Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos. A Kádár-kor társadalma
Majtényi György : Egy forint a krumplis lángos című könyvében nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy egy történelmi esszégyűjteményben bemutatja mindazt, amit nekünk, 21. századiaknak, a Kádár-kor társadalmáról tudni lehet és érdemes. A magyar embereket a történelmi jelenségek, korszakok közül a Kádár-rendszer foglalkoztatja leginkább.
Nagyon jó választás volt a esszé, mint műfaj, hiszen annyira szerteágazó, óriási szakirodalommal megáldott-megvert a téma, hogy csak egy hatalmas, többkötetes monográfia fedne le minden igényt. A lazább szerkesztésű esszé viszont kijelöl csomópontokat, további kutatásra ösztönöz.
Egy ilyen rövid könyvajánlóban elég nehéz komplex módon ismertetni egy efféle- mondjuk el: kiválóan sikerült- könyvet, inkább azt írnám le, miért is tetszik nekem annyira Majtényi György műve.( Kihagynám azt, amit hiányolok belőle: a más szocialista országokkal való összevetés hiányát. Merthogy állítólag a legvidámabb barakk voltunk, meg a gulyáskommunizmus megalkotói.)
1. Közérthetőség. Ez maximálisan sikerült, a könyv nyelvezete minden művelt embert számára érthető, nem tartalmaz szociológiai zsargonokat, mint a társadalomtörténeti művek nagy része.
2. Szakítás az egyoldalú kvantitatív szemlélettel. A társadalomtörténészek többsége imádja a diagramokat, oszlopokat, mindenféle grafikonokat. Majtényi György csak akkor ( ritkán, a szövegben) alkalmazza ezeket, ha valamilyen általa megfogalmazott vagy éppen a vizsgált korszakban elterjedt gondolat igazolására vagy cáfolatára szolgálnak. Nem a mennyiségi társadalmi értékek, hanem a társadalmi nézetek, vélemények az igazán fontosak. Például: hogyan látta Kádárt a kor munkássága, mit gondolt a magát középosztálybelinek gondoló átlagmagyar a szegényekről.
3. Új perspektívák. Majtényi több témát is teljesen új nézőpontból világít meg. Ilyen pl.
Nagyon jó választás volt a esszé, mint műfaj, hiszen annyira szerteágazó, óriási szakirodalommal megáldott-megvert a téma, hogy csak egy hatalmas, többkötetes monográfia fedne le minden igényt. A lazább szerkesztésű esszé viszont kijelöl csomópontokat, további kutatásra ösztönöz.
Egy ilyen rövid könyvajánlóban elég nehéz komplex módon ismertetni egy efféle- mondjuk el: kiválóan sikerült- könyvet, inkább azt írnám le, miért is tetszik nekem annyira Majtényi György műve.( Kihagynám azt, amit hiányolok belőle: a más szocialista országokkal való összevetés hiányát. Merthogy állítólag a legvidámabb barakk voltunk, meg a gulyáskommunizmus megalkotói.)
1. Közérthetőség. Ez maximálisan sikerült, a könyv nyelvezete minden művelt embert számára érthető, nem tartalmaz szociológiai zsargonokat, mint a társadalomtörténeti művek nagy része.
2. Szakítás az egyoldalú kvantitatív szemlélettel. A társadalomtörténészek többsége imádja a diagramokat, oszlopokat, mindenféle grafikonokat. Majtényi György csak akkor ( ritkán, a szövegben) alkalmazza ezeket, ha valamilyen általa megfogalmazott vagy éppen a vizsgált korszakban elterjedt gondolat igazolására vagy cáfolatára szolgálnak. Nem a mennyiségi társadalmi értékek, hanem a társadalmi nézetek, vélemények az igazán fontosak. Például: hogyan látta Kádárt a kor munkássága, mit gondolt a magát középosztálybelinek gondoló átlagmagyar a szegényekről.
3. Új perspektívák. Majtényi több témát is teljesen új nézőpontból világít meg. Ilyen pl.
- Gyűrűfű és általában a településfejlesztés
- A magyar emberek Kádárról alkotott véleménye akkor és a rendszerváltás után
- A familizmus a Kádár-korban és ma. Sokan gondolják azt, hogy a demográfia a Kádár-rendszer egyik erőssége volt. Majtényi egyértelműen cáfolja ezeket a nézeteket.
Mindenképpen ajánljuk minden történelemmel foglalkozó tanárnak, diáknak a Gyűrűfűről szóló, valamint a Kicsi vagy kocsi? A familizmus születése című esszéket. Számomra ezek mondtak legtöbbet a Kádár-korszakról.
Nagyon benne marad az emberben a 15 kiló banántól az üzemanyagként használt étolajig című esszé. Arról gondolkodhatunk el, paternalista volt-e a Kádár-korszak. Sokan ma is azzal vádolják a politikát, legfőképp az államot, hogy túlzottan paternalista. Abban az időben nem erről volt szó, sokkal inkább arról, hogy a hatalom szerette volna ellenőrizni az állampolgárok magánéletét. Ezáltal persze gondoskodói attitűdöket is fel kellett, hogy vegyen, de nem ez volt a lényeg. Hanem az ellenőrzés.
Libri, 2018.
- A magyar emberek Kádárról alkotott véleménye akkor és a rendszerváltás után
- A familizmus a Kádár-korban és ma. Sokan gondolják azt, hogy a demográfia a Kádár-rendszer egyik erőssége volt. Majtényi egyértelműen cáfolja ezeket a nézeteket.
Mindenképpen ajánljuk minden történelemmel foglalkozó tanárnak, diáknak a Gyűrűfűről szóló, valamint a Kicsi vagy kocsi? A familizmus születése című esszéket. Számomra ezek mondtak legtöbbet a Kádár-korszakról.
Nagyon benne marad az emberben a 15 kiló banántól az üzemanyagként használt étolajig című esszé. Arról gondolkodhatunk el, paternalista volt-e a Kádár-korszak. Sokan ma is azzal vádolják a politikát, legfőképp az államot, hogy túlzottan paternalista. Abban az időben nem erről volt szó, sokkal inkább arról, hogy a hatalom szerette volna ellenőrizni az állampolgárok magánéletét. Ezáltal persze gondoskodói attitűdöket is fel kellett, hogy vegyen, de nem ez volt a lényeg. Hanem az ellenőrzés.
Libri, 2018.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése