David Attenborough:Élet a Földön

 David Attenborough összefoglalta a Föld élővilágának történetét az első baktériumok kialakulásától napjainkig, egyetlen, monumentális könyvben. Az Élet a Földön az emberi tudomány egyik klasszikusává vált. Olyan ismeretterjesztő munka, mely adaptálja a legújabb tudományos eredményeket. Ebben a rövid könyvajánlóban arról írnék, miért is ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet. 

1. Egyrészt a holisztikus szemlélete miatt. Attenborough a molekuláris biológia, az evolúcióbiólógia ( Az Élet a Földön darwinista szemléletű könyv), a populációgenetika eredményeit éppúgy felhasználja, mint a néprajzi megfigyeléseket ( például az új-guineai törzs esetében, amit ő maga és kutatócsoportja fedezett fel). Nagyon komplex szemléletű a könyv, de minden ízében, mondatában releváns. 

2. Nem ítélkező, a fajok keletkezését, módosulását, kihalását, természetes folyamatnak tartja. Annak ellenére, hogy érezhetjük: mindene az állatvilág, nm kárhoztatja az embert, pl. a dél-amerikai óriáslajhár kipusztításáért. Az állatokat nem antropomorfizálja. A növény- és állatvilágot mindig egyszerre mutatja be. Az embert ugyanakkor a legintellgiensebb emlősállatként festi le, akit kommuniákciós képességei emeltek ki az állatvilágból. Nemcsak a beszéd, de pl. a mesterséges színek használata is, rajzokon, festményeken, ruhákon. 

3. Érdekes. Nagyon sok olyan faj mindennapi életével, táplálkozásával, különös viselkedésformáival ismerkedtem meg, amelyről korábban még életemben nem hallottam. Pl. hörcsögpatkány, amely kb. 200 dolgot gyűjt össze pofazacskójába, aztán pedig szétválogatja őket. Vagy nagyon tetszett, amit Attenborough a lajhárok párzásáról írt ( hiszen ha alig mozog egy élőlény, akkor hogyan párzik? Hányan tettük már fel ezt a kérdést?). Csodálatos képességekről is olvashatunk, mint pl. az a madár, aki 5100 kilométer távolságból talált haza a fészkébe, úgy, hogy át kellett repülnie az óceánt. 

4. Attenborough olyan kérdéseket tesz fel, melyekre a válasz így, elolvasva, nyilvánvalóknak tűnik, ebben a formában mégsem kérdezett rájuk a tudósok nagy része, a hétköznapi ember meg aztán pláne...Miért a vulkánok közelében kezdődött a növényi élet? Miért rugalmas a giliszta teste? Miért van a világon több fű, mint fa? Melyik növény szaporodik sikeresebben: amelyik csúcsból nő, vagy amelyik tőből nő? Miért olyan hosszúkás a ló feje? Mi a különbség aközött, hogy valaki mászkál a faágakon, vagy karral lóg rajtuk? A denevérek hogyan külöböztetik meg fajtársaikat az egyéb denevérektől?Miért szaporodnak olyan gyorsan a rovarok? Bármilyen furcsa, ezeknek mind-mind tudományos magyarázata van. A legendás ( nem szokás ilyet valakiről már életében állítani, de Attenborough-val nyugodtan kivételt tehetünk) természetfilmes és tudós miden kérdésre választ ad elképesztően izgalmas könyvéből. 
Kinek ajánljuk ezt a könyvet? Jómsgam legszívesebben kötelező olvasmánnyá tenném mind a középiskolákban, mind az egyetemeken. Minden szakon. 

Park Könyvkiadó, ford. Makovetz Benjámin. Budapest, 2020.