Hidvégi Violetta-Marótzy Katalin: Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig
Budapest történelmi város. Gyönyörű épületei vannak, impozáns magánpaloták és bérházak színesítik az amúgy sem egyhangú turisztikai térképet. Ahogy egy román ismerősöm megjegyezte: Budapest olyan, mint az a többszörös özvegyasszony, aki valamennyi férjének emlékét hűen őrzi.
Ezt az emlékőrzést segíti elő a Hidvégi Violetta és Marótzy Katalin által szerkesztett Ybl épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig című könyv. Impozáns kiállítású, gazdag tartalmú építészet- és építéstörténeti munka, a magyar kultúrtörténet-írás maradandó darabja. Olvashatunk itt Pest és a Józsefváros múltjáról, az 1838. évi árvíz konjunktúrateremtő szerepéről, a Magyar Nemzeti Múzeumról, Unger Henrik háztulajdonos polgár Ybl által 1852-1853-ban tervezett magánpalotájáról, a Nemzeti Lovarda és a Tornacsarnok építéséről, szinte látjuk két szemünkkel, ahogy Festetics György gróf palotája felépül. A régi Képviselőház bemutatásakor szinte halljuk, ahogy a szabadelvűek parázsan vitáznak a negyvennyolcasokkal.
És éppen ez a könyv legfőbb erénye: a láttatás. A szöveg elképesztően érdekes, dinamikus, interdiszciplináris, szóval: széles rétegek számára mond sokat. a képanyag és a közölt tervek pedig úgy hatnak ránk, mintha a tévé előtt ülnénk, valami kulturális műsort nézegetve. Ybl nélkül nincs Budapest, nincs Magyarország- ez a legfőbb tanulsága ennek a könyvnek.
A Hidvégi-Marótzy páros remek munkát alkotott- érdemes lenne nekik ugyanilyen formában és színvonalon a több inagy magyar építész tevékenységét is feldolgozni.
Budapest Főváros Levéltára, 2014.
Itt az intézmény weboldala:bparchiv.hu
Ezt az emlékőrzést segíti elő a Hidvégi Violetta és Marótzy Katalin által szerkesztett Ybl épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig című könyv. Impozáns kiállítású, gazdag tartalmú építészet- és építéstörténeti munka, a magyar kultúrtörténet-írás maradandó darabja. Olvashatunk itt Pest és a Józsefváros múltjáról, az 1838. évi árvíz konjunktúrateremtő szerepéről, a Magyar Nemzeti Múzeumról, Unger Henrik háztulajdonos polgár Ybl által 1852-1853-ban tervezett magánpalotájáról, a Nemzeti Lovarda és a Tornacsarnok építéséről, szinte látjuk két szemünkkel, ahogy Festetics György gróf palotája felépül. A régi Képviselőház bemutatásakor szinte halljuk, ahogy a szabadelvűek parázsan vitáznak a negyvennyolcasokkal.
És éppen ez a könyv legfőbb erénye: a láttatás. A szöveg elképesztően érdekes, dinamikus, interdiszciplináris, szóval: széles rétegek számára mond sokat. a képanyag és a közölt tervek pedig úgy hatnak ránk, mintha a tévé előtt ülnénk, valami kulturális műsort nézegetve. Ybl nélkül nincs Budapest, nincs Magyarország- ez a legfőbb tanulsága ennek a könyvnek.
A Hidvégi-Marótzy páros remek munkát alkotott- érdemes lenne nekik ugyanilyen formában és színvonalon a több inagy magyar építész tevékenységét is feldolgozni.
Budapest Főváros Levéltára, 2014.
Itt az intézmény weboldala:bparchiv.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése