Vaclav Smil: A számok nem hazudnak

 A könyv alcíme: 71 dolog,amit a világról tudni érdemes

Napjainkban rengeteg tény, adat, információ zúdul az emberre. Ezek között akadnak fontosabak és kevésbé fontosak, akad, ami napokig a fejünkben marad,többségét viszont azonnal el is felejtjük. Ebben a kulturális környezetben kiemelten fontos, hogy legyenek olyan felkészült és tág látókörű emberek, akik rendet tesznek az adatok világában, trendeket formálnak a tényekből. Vaclav Smil ilyen ember. A számok nem hazudnak című kitűnő könyvében rövid, adatokkal alaposan alátmásztott írásokban vázolja fel nekünk világunk jelenét a jövőjét. E rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk nyújtani a számtalan tematika közül, ezzel próbálva rávenni Kedves Látogatóinkat, hogy kezdjenek neki a könyv olvasásának. 

Megtudhatjuk,valójában hányan élünk ezen a bolygón, s azt, hogyan oszlik meg ez a népesség Észak és Dél között.Elgondolkodhatunk azon, demográfiai szempontból mi lesz azokkal a társadalmakkal, amelyeknek termékenységi rátája alig haladja meg az 1-et. Európa jövőjéről is morfondírozhatunk, mivel 2020-ban a világ lakosságának már csak 9 százaléka lakik kontinensünkön. Vajon milyen jövő elé néz az " öreg kontinens"? S hogyan éljük meg magának az embernek az átalakulását? Az iparsodás előtt- írja Smil- az európai férfiak átlagos magassága 169-171 centiméter között volt ( recenzens hozzáteszi: az első világháború idején a brit férfiak egyharmada alkalmatlannak bizonyult katonai szolgálatra,mivel testmagasságuk nem érte el a 171 centimétert). Azóta ehhez hozzájött 8,8 centiméter ( ehhez pedig azt tenné hozzá recenzens, hogy ez a szám a 20 év alattiak körében jóval magasabb. A mai tizenévesek között egyáltalán nem ritka a 190 centiméter magasságú ember). S hol a legnagyobb az átlagmagasság növekedése- ki nem találnák. Nem is árulom el, tessék fellapozni a könyvet! Kicsit belemgy a Szerző a politikába is, közöl egy felmérést, melyben a megkérdezett EU-polgárok 51 százaléka mondta azt, hogy az EU nem hatékony, 54 százalékuk szerint pedig nem érti meg polgárai szükségleteit. Képet kapunk a várható élettartam-alakulásról is:Smil azon tudósok nézetét osztja, miszerint egy darabig még növekszik a fejlett országok lakosságának átlagéletkora, azután viszont stagnálá következik. Nagyon széles spektrumon elemzi Smil a jelenlegi lakosság fogyasztását. Az USA-ban, Nagy-Britanniában és a többi fejlett országban iszonyú mennyiségű élelmiszert pazarlunk el. A húsok közül Szerző a csirkehús fogyasztását ajánlja, mivel azt lehet legggazdaságosaban és legkevésbé környezetkárósító módon tenyészteni. 

Külön fejezet szól gy napjainkban nagyon aktuális kérdésről, az enregiafelhasználásról. Smil sorra veszi a különböző energiahordozókat, és ismerteti az azokkal kapcsolatos tudományos álláspontokat: megtudjuk, milyen jövő vár a fosszilis energiahordozókra, a napenergiára, a víz- és szélenergiára, s természetesen nem kerülhetjük ki a nukleáris energia témakörét sem. Nagyon alapos, pontos és naprakész elemzések ezek, nemcsak energatikai szakemberek számára. Mint ahogy a közlekedésről szóló írásokat is bármely művelt laikus megérthti. Nagyon imponál Smilben az, hogy- bár támogatja az innovációt- a valóságtól elrugaszkodott fantazmagóriákat nem emeli piedesztálra. 

Ajánljuk A számok nem hazudnak című könyvet szociológusoknak, történészeknek, politikatudósoknak,mérnököknek, és mindenkinek, akiket érdekel az emberiség jelene és jövője.

Park Könyvkiadó,2021,Ford. Dr. Kelemen László