Horváth Emőke-Lehoczki Bernadett (szerk.):Diplomáciai és nemzetközi kapcsolatok.Amerika a XX-XXI.században

 A Horváth Emőke és Lehoczki Bernadett által szerkesztett könyv a magyarországi amerikanisztika úttörő jellegű kiadványa, mondhatnánk azt is:interdiszciplináris összegzése. Először jelent meg ennyire tág, sok tudományágat lefedő könyv Amerika ( és itt az egész kontinenst értjük, ez is úttörő a magyar könyvészetben) XX-XXI. századi diplomáciatörténetéről( eláruljuk: a diplomáácia szót a létező legtágabban értelmezik a Szerzők,Szerkesztők). 

Frank Tibor (aki sajnos, már nincs közöttünk) az amerkai-orosz kapcsolatokat tekinti át a 18.századtól egészen a hidegháború végéig. Szó esik itt Alaszka megvásárlásáról éppúgy, mint Davies nagykövet meglehetősen ellentmondásos ( és itt finoman fogalmazunk) politikai nézeteiről és diplomáciai gyakorlatáról éppúgy, mint a hidegháború kiéleződéséről az 1940-es években, az 1956-os magyar forradalomról, vagy éppen Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov hidegháborút lezáró máltai tárgyalásairól. Nagyon szép áttekintő tanulmány, mindenképpen ezzel kellett indítani ezt a könyvet. 

Nagyon érdekesnek találtam Fischer Ferenc tanulmányát, melynek már címe is sokatmondó:Ibero-Amerika országai mint a versailles-i szerződés kijátszásának szabad geopolitikai terei földön, vízen és levegőben. arról van szó, hogy az első világháborút lezáró versailles-i béke értelmében Némeetországnak nem lehetett katonai repülőflottája. Latin-Amerikában viszont, a szabályok ijátszásával, lehetett tesztelni különböző légijárműveket. Ráadásul az is kiderül a tanulmányból, hogy Franciaország is igen erősen érdeklődött a latin-amerikai térség iránt, ha másért nem is, az Atlanti-óceán közelsége miatt. Fischer Ferenc tanulmnáyából megtudhatjuk,hogy Chile, Argentína, Brazília már a második háború vége előtt is igen jó viszont ápolt a német vezetéssel, nem ideológiai, hanem stratégiai-gazdasági alapon. 

Lévai Csaba tanulmánya Thomas Jefferson és a diplomácia viszonyát vizsgálja. A történészek többsége ugyanis idealista politikusnak tartja Jeffersont( ezt Lévai Csaba némileg árnyalja), és ha valaki idealista, felmerül a kérdés, hogyan érezheti a nemzetközi diplomácia finom kis rezdüléseit, melyben a nagyhatalmak nem mindig viselkednek korrektül? A tanulmány nagyon fontos nemcsak az Egyesült Államok, de az egész egyetemes történelem szempontjából is. 

Mint ahogy nagyon fontosnak, jelentősnek érzem N.Szabó Józsefnek a magyar-amerikai kultúrdiplomáciáról szóló tanulmányát is. Ehhez hadd szolgáltassak egy adalékot:a második világháború után, a SZEB ülésein nagyon gyakran téma volt a magyarországi sajtó befolyásolásának kérdése. A szovjetek természetesen minden olyan vádat visszautasítottak, melyek arra irányultak, hogy ők esetleg befolyásolnák a magyar sajtót. Csakhogy ez nem volt igaz:a szovjetek rendkívül sok Amerika-ellenes hazugsággal árasztották el a hazai nyomtatott sajtótermékeket, ezek közül az egyik legelképesztőbb az, hogy azért van aszály Magyarországon, mert az amerikaiak elterelték az esőfelhőket a magyar légtérből. Nem tudjuk, hány földművelő parasztember hitte el ezt a b...ságot, mindenesetre a kommunista értelmiség igencsak fogékony volt az ilyesmire. Azonkívül John Lukács könyveiben találkozunk az amerikai katonához férjhez meő pesti lánnyal. Hétköznapi szinten ezek is részei a diplomáciának. Érdemes lenne egy hosszabb könyvet írni a mgyar-amerikai kapcsolatok 1945-1949.közötti történetéből, megírva a hétköznapok sztorijait is ( pl. Teleki téren, feketepiacon árult amerikai termékek). 

Akit pedig a második világháború utáni latin-amerikai fejlődés érdekel, ne hagyja ki Szilágyi István bravúros tanulmányát! Ebből ugyanis kiderül, hogy a távolról egységesnek tűnő, autoriter berendezkedések közelről nézve nagyon is különböznek egymástól. Nagyon érdekes a kivételes állam fogalmának bevezetése a magyar történeti köztudatba. 

Kinek ajánljuk a Diplomáciai és nemzetközi kapcsolatok. Amerika a XX-XXI.században című könyvet? Leginkább történelemmel foglalkozóknak, egyetemi hallgatóknak, szociológusoknak, földrajzosoknak, és akiket kihagytam, azoktól elnézést kérek. Kitűnő könyv,minden érdeklődőnek szívből ajánljuk. 

l'Harmattan, 2019.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása