Vaclav Smil:Nagy átmenetek

A könyv alcíme:Hogyan született meg a mai világunk és mit tegyünk,ha meg is akarjuk őrizni?

De miért is Nagy átmenetek a könyv címe? Vaclav Smil szerint a Föld jelenlegi állapotát olyan nagy változások,a korábbiakhoz képest teljességében eltérő jelenségek,ugrások formálták,melyeket csak úgy érthetünk meg,ha megkeressük ezen jelenségek történelmi előzményeit. 

 Elsőként Smil a demográfiai átmenetet tárgyalja,mint 21.századi világunk meghatározó elemét. A fejezet elején felhívja a figyelmet arra,hogy néhány vezető kutató tagadja a demográfiai átmenet folyamatát,mivelhogy túl nagy az eltérés az egyes országok között. Smil ezt az érvet azzal cáfolja,hogy ennek ellenére az átmenet minden fejlett otszágban lezajlott,igaz,eltérő sebességgel és ütemben. A premodern társadalmakban magas a termékenység és a halandóság. Az ipari társadalmakban csökkenni kezd a halandóság és a termékenység,végül mindkettő drasztikusan lecsökken. Franciaországban már 1827-től kezdődően megfigyelhető a születési arány csökkenése,Svédországban 1877-től,Hollandiában 1897-től mutatható ki ez a trend. Nem igaz tehát az a széleskörben elterjedt nézet,miszerint Európa társadalma,népessége a 21.században kezdett csökkenni és  öregedni:a folyamat jóval korábban beindult. Ugyanez igaz Dél-Koreára(a korábbi,6 fölötti TFR már 1990-re jóval 2 alá csökkent) valamint a Smil által részletesen elemzett Japánra. Utóbbi kapcsán kiemeli a több százezer 100 évesnél idősebb embert és cáfolja azt a mítoszt,miszerint ezen emberek nagy része kitűnő egészségben élné meg a háromszámjegyű születésnapját. Ellenkezőleg,többségüknek többféle krónikus betegségük is van. (Recenzens hozzáteszi:az életminőség szempontjából közel sem mindegy,hogy egy krónikus betegséget hogyan,milyen színvonalon kezelnek...). Kínával kapcsolatban Vaclav Smil kiemrli,milyen fontos szerepet játszott az ország demográfiai történetében az 1959-61.közötti Nagy Éhínség pusztítása,melynek során közel 60 millió ember halt meg. 

Ugyanebben a fejezetben tárgyalja Smil az urbanizáció és a migráció kérdését. Napjainkra a főldlakók többsége városokban él. Smil többször is megemlíti Tokiót,mint olyan megavárost,ahol sikerült a bűnözést visszaszorítani,a kommunális szolgáltatások kérdését többé-kevésbé jól megoldani. A városiasodás gócpontja egyre inkább Keletre tolódik:napjainkban a világ 25 legnagyobb városa közül csak 6 található Európában. New York esetében Szerző kiemeli,hogy ebben a városban hatékonyan oldották meg a migráció kérdését. Kínában ellentétben nagyon sok városlakó korlátozott jogokkal rendelkezik. 

A könyv következő fejezete a mezőgazdasággal és élelmezéssel foglalkozik. Ez az ágazat jelenleg az USA GDP-jének mindössze 0,7 százalékát adja,mégis igen fontos,hiszen ettől függ a lakosság táplálkozása. Smil történeti áttekintést végez. Leítja,hogy száz évvel ezelőtt mennyire eltért a háztartásokban és farmokon tartott állatok össszetétele. Sokkal több volt a szarvasmarha,kevesebb a sertés és a baromfi,különösen a broilercsirke. Nőtt az elfogyasztott kalóriamennyiség,ezzel párhuzamosan magasabbak lettünk (mai japán fiatalok 12 cm-el magasabbak,mint egy évszáddal korábbi társaik),de nőtt olyan betegségek elòfordulása,mint a szív-és érrendszeri betegségek és az elhízás. 

A további fejezeteket itt nem részleteznénk. Tartalmuk:Energia.Gazdaság.Környezet.

Ajánljuk Vaclav Smil:Nagy átmenetek című könyvét történészeknek,szociológusoknak,az egyes rész-témák szakértőinek,egyetemi hallgatóknak.

Pallas Athéné Könyvkiadó Kft,Budapest.,2023.Fordította Dr.Thoroczkay-Szabó Márta