Rina Mae Acosta-Michele Hutchinson:The Happiest Kids int the World
2017-ben jelent meg Rina Mae Acosta és Michele Hutchinson nagy port kavaró könyve, The Happiest Kids in the World ( A legboldogabb gyermekek a világon). Eléggé megosztotta a szülőket, pedagógusokat, pszichológusokat- és persze, a politikusokat.
Mindenképpen írnunk kell erről a könyvről, holott sem szellemiségével, sem végkicsengésével nem értünk egyet. A The Happiest....voltaképpen arról szól, hogy a világ legboldogabb gyermekei Hollandiában élnek. Azért ők a legboldogabbak, mert itt a pedagógia liberális. Nem fegyelmezik a gyereket, a felnőttekkel egyenrangúnak tekintik őt, nem adnak neki házi feladatot, nehogy túlerőltessék szegény elméjét, és a családban is ugyanannyit számít a véleménye, mint a felnőtteké. Szóval, ettől boldog a holland gyerek.
Hogy aztán hogyan fog megtanulni alkalmazkodni, felelősséget vállalni tetteiért és szavaiért, miképpen fog beilleszkedni a felnőtt társadalomba, arról már nem szól a szerzőpáros. Minderről csak a számok beszélnek. Mire a holland gyermek 15 évessé válik, már kipróbálta a drogot. Hiszen nem tiltja tőle semmi, ő már voltaképpen felnőtt, egyenrangú. A liberális pedagógia dicshimnusza itt válik hamissá. A szélsőséges liberalizmus szellemében nevelt gyerek felnőttként nem lesz hasznos tagja a társadalomnak, csak társadalmi probléma lesz. Lehet, hogy már ez sem baj? Dolgozzanak a gyárakban a kínaiak, mi, nyugatiak, pedig elkezelgetjük a fiatalok mentális problémáit? Ez egy életprogram?
A liberális pedagógia a könnyebbik út. A konfliktusmentes. Van egy ennél nehezebb út, a konzervatív-liberális, keresztény szellemű pedagógia, ez azonban szellemi és fizikai erőfeszítést követel szülőktől, tanároktól. Ne sajnáljuk!
xxxxxxxxxxxxxxxx
Mit írnak az újságok, mit nézünk a tévében? Itt a válasz!
Mindenképpen írnunk kell erről a könyvről, holott sem szellemiségével, sem végkicsengésével nem értünk egyet. A The Happiest....voltaképpen arról szól, hogy a világ legboldogabb gyermekei Hollandiában élnek. Azért ők a legboldogabbak, mert itt a pedagógia liberális. Nem fegyelmezik a gyereket, a felnőttekkel egyenrangúnak tekintik őt, nem adnak neki házi feladatot, nehogy túlerőltessék szegény elméjét, és a családban is ugyanannyit számít a véleménye, mint a felnőtteké. Szóval, ettől boldog a holland gyerek.
Hogy aztán hogyan fog megtanulni alkalmazkodni, felelősséget vállalni tetteiért és szavaiért, miképpen fog beilleszkedni a felnőtt társadalomba, arról már nem szól a szerzőpáros. Minderről csak a számok beszélnek. Mire a holland gyermek 15 évessé válik, már kipróbálta a drogot. Hiszen nem tiltja tőle semmi, ő már voltaképpen felnőtt, egyenrangú. A liberális pedagógia dicshimnusza itt válik hamissá. A szélsőséges liberalizmus szellemében nevelt gyerek felnőttként nem lesz hasznos tagja a társadalomnak, csak társadalmi probléma lesz. Lehet, hogy már ez sem baj? Dolgozzanak a gyárakban a kínaiak, mi, nyugatiak, pedig elkezelgetjük a fiatalok mentális problémáit? Ez egy életprogram?
A liberális pedagógia a könnyebbik út. A konfliktusmentes. Van egy ennél nehezebb út, a konzervatív-liberális, keresztény szellemű pedagógia, ez azonban szellemi és fizikai erőfeszítést követel szülőktől, tanároktól. Ne sajnáljuk!
xxxxxxxxxxxxxxxx
Mit írnak az újságok, mit nézünk a tévében? Itt a válasz!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése