Márai Sándor: A négy évszak

Az 1930-as évek végén megkezdődött Márai Sándor újabb alkotói korszaka. Ezt a korszakot a lírizálás, a reményvesztettség érzésének burkolt vagy nyílt megfogalmazása, az értelmiségben való csalódás élménye jellemzik. Eklatáns példája mindennek A négy évszak című könyv.

Mi is ennek az írásnak a műfaja? Nehéz meghatározni, legjobb, ha " lírai etűdökk"-ként, vagy költői pórózaként jellemzezzük. Márai tizenkét fejezetben -ezt a szót is viszonylagosan kell érteni- mindig egy-egy tájhoz kapcsolva jelenítette meg a közép-európai csoda, a négy évszak különböző jelenségeit. Mindezt afféle filozófiai napó-nak álcázva.
Hogyan is látta az életet 1938-ban Márai Sándor? Nem éppen rózsásnak. A racionális eszmék elbuktak, de velük bukott a józan ész is. Minden kiszámíthatatlan, ugyanakkor erősödik a harc, az ember már csak segédeszközökkel képes fennmaradni ( Doping), s ha ajándékot is vár vagy ad ( Souvenir), akkor sem tesz boldoggá senkit. Nem védekezünk és nem támadunk ( Fejlődés), csak arra vágyunk, hogy valakit vagy valamit megvédhessünk.
Aféfle élet-lexikon ez Máraitól, olyan mű, melyről minden író álmodik. Aforizmák, önelemzések, kedves jelenetek a hétköznapokból- mindemögött felcsillan egy elképesztő ember, egy elképesztő lélek, és egy elképesztő műveltség.
xxxxxxxxxxxxx

Ha nem irodalomra, hanem hitre vágysz, kattints ide!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Cormac McCarthy:Az utas/Stella Maris

Krasznahorkai László:Megy a világ

Guy de la Bédoyére:Praetorianusok.A római császári testőrség felemelkedése és bukása