Ahmed Afzaal:Tanítás alkonyat idején

A könyv alcíme:Az oktatás jelentősége az összeomlás korában

 Azt, hogy a fejlett országok oktatási rendszere hosszú évek óta válságban van, már számtalan oktatáskutató és gyakorló pedagógus jelezte és jelzi folyamatosan. De mi az oka ennek a válságnak? A legtöbb szakértő pedagógia, legfeljebb szociológiai érveket és jelenségeket hoz fel válaszként. Ahmed Afzaal: Tanítás alkonyat idején című könyvében sokkal komplexebb, egész gazdasági-társadalmi-politikai valónkat érintő választ fejt ki. Az USA-ban élő Szerző e könyvet elsősorban felsőoktatásban dolgozó tanároknak írta, de szívesen ajánlja közép- és alsófokú oktatás szintjén dolgozó pedagógusoknak is. Recenzens szerint ezt a könyvet a világ minden pedagógusának el kellene olvasni. 

Melyek az oktatás globális válságának jelei? Egyre érdektelenebb és egyre kevesebbet tudó diákok, az egyetemek átpolitizálódása, kiégett tanárok, a bölcsészettudományok és művészeti ismeretek degradalódása. Recenzens megdöbbent, mikor olvasta, hogy Amerikában egyre több felsőoktatásban dolgozó, komoly, nagy tudású és empatikus szakember hagyja ott az állását, és helyezkedik el inkább a vállalati szférában. A mozgalomnak már neve is van,amit én itt most nem ismertetek. Afzaal szerint az oktatás egyszerűen azért van válságban, mert a 21.század diákja nem azt kapja a különböző iskoláktól, melyre szüksége volna. Szerző szerint még mindig a 19.századi német Wissenschaft az eszmény ( ebben az összefüggésben ezt úgy fordíthatnánk, hogy tiszta tudomány),nem pedig a problémacentrikus, gyakorlatorientált, a fiatalok kérdéseire reagáló oktatás. A szakembert összekeverték a szakbarbárral ( ez már recenzens leegyszerűsítő megfogalmazása, de lényegében erről van szó). Ahol pedig megvolt a szándék a változtatásra, ott megint rossz irányt vettek a dolgok:leegyszerűsítették az oktatást a készségfejlesztésre, alábecsülték a tárgyi tudás jelentőségét. Más esetekben pedig előfordult, hogy összetévesztették az információt a tudással. Nincs konszenzus arról, hogy mit és hogyan kellene tanítani. 

Afzaal szerint minden oktatásról szőtt elképzelésnek abból kellene kiindulni, hogy a Föld bolygó globális, az emberi élet minden dimenziójára kiterjedő és visszafordíthatatlan krízishelyzetben van. Ez a krízis pedig a fogyasztói társadalom és a balul sikerült környezetvédelmi törekvések, a nagy lelkesedéssel aláírt, aztán egyetlen pillanatig be nem tartott megállapodások együttes eredménye. A kapitalizmus folyamatosan növekedni akar, ez van " belekódolva". Az elmúlt évezredekben az ember csodálatos képességekre tett szert, ez csodálatos mennyiségű és minőségű tudáshoz vezetett, ugyanakkor sokáig elhanyagoltuk azokat a negatív tényezőket, melyek ezzel a folyamatos fejlődéssel járnak. A business-as-usual, azaz a " szokásos üzletmenet" paradigmája immáron nem tartható. A 21.századi kapitalizmusban egy terméknek, szolgáltatásnak a csereértéke a fontos, azaz az, hogy pénzben hogyan fejezhető ki az adott áru vagy szolgáltatás. Afzaal szerint vissza kell térni ahhoz a rendszerhez, melyben az áru használati értéke volt fontos, azaz- a könyvben olvasható példával- a cipő még valóban cipő volt, nem pedig egy tétel áru. 

Nem szívesen beszélünk a globális krízishelyzetről. A szakértők és a tömegmédia a valóságosnál  és indokoltnál optimistábban állítja be a helyzetet: válság van, de még rengeteg dolgot meg tudunk menteni. Szerző szerint ez már régen nem igaz, és ezt a kellemetlen tényt tudatni kellene az emberekkel. Ennek az informálásnak lehetne fő terepe az oktatási intézmények, melyből több millió működik a világon.
Át kellene értékelni az intelligencia fogalmát, a pusztán memorizáláson alapuló, verbális tudást fel kellene váltsa a problémamegoldó tudás. Az is lehet, hogy változtatni kell a tantárgyak rendszerén. Másképpen kell kezelni a konfliktusokat. És még jó sok dolgot másképpen kellene csinálni, csakhogy ehhez nincs meg az egységes szakmai és társadalmi akarat.
Hogy Afzaal könyve eléri-e a célját, Nem biztos. De utat mutat, felhívja nagyon is komoly globális problémákra a figyelmet, éppen ezért ajánlhatjuk mindenkinek, éljen a világ bármely táján és foglalkozzon bármivel. Az oktatás mindannyiunk közös ügye.


L'Harmattan,2024.Ford.Stump-Bíró Balázs. Holnapután könyvsorozat

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Simon Scarrow:Elsötétítés

Debbie Danowski és Pedro Lazaro:Miért nem tudom abbahagyni az evést?

David Carter:A világ lepkéi