Probáld Ferenc:Amerika regionális földrajza

 Probáld Ferenc ( és ne felejtsük ki munkatársait, akik egyes fejezetek írásával nyújtottak segítséget:Horváth Gergely, JHeney lászló, Juhász Krisztina,Szabó Pál, Szegedi Nándor) könyve jóval több és jóval fontosabb, mint egy hagyományos egyetemi-főiskolai tankönyv. A legtöbb Olvasónak ugyanis csak publicisztikából származó, nem mindig tárgyilagos alapokon nyugvó ismeretei vannak Amerikáról:ezzel ellentétben Probáld Ferenc és társai sikerrel hozttak létre olyan könyvet, mely a hagyományos értelemben vett földrajztól a történelemig rendkívül sok szemszögből mutatja be az amerikai kontinenst és államait. 
A könyv első két fejezete Amerika felfedezésével foglalkozik. Szó esik itt a földrajzi paraméterekről, arról a kérdésről, hogy vajon Közép-Amerika tenkithető-e önálló kontinensnek. Megismerjük Kolumbusz ( azaz Colon), Vespucci, Drake és többiek nevét részletes térképet találunk útjaikról. Probáld elfogadja azt az elméletet, hogy a köra középkorban a vikingek eljutottak Új.Fundlandra. Megtudjuk, hogyan népesült be Amerika ( északról délre; sokunk számára meglepő inforáció, hogy genetikai kutatások szerint a Bering-szoroson átvándorló népesség mindössze 12-13 családból származott). Megismerjük azokat a növényeket és állatokat, melyek az amerikai kontinensről kerültek Európába.
A következő fejezetek az Amerikai Egyesült Államokkal foglalkoznak. Megtudjuk, hogyan vált az USA világhatalommá, miért rendelkezik a világ bruttó össztermékének 31 százalékával ( természetesen ez az adat is könyv megírásának pillanatában érvényes). Szerző nagyon korrektül elmarasztalja a fehér többséget az őslakosok ellen elkövetett bűnökért. Részletesen szól az 1862-es Homestad Act, azaz birtoktörvény hatásairól, leírja a földmérés módszertanát, s nagyon jól, a 30.oldalon található ábrán foglalja össze au USA 19.századi gyors gazdasági fejlődésének okait és következményeit. Kiemeli, hogy az Egyesült államokban minden korábbi mértéket fölúlmúlt a gazdasági innováció ( 1860 és 1890 között 440 000 szabadalom született a frissen iparosodott országban). Külön fejezet foglalkozik a demográfiával ( A népességföldrajz alapvonásai). Elképedünk, amikor látjuk, hogy az ország 1790.évi lakossága 3,9 millió, 1890-ben pedig 62,9 millió ( megelőzi Németországot és Franciaországot). Megtudjuk, hogyan változott az egyes földrészekről bevándorlók aránya, s ez milyen következménnyel járt a társadalomfejlődésre nézve. Nagyon érdekes, gondolatébresztő a multkulturális társadalom alapvonásairól szóló fejezet, valamint az a szövegrész, ahol a gazdasági fejlődés és belős vándorlás összefüggéseiről ír. Kiemeli az amerikai népesség rendkívüli mozgékonyságát ( ennek a munkaerőpiac szempontjából pozitív jelentősége van), de azért hozzáteszi, hogy ez a mozgékonyság leginkább az egyes államokon belül érzékelhető. Aztán persze, ahogy ez egy földrajzkönyvben szokás, megismerkedünk az egyes mezőgazdasági övekkel ( pl. Préri--övezet, gyapot-övezet, kukorica-öv), hozzátéve, hogy a klasszikus elnevezések ma már nem mindig fedik a tapasztalható valóságot. Képet kapunk arról, hogy a huszadik század közepétől-végétől az úgynevezett új iparágak ( elektronika, számítástechnika) hogyan váltak piac- meghatározóvá, s hagyományos iparágak egy része hogyan sorvadt el, pl. az Appalache-hegységben. Monumentális szerepe van a közlekedésnek és távközlésnek, a munkavállallók 7-8 %-át foglalkoztató ágazatoknak- a könyv megjelenésékor az Amerikai Egyesült Államok lakossága 300 millió fő, azóta ez megnőtt néhány tízmillióval. Már 2002-ben a lakosság 55 5-a volt internethasználó, azóta ez az arány csak nőtt. Még a legszegényebb régióban is 14 % a felsőfokúak végzettsége a lakosság egésézhez viszonyítva( hazánk legszegényebb régióiban ez a szám 1). Az atlanti-parti városrészeken a diplomások a népesség 30 százalékát tették ki. 

Messze nem érdektelen dolog végigolvasni a könyv második felét. Megtudjuk, pl. a világ legnagyobb energiafelhasználója Kanada ( 2. Norvégia),ami érthető, hiszen gyakorlatilag sarkvidéki éghajlati voszonyok között kell európai- vagy még annál is jobb- infrastruktúrát, szolgáltatásokat működtetni. Érdekes, hogy Kanadában pont az Atlanti-óceán partvidéke a kevésbé fejlett. 
Latin-Amerika legfejlettebb országa Argentína, legkevésbé fejlett állama pedig Haiti. A kontinens legnagyobb problémái között emléíti a Szerző, hogy neoliberális gazdaságpolitika túlzottan megerősítette az USA pozícióit. Részletesen olvasunk az élelmiszer-importválsággal küzdő Mexikó. a cukornádjáról híres Belize, a geotermikus erőművekkel áramot termelő Salvador, a banánról kávéra váltó Honduras, valamint a kommunista gazdaság mókuskerekéből kitörni nem tudó Kuba földrajzáról.Csakúgy mint Kolumbia gerillamozgalmairól, a salétromexport segítségével fellendülő Peruról, a fejlett bányászattal rendelkező Chiléről, valamint az élelmezést csak igen nehezen megoldó Brazíliáról.
Az Amerikai regionális földrajza című könyvet mindenkinek ajánljuk, aki egyetemre-főiskolára jár,járt, vagy ott tanít. Igazi interdiszciplináris munka, minden szakma minden képviselője talál benne érdekességeket, vagy éppen szakterületéhez hasznosítható információkat. Remek stílusú, jól sikerült monográfiát alkotott Probáld Ferenc és csapata. Érdemes lenne ezt a követ időnként felfrissített adatokkal újra és újra kiadni. 

Trefort Kiadó, 2005.