Lugossy Gyula: A jövevény
Megint elérkeztünk a magyar irodalom figyelemre alig méltatott, ámde színvonalában zseniális alkotásainak egyikéhez. Lugossy Gyula könyve igaz ihletésből fakad, ez nem megrendelésre vagy éppen puszta önmegvalósítási szándékból fakadt regény. A jövevény el akar mondani nekünk, Olvasóknak, valamit. Azt, hogy mindannyian jövevények vagyunk ezen a Földön.
A regény cselekménye eléggé egyszerű- de ez is a javára válik. Áron, meglátogatja régi barátját, Ábelt, aki egy kisvárosban él, öregszik, nem tudja, hogy szerelmes-e, avagy sem, és semmi kedve sincs régi barátokkal találkozni pont most. Azért próbál jópofizni, megpróbálja felvenni azt a bizonyos társasági pózt, de ez aztán minden pillanatban lepereg róla.
A jövevény lényege nem a cselekményben van. Hanem a lélekelemzésben, az álmos vidéki kisváros leírásában ( huszadik század végi Krúdy!), az apró mozzanatokban, a társadalomábrázolásban. A Kádár-korszak magyar valóságának kompley ábrázolása. Minden szürke, minden öregszik, mállik a vakolat mindenünnen. Nincs perspektíva, a vonat egy helyben áll, a vasutasok már nem tisztelegnek, mert miért is.
Nagyon jónak tartom a reggeli mosdását végző, öregedő férfi leírásáat. Ebben az egy testben benne leledzik az ország egész akkori állapota. Minden reformokért, változásért kiált. Csakhogy ki viszi mindezeket végbe? Hol van az a jövevény, akiben van annyi bátorság, tetterő, elhivatás ( szerintem nyugodtan mondhatjuk: isteni elhivatás), hogy fordítson a szekér rúdján?
Lugossy Gyula végig ezekre a kérdésekre keresi a választ. Ám, nem mellékesen, egy olyan könyvet nyújt át Olvasóinak, amely minden igényt kielégít. Irodalmilag közel tökéletes, nyelvezete minden korosztály számára érthető, befogadható, feszültség uralja a regényt, a karakterek pedig szenzációsak. A Jövevény emlékezetes könyv marad mindazok számára, akik elolvassák. Ajánljuk mindenkinek, aki szeret olvasni.
xxxxxxxxxxxxxxx
Ha érdekel a média világa, kattints át erre a blogra:mediaszemle.blogspot.com
A regény cselekménye eléggé egyszerű- de ez is a javára válik. Áron, meglátogatja régi barátját, Ábelt, aki egy kisvárosban él, öregszik, nem tudja, hogy szerelmes-e, avagy sem, és semmi kedve sincs régi barátokkal találkozni pont most. Azért próbál jópofizni, megpróbálja felvenni azt a bizonyos társasági pózt, de ez aztán minden pillanatban lepereg róla.
A jövevény lényege nem a cselekményben van. Hanem a lélekelemzésben, az álmos vidéki kisváros leírásában ( huszadik század végi Krúdy!), az apró mozzanatokban, a társadalomábrázolásban. A Kádár-korszak magyar valóságának kompley ábrázolása. Minden szürke, minden öregszik, mállik a vakolat mindenünnen. Nincs perspektíva, a vonat egy helyben áll, a vasutasok már nem tisztelegnek, mert miért is.
Nagyon jónak tartom a reggeli mosdását végző, öregedő férfi leírásáat. Ebben az egy testben benne leledzik az ország egész akkori állapota. Minden reformokért, változásért kiált. Csakhogy ki viszi mindezeket végbe? Hol van az a jövevény, akiben van annyi bátorság, tetterő, elhivatás ( szerintem nyugodtan mondhatjuk: isteni elhivatás), hogy fordítson a szekér rúdján?
Lugossy Gyula végig ezekre a kérdésekre keresi a választ. Ám, nem mellékesen, egy olyan könyvet nyújt át Olvasóinak, amely minden igényt kielégít. Irodalmilag közel tökéletes, nyelvezete minden korosztály számára érthető, befogadható, feszültség uralja a regényt, a karakterek pedig szenzációsak. A Jövevény emlékezetes könyv marad mindazok számára, akik elolvassák. Ajánljuk mindenkinek, aki szeret olvasni.
xxxxxxxxxxxxxxx
Ha érdekel a média világa, kattints át erre a blogra:mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése