A miskolci Herman Ottó Múzeum közleményei 24.

 A miskolci Herman Ottó Múzeum nagyon sokoldalú tudományos és művészeti-művészetszervező intézmény.A közlemények 24.kötete híven tükrözi ezt a sokoldalúságot.Találhatnak itt kedvükre való olvasnivalót a történelem,a régészet,a néprajz,a művészettörténet,a zene,az irodalom,a nyelvtudomány iránt érdeklődő Olvasók egyaránt. E rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adhatunk e kötet rendkívül gazdag tartalmából.

Simán Katalin írása (Jelentés Hidasnémeti-Borházdűlő felsőpaleolitikus telep ásatásáról) olyan emberek kózösségét mutatja be,akik 25 000-20 000 évvel ezelőtt éltek a mai Észak-Magyarotszágon,vadásztak,halásztak,gyűjtögettek,s egészen biztosan építettek kunyhókat is. Az ásatáson 2430 darab követ találtak a régészek! Pátay Pál,a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa a tiszalúc-sarkadi rézkori telep ásatási munkálatairól számol be. Egészrn egyedülálló targyat is sikerült találni:egy olyan edényt,melynek alakja 4,sarokkal egymás felé forduló papucsot formáz. Lovász Emese a tiszakarádi germán temetőről közöl cikket. A temetőben-melynek léte már 1958-ban ismert volt-50 sírt találtak a kutatók,a halottak feje észak felé nézett. B.Hellebrandt Magdolna pedig a kesznyéteni szkíta kori temetőt mutatja be nekünk.

Fodor László írása egy egészen különleges világba kalauzolja el az Olvasót. A pálosok az egyetlen,a középkori Magyarországon alapított szerzetesrend. Sokáig vitatott volt,hogy az almárvölgyi kolostor romjait bemutassák-e az utókornak. Végül győzött a józan ész,és megkezdődött a leletmentés (a régészetnek is megvan a maga története...). Dankó Katalin írása a sárospataki vár 1985.évi rekonstrukciójáról ad képet-és persze arról,mennyire hiányzott a korszerű,Nyugat-Európában már régóta alkalmazott technológia a hazai archeológiának. Joó Tibor tanulmánya pedig azt mutatja be,milyen keveset közöltek a kor fontos információforrásai a Gönc melletti pálos kolostorokról,majd bepótolván a hiányosságokat,bemutatja ezeket a kolostorokat. Már az alapítás éve is bizonytalan,Szerző szerint a helyes évszám 1371.

Aki szeretne sokat megtudni a két világháború közötti,illetve az 1945 utáni magyarországi képzőművészeti életről,az feltétlenül olvassa el Goda Gertrúd Tenkács Tibor festőművésszel,a tokaji kulturális élet kiemelkedő alakjával készített intetjút!Néprajzosok számára kiemelkedően fontosnak tartom Viga Gyula tanulmányát ( A bükki pásztorkodás természetes enyhelyei),melyben megbizonyosodhatunk arról,hogy a Bükk hegységben dolgozó sertés-,juh,és marhapásztorok nem egyszer igénybe vették a hegységben található barlangokat. Balázs Géza a juhászatról írt tanulmányt,az ároktői juhászok életének példáján keresztül. Olyan kifejezésekkel találkozunk,mint mustrafalka,jármos jászól,kuhin,frízes-akit érdekel a birkapásztorkodás,feltétlenül olvassa el ezt a tanulmányt! De szakemberek számára érdekes lehet a 19.századi kéziratos versgyűjtemény vagy Ujváry Zoltán Cigánymaszkos alakoskodók című írása is. 

Ajánljuk a miskolci Herman Ottó Múzeum közleményeinek 24.kötetét minden,humán tudományokkal foglalkozó szakembernek. Nagyon mély,elmúlt korok mindennapi életét bemutató tanulmányok,esszék ezek. Kitűnő olvasmány!