Vámossy Ferenc:A 20.század magyar építészete I-II.,1902-2002

 Vámossy Ferenc kitűnő kézikönyve két kötetes. A I.kötet alcíme Válságos évtizedek 1902-1957,a II.kötet alcíme: Közelmúltunk és az ezredforduló 1957-2002.

Nagyon nehéz jelzőket találni,ha Vámossy Ferenc könyvét értékelni akarjuk. Bármikor,bárhol,bármely tudomány büszke lenne ilyen szemléletű és ennyire kvalitásos összefoglaló szakmunkára. Az alábbi,méltatlanul rövid könyvajánlóban igyekszem megfogalmazni,miért is ajánlom minden értelmiségi számára Vámossy Ferenc könyvét. 

1. Vámossy Ferenc nem szűk értelemben vett modern építészettörténetet ír,hanem beágyazza az építészet történetét szélesebb gazdasági-társadalmi-politikai és nem utolsósorban esztétikai kontextusba. Illusztációképpen csak néhány név a nem építészek közül,akik markánsan előfordulnak a műben:Arisztotelész,Aurelianus,Bartók Béla,Fülep Lajos,József Attila (A Dunánál című vers egész oldalt foglal el,mégis bekerült ebbe az építészettel foglakozó könyvbe),Kodály Zoltán,Pilinszky János,és még sokan mások,magyarok és külföldiek egyaránt. Vámossy Ferenc sikerrel érteti meg az Olvasóval,hogy az építészet több,mint geometria és pontos rajzolás,több,mint épületek együttese. Az építészet az egyetemes emberi kultúra meghatározó része. 

2. Nagyon fontos,hogy ez a könyv foglalkozik az épített örökséggel is,azzal,hogy miről tanult,min iskolázódott a 20.század magyar építészhallgatója. A magyar epítészet históriájának taglalását a középkornál kezdi:gyönyörködhetünk a pannonhalmi bencés apátságról készült színes fotókban,de láthatunk képeket és olvashatunk szakértő szövegeket barokk kastélyokról,klasszicista lakóházakról. Egy nagyon korszerű, jó értelemben vett történeti kontextusba ágyazódik be a huszadik századi magyar építészet nem éppen unalmas históriája. De nem hiányzik a főldrajzi kitekintés sem:a II.kötetben a Szerző a kortárs egyetemes építészetről szól,mégpedig egy madridi konferencia kapcsán. A korban elterjedt Ideation+Technology=Creativity jelszót és szemléletet szeretné kiterjeszteni a Szerző a közösségi,az ökológia felfogás irányába.

3. Ez a könyv nem buborékszemléletű,itt minden értékelés árnyalt,többoldalú,és nem utolsósorban emberi és tapintatos. Hauszmann Alajosnál pl. kifejti,milyen sokat konzultált a 19.századi építésznagyság Bartókkal,Kodállyal,s hogy nem a népi építészetet utasította el,csak nem tartotta helyesnek,hogy teljesen a népi építészet alapjaira rakódjon rá a modern magyarországi építészet. Egy másik példa:divat lett az 1945 utáni magyar lakástervezést összességében elvultnak,korszerűtlennek bélyegezni. Természetesen Vámossy Ferenc sem az esztétikai csúcspontként értékeli ezt az idöszakot,de annyit azért hozzátesz:sok ipari munkáscsalád számára felemelkedést jelentett ez az időszak. Vámossy Ferenc könyvében nincsenek csak negatív vagy csak pozitív dolgok. 

4. Vámossy Ferenc könyve csöppet sem Budapest-centrikus. Szó esik benne a kecskeméti városháza tervezéséről éppúgy,mint a szegedi Dóm tér vagy a debreceni református Nagytemplom jelentőségéről,de kisebb települések egy-egy reprezentatív alkotása is "megemlítődik". Ez valóban Magyarország építészettörténete.

Éppen ezért ajánljuk Vámossy Ferenc:A huszadik század magyar építészete című könyvét mindenkinek,aki érdeklődik Magyarország történelme,kultúrája iránt. Legyen magyar vagy más kontinsnsről érkezett,legyen építész vagy történész vagy turista,hasznosnak és érdekesnek fogja találni ezt a kitűnő kézikönyvet.

Tarsoly Kiadó,2016-2017.