Bartha Ákos:Véres város.Fegyveres ellenállás Budapesten 1944-1945

 A második világháború történetének igen fontos mozaikja a fegyveres ellenállás története. Azaz: a németek által meghódított területeken élő lakosság és vagy/ hadsereg ellenállása a megszállók irányába. Magyarországon ezt a témát meglehetősen egyoldalúan tárgyalták a történettudományi szakmunkák: a szakmai közvélemény szerint a magyar lakosság többsége németbarát volt, kisebbik része angolbarát volt, a legkisebbi krésze pedig szovjetbarát volt, és ők szervezték a fegyveres ellenállást. Igen, a kommunisták...Bartha Ákos könyve leszámol ezzel a hazugsággal, új szemlélettel, rendkívül gazdag forrásanyag áttanulmányozásával közelít témájához, s alkot kitűnő könyvet. A Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten 1944-1945 egyike a 21.században megjelent legjobb történelmi könyveknek. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban arról szeretnék szólni, hogy miért. 

1. Meggyőzően kimutatja, hogy az aktív ellenállás résztvevőinek többsége semmiféle közösséget nem érzett a kommunistákkal. Voltak köztük arisztokraták, kisbirtokosok,katonatisztek és közkatonák, hivatalnokok, iparosok, egyetemisták, főiskolások, de még középiskolások is. Természetesen voltak az ellenállásnak olyan tagja, akik igen élénken kötődtek a munkásmozgalomhoz ( amely egyébként éppannyira volt kommunista, mint szociáldemokrata). Rajk László egyszerűen böffölt, amikor azt állította, hogy felfegyverzett munkashadosztályok tucatjai várják a szovjeteket. Ilyen munkáshadosztályok nem léteztek.
 
2. A Horthy-féle kiugrási kísérlet kapcsán Bartha Ákos- véleményem szerint legalábbis- rámutat a kudarc egyik igazi okára, Horthy személyiségének, lelkének pillanatnyi állapotára. Akinek a németek elrabolják a fiát- utolsó életben lévő gyermekét a négy közül- az egyszerűen nem akalmas arra, hogy országa érdekeit szem előtt tartó, higgadt stratégiai döntéseket hozzon. Recenzens véleménye szerint valakinek át kellett volna venni az irányítást Horthy Miklós helyett. No, de kinek? A magyar kormányzati körökben a szervilizmus rendszerszintű jelenség volt, szervilis társadalomban pedig az önálló kezdeményezésnek nincs helye. 

3. Szégyen és gyalázat mindazokra, akik 1944- ben a németek vagy a nyilasok mellé álltak. Egyszerűen semmivel nem igazolhatóak a tetteitk. Bartha Ákos nem is igyekszik őket igazolni, sőt...

4. A Véres város című könyv cáfolja azt a meglehetősen elterjedt nézetet, miszerint Magyarországon alig akadt ellenálló. Legkésőbb 1944. végére nagyon sok átlagember előtt nyilvánvalóvá lett, hogy a németek ezt a háborút elvesztették. Sokan keresték a kapcsolódást a különféle ellenállási mozgalmakhoz. Bartha Ákos nagyon találóan írja, hogy nemcsak a szó szerinti értelemben vett fegyveres ellenállás tekinthető szembeszegülésnek:ha valaki hivatalnok lassította az intézkedéseket, ha valaki hamis jelentést írt, ha egy vonatra nem x kilogram csak x/2 klogramm árut raktak fel, ez éppúgy lassította a németek és nyilasok terveit, mint a fegyveres ellenállás.
 
5 Minden ellenállási mozgalom legkényesebb pontja az, hogy a partizánok/gerillák hogyan tudnak együttműködni az érdekelt nagyhatalmak reguláris katonai erejével. A varsói felkelés bebizonyította, hogy igen vékony jégen táncol az, aki ezt a témát feszegeti. A könyvben olvashatjuk Malinovszkij marsall kijelentését, aki szerint a reguláris hadseregnek egy kiszámíthatatlan, bizonytalan fegyveres és emberi erejű és kiképzési szintű partnerral való együttműködése lehetetlen. Elég cinikus hozzáállás, de azért van benne valami. Magyarországon a Vörös Hadsereg nem tartott igényt a belső ellenállók tevékenységére. 

Kiknek ajánljuk Bartha Ákos könyvét? Mindazoknak, akiket érdekel a magyar múlt, a maga öszetettségében, bonyolultságában sokféle nézőpontjában. Aki nem fél szembenézni, de büszke is a sikerekre ( nem volt belőle sok). Minden magyar embernek, aki szeret olvasva gondolkodni és gondolkodva olvasni. 

Jaffa Kiadó, Budapest,2022