimaradt az élet na...

Grecsó Krisztián:Apám üzent

Amikor az 1980-as években a pszichológia és a pszichiátria tudománya felfedezte- helyesebben: újra felfedezte- hogy léteznek olyan panaszok, szorongások, fóbiák, melyek nem az egyénhez, hanem annak őseihez köthetők, bizony, sokan kételkedtek ezen felfedezés tudományos értékében, inkább a vallás, semmint a tudomány kategóriájába sorolva az e témában megjelent írásokat, tanulmányokat. Aztán az 1990-es évek végén bebizonyosodott, hogy léteznek transzgenerációs problémák, a szakma egyik fele ezt örömmel fogadta- mert magyarázatot nyert sok minden, ami a terápiákon kiderült ugyan, de eredete homályba veszett- a szakma másik fele viszont azt mondta, hogy ezek a problémák terápiás úton kezelhetetlenek, maradjunk, annál, hogy az egyénre koncentrálunk. Grecsó Krisztián:Apám üzent című könyve ezekről, a transzgenerációs problémákról szól, egyúttal a magyar irodalomban teljesen újrateremti a családregény fogalmát. A jelenleg élő és elhunyt családtagok cselekedeteinek lélektani következményei váln...

Parti Nagy Lajos:Szódalovaglás.-mintamondatok nulla-

 Parti Nagy Lajos költészetében kulcsfontosságú a Szódalovaglás -mintamondatok nulla-című könyv. Parti Nagy itt tette tökéletessé a nyelvi transzformációkban megnyilvánuló,a magyar avantgarde-ra és a nem-avantgarde-ra egyaránt építő alkotói metódust. A Szódalovaglás nem felhőtlen játékosságot kínál mindazoknak,akik a széthullófélben lévő modern világot kívánták versben magyarázni vagy efféle magyarázatokat szerettek volna olvasni. A versek (azaz mintamondatok) 1985 és 1990 között keletkeztek,a Kádár-korszak hanyatló időszakában és a rendszerváltás hajnalán. Parti Nagy Lajosnál és sok akkoriban alkotói virágkorát élő társánál a gondolattal együtt annak kifejezőeszköze,a nyelv is felszabadult. A wittgensteini gondolatrendszer minden csimm-bunm és dáridó nélkül bevonult a magyar és közép-európai lírába,irodalmi paradigmaváltást hozva létre. Az eredmény pedig egyrészt egy újfajta befogadás. A vers,amint azt az iskolában tanultuk,gyónyörködtet,fennkölt érzelmeket csal elő az Olvasóból,v...

Parti Nagy Lajos:Angyalstop

 Parti Nagy Lajos:Angyalstop című kötete a kitűnő költő 1970-1980 között keletkezett verseit tartalmazza. Az alábbi,igencsak méltatlanul rövid könyvajánlóban néhány olyan motívumot,tematikai és stílusbeli elemet szeretnék kiemelni,mely igencsak vonzóvá teszi a kötetet az irodalom barátai számára.  Tisztelgés az irodalom nagyjai előtt. Parti Nagy már fiatalon is tisztában volt azzal,hogy óriások vállán áll. Tiszteleg a váratlanul elhunyt Nagy László,az irodalomba a kommunista hatalom által újrakanonozált Kassák Lajos,a korban szinte etalonnak számító Bereményi Géza és Cseh Tamás előtt.  Társadalomkritika a korabeli Magyarországról. Aki meg akarja érteni a Kádár-korszakot,az feltétlenül olvassa el a Pénteki szonett című verset. Ebben minden benne van,az,ahogy az 1970-es évek kisembere,melósa látta ezt az országot.A sorrendben ez után következő,Csasztuska címü költemény pedig a kommunista elit gőgjét,anyagi meggazdagodását,szellemi és lelki közónyösségét írja versbe. Nosztal...

Parti Nagy Lajos:Grafitnesz

 Parti Nagy Lajos:Grafitnesz című kötetébe 1988-2003 között keletkezett költemények kerültek be. A cím,talán mondanom sem kell,a magyar kultúrába nagyjából ekkor bekerült két jelenség,a graffiti és a fitnesz,összeolvadásából keletkezett,amolyan Parti Nagy-módra,nyelv-alakítósan. Az alábbi könyvajánlóban néhány kedvencemet választottam ki a kötetből. Előre elmondom,hogy véleményem szerint a vers a művészet legszubjektívebb műfaja,a könyv elolvastával mindenkinek más-más költemények kerülnének a kedvencek-dobozba. Merthogy az emberi agy folyton kategorizál,dobozol,még a költészet sem tudja magát kivonni ezen emberi tulajdonság hatása alól. Akkor tehát nézzük,jómagam mely verseket találtam legszebbnek,legjobbnak,legérdekesebbnek a Grafitnesz "produkciói" közül! Vojvodina Snack.Ez egy igazi,hamisítatlan hosszúvers. Az 1990-es években vagyunk,a kommunista mintaországként számontartott Jugoszlávia bomlik. A költő,aki narrátor is,egy kávéházban ül,kollégáira gondol (Tolnai Ottó,Zalá...

Parti Nagy Lajos:Csuklógyakorlat

 Parti Nagy Lajos:Csuklógyakorlat című kótetében az 1981-1985 között keletkezett verseit tette közzé. Egy szubjektív megjegyzéssel kezdeném:nekem ez a könyv nagyon tetszik,örómmel és többször olvastam. Mégpedig azért szolgált ekkora örömömre a Csuklógyakorlat olvasása,mert ebből a könyvből bizony rengeteget lehet tanulni. Először is,ott vannak a szavak. Olyan szavak,melyek részei a magyar nyelvnek,legtöbb honfitársunk,köztünk magam is,még nyelvi tapasztalatokkal gazdag életünkben soha nem hallottuk őket. Csak néhány példa a sokból:frottíroz,marinír,vakota,sompoly,szilfid,grübedli (ezt megnéztem,német eredetű szó,eredeti értelmében az arcon található ún.mosolygödröcskét jelenti),krepdesin (ez pedig egy selyemszerű ruhaanyag,főként női ruhákat készítenek belőle) és még folytathatnám sokáig. Tegye a kezét a szívére,aki azt állítja, hogy az itt felsorolt szavakat akár egyszer is használta volna a közbeszédben!Szóval,ha valaki elolvassa Parti Nagy kötetét,s közben megkeresi e szavak jel...

Térey János: Őszi hadjárat

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg...

Oláh András:Érintetlenül

 Oláh András ( 1959-) a kortárs magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotója, többek között Ady Endre-, Ratkó József- és Illyés Gyula- díjas. Nagyon termékeny szerző, szinte nincs is olyan irodalmi foyóirat, melyben ne publikált volna. Mind a költészetben, mind a prózában nagyon magas színvonalon alkot. Érintetlenül című verseskötete a 21.századi magyar költészet kiemelkedő alkotása, Ebben a könyvajánlóban feltárjuk, miért is igaz ez az állítás, továbbá néhány versről afféle személyes reflexiókat adok.  Oláh András az intimitások költője. Nem a világ óriási, globális és rettentő dolgai érdeklik, hanem a pici, finom kis apróságok. A kiszolgáltatott, mindenféle sors-szeszélyeknek alávetett személyiség küzdelme, Harca önmagával, harca azokért az intim pillanatokért, amikor kizárhatja a világot. Csakhogy ez a világrendszer olyanná formálta az emberi pszichét, hogy nehéz dolga legyen, amikor kapcsolatot épít vagy ápol. A férfiak és nők nehezen hangolódnak egymásra, nehezen találják me...

Zsille Gábor(válogatta,szerkesztette):A századelő költészete

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kol...

Tomas Tranströmer:Boltívek végtelenje.Válogatott versek

 Tomas Tranströmer 2011-ben irodalmi Nobel-díjat kapott- és az egész világ irodalmári- kritikusi közössége meglepődött. Egy ember, aki nem politizál, akit nem üldöznek, aki nem akar elnök lenni, aki nem tagja kismillió társadalmi szervezetnek- egy ember, aki azt teszi, amire elhívást kapott. Verseket ír, néha prózát ír. A boltívek vételenje című könyvben Tranströmer válogatott versei olvashatók. sokféle, mégis közös jegyeket hordozó költemények. Nehéz lenne eltéveszteni a költőt.  Miért is tetszett meg nekem ez a különös, furcsa költészet? Néhány pontban összegyűjöttem a válaszokat, tudva persz,e hogy egy ekkora irodalmi életművel kapcsolatban további kérdéseknek és további válaszoknak is helye van.  lássuk tehát, mi varázsolt el Tranströmer életművében! 1. Szinte minden versében ott a természet hangja, képe, jele. Olykor ezek a természeti képek egészen meghökkentő ( de nem szürrealista!) társulásokat alkotnak a világ más, néha kifejezetten az urbánus világból hozott képe...

Szabó T. Anna: ár-új versek-

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árviz...

Csanádi Imre:Hajnali káprázat

 Csanádi Imre a huszadik századi magyar irodalom emblematikus alakja. Hajnali káprázat címmel pályafutása során írt verseit válogatta kötetbe. Önálló, szerkesztett mű született, mivel a gyüjteményes kötet versciklusai nem egyeznek a folyamatosan megjelenő Csanádi- kötetekével. Néhány gondolatot, Csanádi költészetére vonatkozó egyedi jellemzőt emelnék ki ebben a könyvajánlóban, mely gondolatok és jellemzők természetesen távolról sem fedik le a költő életművének egészét. Mozaikok, apró morzsák, fel-feltörő gondolatok- ennyi az egész.  Nem volt még Csanádin kívül olyan magyar költő, aki ilyen egyénien ábrázolta volna természet és ember szimbiózisát. Az 1938-ban írott Este a hegyen című versben " Árvul a zaj, szelidül.Ropogó szekerek muzsikája / zsong el a mélyudvaron...". Az ugyanebben az évben írott Mezőföld című versben pedig, mely a "Józan próza-vidék"-et örökíti meg, nos ennek a műnek záró soraiban " mindent felfal ugyan, nem tűr színt vagy jelet/ a lassan, al...

Szkárosi Endre:Véletlenül nem vagyok itt

 Adott egy üres papír, és adott Szkárosi Endre. Míg legtöbb, konvencionális hozzáállású írónk máris a vízszintes sorok alkotásának lehetőségét kezdené tanulmányozni, addig Szkárosi Endre hosszasan tanulmányozza az üres papírt. És rájön, hogy a fehér objektum mennyi, eddig ki nem használt lehetőséget rajt magában. már ha képzőművészként ÉS íróként tekintünk rá. ( Amúgy a címben vétettem egy kicsikét, a "Véletlenül" szó át van húzva, csak ezt a mi rendszerünk nem engedi, vagy legalábbis nem jöttem rá, hogyan...). Szóval, mit is lehet tenni üres pappírral, hogy tevékenységünk eredménye mégiscsak vers IS legyen? Kettéoszthatjuk, .Fejtetőre állíthatjuk.Vagy még jobb: leírunk szavakat, aztán bizonyos betűket feketével besatírozunk. Amúgy ez az Olvasónak is nagyon jó, mert több érzékszervét mozgatja meg a vers.  És amúgy az efféle megoldások nem zárják ki, hogy a Szerző kifejtsen/elmondjon/ véleményezzen bizonyos dolgokat, sőt, még történeteket is lehet is mondani. Csak a lélek egy ...

Simon Márton:Dalok a magasföldszintről

 Simon Márton lírája nagyon megfogja, áthatja az Olvasót, tetőtől talpig.Úgy érkeznek meg ezek a versek szívünkbe, mint szelíd, rábeszéléssel dolgozó kedves hódítók, akik azért jöttek,hogy kicsit megnemesítsék elszürkült- elunott, fogyasztóivá vált mindennapjainkat. Túllépnek a száraz intellektuson, lekísérnek bennünket a mélybe.Magyarázatot adnak jelenségekre, amit eddig is értettünk, csak nem így, és nem ennyire pontosan. A Dalok a magasföldszintről című kötet csak véletlenül került a kezembe,mindig halogattam az olvasását, de rosszul tettem, mert nagyon egyedi, furcsa,csak Simon Mártonra jellemző versekkel van teli.  Simon Márton verseiben legtöbbször valamilyen epikus helyzetből indul ki. Ezek a legváltozatosabb tettek, cselekedetek, gondolatok, vagy éppen nem tettek, nem-cselekdetek, nem gondolatok. A merülés elmélete című versben a Hold krátereinek elnevezésén csodálkozik egy fiú. A teendők című vers azzal kezdődik, hogy valaki felszóít valakit, hogy dobjon ki mindent. A...

Farkas Wellmann Endre:Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz

 Farkas Wellmann Endre különös című verseskötete a költői beszédmód hagyományos kategóriái szerint szereplíra. Ám Farkas Wellmann csavar egyet ezen a beszédmódon:a Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz cmű kötetben a szereplíra köntöse mögé rejtőzik, így mondja el, alanyi módon, mit is gondol a világról. Az alábbi könyvajánlóban néhány, általam fontosnak tartott jelentésréteget, stíéluseszközt szeretnék kiemelni- érzékeltetni kívánom, milyen nagyszerű könyv ez, mennyire mély és maradandó benyomást tett rám.  Identitászaavar, elidegenedés-érzés. Farkas Wellmann remekül ragadja meg a 21.századi ember magányát, érték-bizonytalanságát, mely bizonytalanságot sok esetben éppen a korábban nemes és igazzá tévő selekedet, az olvasás okozza. A 21.századi ember manipulálható, mivel nincs tételesen megfgoalmazott értékrendje, minden tételes megfogalmazás félelemérzetet kelt benne, attól való félelmet, hogy a megfogalmazó a szabadságát sodorja veszélybe. A 11.oldalon olvashatj...

Kopriva Nikolett:Amire csak a fák emlékeznek

 Kopriva Nikolett a fiatal magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Jól példázza ezt az Amire csak a fák emlékeznek című kötet. Telis-tele jobbnál jobb versekkel, a versek pedig telis-tele inspiráló, a magyar költészetben csak ritkán jelenlévő gondolatokkal, érzésekkel. Az alábbi ( szokás szerint rövid, mert hát sietni kell ebben a sietős világban) könyvajánlóban megpróbálom megfogalmazni, miért tartom én kiemelkedőnek Kopriva Nikolett költészetét. Persze, az irodalom szubjektív, úgyhogy mások másképp látják, de azért igyekszem rálelni a fix pontokra ( minden jó művészet szilárd alapokra épül. Többé-kevésbé szilárd alapokra). Van az egyén és van a külvilág, utóbbi- költészetmentesen tárgyias köznapi gondolkodásunk szerint- minden, ami nem az egyén. Kopriva Nikolett arra kíváncsi, hogyan hat egymásra a kettő:összeolvad?eltávolodik? az egyén valamely attitűdja tükrözi a külvilágot? A külvilágba van beleírva az Én? Ebben a nagy találkozásban, olykor szeretetben, olykor...