A Nagy Háború hatása a mindennapok kultúrájának változására
Az első világháború, azaz a Nagy Háború politika- és hadtörténelméről már szinte mindent tudunk. Kevesebb ismerettel rendelkezünk arról, hogyan élték meg az "egyszerű emberek", a háború áldozatai ezt a véres világégést, a történelem egyik nagy fordulópontját.
A Glasser Norbert és Mód László által szerkesztett kötet ezt a hiányosságot pótolja, sikeresen. Olvashatunk tanulmányokat hadikórházak történetéről, magyar értelmiségiek állásfoglalásáról, először találkozunk egyszerű frontkatonák által írt, mélységesen megindító tábori levelezőlapokkal, melyek egyáltalán nem a kötelező hurráoptimizmust sugározzák, megtudhatjuk, hogyan alakult Magyarországon a világháború időszaka idején az alkohol( különösen s sör) fogyasztása és termelése, és ami különösen érdekes volt számomra: hogyam viszonyultak a keresztény egyházak- és papjaik- a háborúhoz. A magyar történetírásban elterjedt közhely, hogy az egyházak kivétel nélkül támogatták a világháborús politikát. Ebből a könyvből kiderül: ez nem igaz.
A magyar történetírást folyamatosan éri az a véd, hogy elhanyagolja az életmód- és mentalitástörténet kérdéseit, ha pedig mégis felveti, akkor a szociológusok és filozófusok elvont szakterminológiáját használja. Nos, a Nagy Háború hatása...című tanulmánygyűjtemény nagyon is evilági: nem struktúrákat alkot, hanem példákat, jelenségeket ismertet és elemez. Ezért minden történész számára érthető. Használható továbbá a magasabb szintű középiskolai oktatásban is, mint egyfajta példatár arra, hogyan is viszonyul egy társadalom a kimondhatatlanhoz.
Persze, a néprajztudomány- kulturális antropológia számára is igen fontos kötet ez.
Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, az utóbbi évek egyik legjobb történettudományi- néprajzi, a szó legnemesebb értelmében vett interdiszciplináris munkáját.
Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2018.
A Glasser Norbert és Mód László által szerkesztett kötet ezt a hiányosságot pótolja, sikeresen. Olvashatunk tanulmányokat hadikórházak történetéről, magyar értelmiségiek állásfoglalásáról, először találkozunk egyszerű frontkatonák által írt, mélységesen megindító tábori levelezőlapokkal, melyek egyáltalán nem a kötelező hurráoptimizmust sugározzák, megtudhatjuk, hogyan alakult Magyarországon a világháború időszaka idején az alkohol( különösen s sör) fogyasztása és termelése, és ami különösen érdekes volt számomra: hogyam viszonyultak a keresztény egyházak- és papjaik- a háborúhoz. A magyar történetírásban elterjedt közhely, hogy az egyházak kivétel nélkül támogatták a világháborús politikát. Ebből a könyvből kiderül: ez nem igaz.
A magyar történetírást folyamatosan éri az a véd, hogy elhanyagolja az életmód- és mentalitástörténet kérdéseit, ha pedig mégis felveti, akkor a szociológusok és filozófusok elvont szakterminológiáját használja. Nos, a Nagy Háború hatása...című tanulmánygyűjtemény nagyon is evilági: nem struktúrákat alkot, hanem példákat, jelenségeket ismertet és elemez. Ezért minden történész számára érthető. Használható továbbá a magasabb szintű középiskolai oktatásban is, mint egyfajta példatár arra, hogyan is viszonyul egy társadalom a kimondhatatlanhoz.
Persze, a néprajztudomány- kulturális antropológia számára is igen fontos kötet ez.
Mindenkinek ajánljuk ezt a könyvet, az utóbbi évek egyik legjobb történettudományi- néprajzi, a szó legnemesebb értelmében vett interdiszciplináris munkáját.
Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2018.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése