Popper Péter: Az Írás. Az Ószövetség
A Teremtés Könyvétől Malakiás prófétáig
Popper Péter két könyvben foglalta össze az Írásról vallott nézeteit, gondolatait. Az Ószövetségről szóló- véleményem szerint- tagadhatatlanul jobban sikerült. Nagyon rövid és tömör bevezető után ( mely elsősorban a könyvek keletkezésére, elnevezésének eredetére, rövid tartalmára vonatkozik), következik egy hosszabb szövegrész: személyes reflexiók, teológusok véleményei.
Valahogy számomra ez a könyv ( mármint a Popper Péterére gondolok), valahogy olyan, mintha az lenne a címe: Egy világi ember gondolatai az Ószövetségről. Véleményem szerint túl sok benne a kultúra. A Teremtés könyvének magyarázata Madách: Az Ember tragédiája alapján, vagy éppen Isten létének az emberiség hierarchia-igényével történő magyarázata- nem éppen egy istenhívő ember világlátásának jelzései. Valahogy túl profán dolog az iszlámmal való összehasonlítás is.
Popper Péter: Az Írás című könyve a vallástudomány kategóriájába tartozik, abban az értelemben, ahogy ezt a szót német nyelvterületen használják ( Religion-Wissenschaft). Magyarországon ez a megközeltés még egyáltalán nem számít elterjedtnek, mi, magyarok, ön-azonosbbak vagyunk: mindenki a maga allásának teológusa. S bár Eliade nyomán megengedhető a közös motavumok keresése a világ vallásaiban, a hit embere számára mindez pusztán kultúra. Ami nem feltétlenül rossz, csak nem hit, mondhatnánk úgyis: nem vallás.
S hogy Isten kijelenti magát a kultúrában? Hát...inkább nem, mint igen.
Ugyanakkor vannak olyan részletek a könyvben- például az Ézsaiás könyvéről szóló rész- amely a maga elragadtatottságával sokkal többet mond el a Bibliáról, mint akárhány írásmagyarázat. Éppen ezért vélem úgy, hogy minden zsidó és keresztény olvassa el ezt a könyvet, mind a két kötetet, de a hite nem ettől fog elmélyülni.
Saxum, 2004.
Popper Péter két könyvben foglalta össze az Írásról vallott nézeteit, gondolatait. Az Ószövetségről szóló- véleményem szerint- tagadhatatlanul jobban sikerült. Nagyon rövid és tömör bevezető után ( mely elsősorban a könyvek keletkezésére, elnevezésének eredetére, rövid tartalmára vonatkozik), következik egy hosszabb szövegrész: személyes reflexiók, teológusok véleményei.
Valahogy számomra ez a könyv ( mármint a Popper Péterére gondolok), valahogy olyan, mintha az lenne a címe: Egy világi ember gondolatai az Ószövetségről. Véleményem szerint túl sok benne a kultúra. A Teremtés könyvének magyarázata Madách: Az Ember tragédiája alapján, vagy éppen Isten létének az emberiség hierarchia-igényével történő magyarázata- nem éppen egy istenhívő ember világlátásának jelzései. Valahogy túl profán dolog az iszlámmal való összehasonlítás is.
Popper Péter: Az Írás című könyve a vallástudomány kategóriájába tartozik, abban az értelemben, ahogy ezt a szót német nyelvterületen használják ( Religion-Wissenschaft). Magyarországon ez a megközeltés még egyáltalán nem számít elterjedtnek, mi, magyarok, ön-azonosbbak vagyunk: mindenki a maga allásának teológusa. S bár Eliade nyomán megengedhető a közös motavumok keresése a világ vallásaiban, a hit embere számára mindez pusztán kultúra. Ami nem feltétlenül rossz, csak nem hit, mondhatnánk úgyis: nem vallás.
S hogy Isten kijelenti magát a kultúrában? Hát...inkább nem, mint igen.
Ugyanakkor vannak olyan részletek a könyvben- például az Ézsaiás könyvéről szóló rész- amely a maga elragadtatottságával sokkal többet mond el a Bibliáról, mint akárhány írásmagyarázat. Éppen ezért vélem úgy, hogy minden zsidó és keresztény olvassa el ezt a könyvet, mind a két kötetet, de a hite nem ettől fog elmélyülni.
Saxum, 2004.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése