David Attenborough:Az élet erőpróbái

 David Attenborogh-t legtöbben világhírű természetfilmesként ismerjük. Talán kevesebben tudtuk,hogy világhírű filmjei átdolgozva,könyv alakban is megjelentek. Az élet erőpróbái egy trilógia része (Az első két kötet Élet a Földön illezve Az élő bolygó címmel jelent meg).Ebben a rövid könyvajánlóban csak felvillantunk valamit abból a sok csodás szépségből,amit Attenborough kínál Olvasóinak.

A könyv voltaképpen az állatok viselkedésével foglalkozó tudomány,az etológia legfontosabb területeit mutatja be,tudományos igényességgel,de laijus érdeklődők számára is érthető nyelvezettel. Foglalkozik a könyv az állatok szaporodásával, születésével,felnövekvésével,természetesen nem maradhat ki olyan fontos terület sem,mint a táplálékszerzés, de megismerhetjük az állatok közlekedésének,kommunikációjának illetve együttélésének nagyszerű példáit,csakúgy,mint az udvarlás vagy a fajokon belüli harc elképesztő eseteit is. Találkozunk a könyv lapjain apró baktériumokkal éppúgy,mint állatok belsejében élősködő férgekkel,különleges életű,akár a szárazföldre is ki-ki merészkedő halakkal vagy éppen mindannyiunk által ismert nagytestű emlősökkel,mint az elefánt,az oroszlán,vagy külőnféle majomfajták. Hogy aztán eléggé jól ismertük-e ezen állatfajokat,az már más kérdés...

Mert ki tudta közülünk,laikus természetszeretők közül,hogy az óriáskagyló minden évben,akár száz éven át,évi ötszázmillió petét bocsát a vízbe (száz év összesítésében ez ötvenmilliárd pete.Ennek töredéke éli meg a felnőttkort).Vagy ismertük pl. az észak-amerikában élő Microtus nevű rágcsálót,amely egyszerre kilenc utódot hoz a világra,és egy párzási időszakban akár 17 almot is szül?Szegény anya föl-le járkál az almok között az odúban,hogy szoptathassa kicsinyeit.Madagaszkáron pedig olyan állat él,mely egyszerre akár harminc utódot is világra hoz. De újabb kutatások az elefántokról,a csordákat vezető nőstényekről is derítettek ki újat:az állat mindössze négy évenként párzóképes,akkor is csak hat napig. Vajon honnan tudják a hímek,mikor érdemes közelíteni az amúgy eléggé vad természetű nőstényhez?Rejtély. Csodálatraméltó viszont az,ahogy a szövőmadarak gondoskodnak fészkük állandó hőmérsékleten tartásáról,vagy ahogy a denevérek kiválasztják a sok ezer,sokszor millió lecsüngő állat közül a saját fiókáikat. Mint ahogy elképed az ember a dél-amerikai vámpírdenevérek altruizmusán,vagy a már Konrad Lorenz által is leírt bevésődés-jelenségen,vagy a sok állatnál megfigyelhető créche(magyarul talán bölcsődének lehet fordítani)-jelenségen. A struccokat viszont csodálom,hogyan képesek ilyen bonyolult fészekalj-teremtési szokások közepette egyáltalán attekinteni az "otthoni helyzetet".Attenborough az elefántfókák és a sirályok példáján keresztül mutatja be,milyen előnyökkel illetve veszélyekkel jár a fiókákra nézve,ha több tízezer egyedből álló csoportokban nőnek fel,töltik gyermekkorukat.

De nem kevésbé megdöbbentő az állati kommunikáció sem. A széncinegék mellén található fekete csík szélessége rangsort jelez. A bálnák énekének hangereje  olykor  eléri a 188 decibelt,és akár ezer kilométerre is elhallatszik-ezen ismeret fényében gyakorlatilag új alapokra krll helyezni a bálnák biológiáját. Az óriás antilopok a tomporukon található szőrcsomó felvillantásával veszélyt jeleznek. A lilék szándékosan megtévesztik ellenségeiket azáltal,hogy serűltnek tettetik magukat. A ragadozó a serűlt állatot követi,nem pedig a földön található,tojásokkal teli fészket. Amikor a lile már eléggé elcsalta támadóját a fészektòl,egyszerűen felrepül,otthagyva megdőbbent támadóját. Voltaképpen az állatfajok nagy részénél a hímek egymás közti harca is kommunikáció.Tényleges viadalra ritkán kerül sor,legtöbb esetben a fizikai méretek-például a jávorszarvas esetén az agancs bemutatása-is elegendő. Attenborough részletesen bemutatja a kőszáli kecskék és a már említett jávorszarvas hímjeinek párzási viselkedését. 

Az élet erőpróbái című könyv a ternészet végtelen sokféleségét és csodálatosságát ábrázolja. Ajánljum mindenkinek,aki szereti és fontosnak tartja az állatvilág és a természet megőrzését.

Park Könyvkiadó,Budapest,2023.Fordította Makovetz Benjámin