Timothy Garton Ash:Szólásszabadság

 A könyv alcíme:A globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve.

Hatalmas feladatra vállalkozott a neves brit történész,Timothy Garton Ash,mikor megírta Szólásszabadság című könyvét. A téma annyira bonyolult,sokrétű,történetileg és szociológiailag meghatározott,hogy nehéz kőbe vésett igazságokat megfogalmazni vele kapcsolatban. Timothy Garton Ash megtette,és sikerrel tette. Könyvét éppoly érdeklődéssel olvashatják liberálisok és konzervatívok,történészek és médiamunkások,illetve bárki,aki hisz abban,hogy ez a téma,a szólásszabadság,fontos a 21.századi világban. A könyv igencsak hosszúra sikeredett,a magyar kiadás közel 850 oldal terjedelmű. Éppen ezért e rövid könyvajánlóban kiemelnék néhány fontos gondolatot ebből a nagyszerű kőnyvből.

1  Nagyon találónak érzem a "kozmopolisz"kifejezést,sokkal jobb,mint a publicisztikában elterjedt "világfalu". A világ ugyanis összement, térben és időben egyaránt,de mindezt egy erőteljes urbanizáció is kíséri. Az internet világa határozottan városias világ. A kozmopolisz virtuális polgára a világtörténelem legtöbb és legátfogóbb szabadságjogaival rendelkező polgára. Ezen szabadságjogok közé tartozik a szólásszabadság is. 

2. Nagyon érdekes kérdést vet fel Ash a szólásszabadság eredetéről:velünk született -biológusnyelven:evolucionálisan konstruált-vagy pedig filozófiaikag-politikailag konsttuált fogalomról,életkeretről van-e szó?Timothy Garton Ash az előbbi mellett érvel. Ha ugyanis a beszéd,a kifejezés természetes,akkor a vélemény-nyilvánítás is természetes. A nagyobb közösségben élő állatcsoportok egyedei is véleményt nyilvánítanak,persze ezen megnyilvánulások nagy részét a hatalmi hierarchia korlátozza.

3. Kell-e korlátozni a szólásszabadságot?Ash szerint bizonyos helyzetekben egyértelműen igen. Hogy hogyan,milyen helyzetekben és ki jogosult erre a korlátozásra,arról már lehet és kell is vitatkozni.Amikor egy közbeszéd másokat sért,mindenképpen helye van a kotlátozásnsk és a szankcionálásnak.  Ash szerint a szólásszabadság korlátozásának három alapvető módja van:1. Törvényekkel,rendeletekkel 2. A közösség által 3. Egyénileg. Azt gondolom,mindhárom egyformán fontos. 

4. Könyvében Ash rámutat,hogy nemcsak a politikai szféra korlátozza a szólásszabadságot,hanem gyakran a munkahelyek is. Idéz egy közvéleménykutatást,mely szerint a munkavállalók közel nyolcvan százaléka érzi úgy,hogy nem nyilváníthat szabadon véleményt a munkahelyén. Külön kitér a Szerző a tudományos szólásszabadságra:olyan esetet említ,mikor egy egyetem arra bíztatta kutatóit,hogy mindenki számára elérhető folyóiratokban publikáljanak-így tiltakoztak az egyik folyóirat magas előfizrtési díjai ellen. Elgondolkodhatunk azon is:vajon közkincsnek minősülnek a tudományos eredmények,avagy sem.

5. Ash könyve földrajzilag semleges. Nem áltatja Olvasóit azzal,hogy a fejlett Nyugaton minden rendben van a szólásszabadság körül,a világ többi részén pedig semmi. A nyugati országokban is akadnak vitás kérdések,problémák-de ott ezeket általában törvényes keretek közőtt oldják meg.

6. Timothy Garton Ash mindvégig hangsúlyozza a kontextus fontosságát. Nem mindegy,hol és hogyan mondunk vagy minősítúnk valamit,mert más közegben ugyanaz a mondat mást jelenthet. 

7.Nagyon sokat tanulhatunk ebből a könyvből. Mit mondott Cicero két nappal Julius Caesar halála után?Miért korbácsolták meg 1635-ben az ifjú John Lillburne-t?Hogyan vélekedett Thomas Jefferson amerikai elnök az újságokról? Milyen szerepet játszott a szólásszabadság az iraki háború elindításában?Ha valaki történész vagy politológus,esetleg médiakutató,bármi is legyen a szakterülete,biztosan talál eredeti,új infotmációkat,meglátásokat ebben a könyvben.

A Szólásszabadság című könyv,túl azon,hogy minden fontosat megtanít nekünk a témáról,ráébreszti az egyént saját felelősségére is. Éppen ezért szívből ajánlom Timothy Garton Ash könyvét minden érdeklődő állampolgárnak.

Európa Könyvkiadó,2022. Fordította Frank Júlia