Könyvekről mindenkinek

 Ha szeretne egy igazán izgalmas,fordulatos kalandregényt olvasni,Robert Ludlum:Nimród maffia című könyve tökéletes választás. Van ebben a regényben minden,ami az Olvasó kedélyének felélénkítését szolgálja:bűnszövetkezet,beépített ember,gyilkosság,szerelem,magánnyomozás,személycsere-szóval,az izgalom,a feszültség garantált. A Nimród maffia remek szórakozás unalmas estékre. Ebben a könyvajánlóban,mintegy spoilerként,a cselekmény elejéből közlök részleteket,afféle kedvcsináló gyanánt. A fiktív cselekmény valamikor az 1970-es években játszódik az USA Connencticut tagállamának Carlyle nevű városában. A külügyminisztérium feltételezi,hogy a város egyetemén komoly kábítószer-elosztó központ működik. Mr.Loring,az ügy kezelésével megbizott tisztviselő szerint úgy lehetne elkapni a Nimród maffiát,ha egy beépített embert alkalmaznának. Csakhogy vadidegent odaküldeni veszélyes lenne,hamar lelepleződne. Belső ember kell. James Matlock professzor igazán alkalmas a feladatra. Öccse évekkel ezelő...

 A 17.században szokás volt hosszú címet adni az irodalmi műveknek. Kállói Fényes István,Debrecen jegyzője, az alábbi címet válaszotta igen érdekes művének:" Debreczen városának, ez keresztyen res-publicának naponként árviz képpen nevekedet,ez esztendő forgásiban végben ment siralmas sorsainak, keserves meg bantodasinak, helytelen expensainak egy nehany versekben foglalt compendiuma". És ez még csa a cím! Semmiképpen sem önálló könyv Kállói Fényes múve, Szerző, mint jegyző, egyszerűen hozzácsatolta verses művét a város jegyzőkönyvéhez. Nem voltak írói ambíciói, csak dokumentálni akart. Az egyik legszebb és legtragikusabb 17.századi eleszélő költemény kerekedett ki belőle. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adunk a tartalomból. Könyv alakban a mű a Régi Magyar Költők Tára ( RMKT) XVII.század 10. kötetében található. A verses krónika hónapokra bontja le a város 1664. évi történetét. Szerző hónapról hónapra beszéli el, mi minden történt ebben a meglehetősen tragikus évbe...

A könyv alcíme:Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Társadalom és építészet mindig is szoros kölcsönhatásban álltak egymással. Mindkettő folyamatosan, az emberiség történelmének egésze folyamán hatottak és hatnak a másikra.Moravánszky Ákos: Versengő látomások című könyve azon az úton vezet bennünket, melynek végén megértjük, hogyan kapcsolódtak az Osztrák-Magyar Monarchia idején az építészeti újítások és koncepciók a társadalmi-eszmei változásokhoz. E rövidke könyvajánlóban csak felvillantunk egy-egy gondolatot ebből a rendkívül értékes, igen gazdag műből. Cél az, hogy Kedves Látogatóink elolvassák a könyvet és továbbgondolják az olvasottakat. Moravánszky könyve ez utóbbira kiválóan ösztönöz.  Az Előszóból egy igen érdekes történetet, egy fiatal,majdhogynem pályakezdő építész bécsi ösztöndíjának történetét ismerjük meg, majd képet kapunk az 1970-as évek lassan- de tényleg csak lassan Nyugat- Európa felé nyitó építészettörténet...

 Történelmet írni sokféleképpen lehet. A történetírás történetéről nagyon vastag és bonyolult könyveket írtak már. A 21.században előtérbe kerülnek azok a történetírói irányzatok, melyek az egyes csoportok, közösségek, nemzetek globális kapcsolatait elemzik, kitörnek az endogén történelemszemlélet fogságából, s a história exogén személetét próbálják elterjeszteni. A Laczó-Vadas-Varga szerkesztőhármas Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig című könyv kitűnően sikerült, professzionális megvalósítása ennek a koncepciónak. Remek szakemberek tollából születtek olyan esszék, melyek újat hoznak, más paradigmán keresztül értelmezik a magyar történelmet. Megtudjuk, hogyan keletkezett a Kárpát-medence és az azzal nem egyenlő Pannon-medence. Képet kapunk arról, miért az Alföld lett Európa neolitizációjának központja, s hogy őshonosak vagy Keletről érkezettek voltak-e azok a növények vagy állatok, melyek segítették őseinket az újfajta életmód megvalósításában. Feleleveníthetjük ...

 A cím eredetijében a " fátyol" szó előtt és után egy-egy aposztróf található. Az igazán népszerű és színvonalas magyar dráma a reformkorban született. Az 1820-as-30-as években vették maguknak a bátorságot a kor vezetői alkotói és elkezdtek magyar nyelvű színpadi műveket írni- mégpedig azért, mert a nyelvújító mozgalomnak köszönhatően ekkorra vált a magyar nyelv alkalmassá arra, hogy kőszinházi darabok " eszközévé" váljon, profitorientált színházak népszerű- vagy annak tűnő- színdarabokat írjanak ezen a nyelven. Már korábban is volt hagyománya hazánkban a drámai műfajoknak ( pl. iskoladrámák), de ezek csak szűkebb közönséghez jutottak el. Amikor a 19.század első felének nagyjai kezdtek drámákat írni, akkor jött el a magyar színházi kultúra fellendülése. Vörösmarty Mihály: A fátyol hangjai című műve igazi magyar komédia, abban az értelemben, ahogy az ókori görögök vagy Moliére értette a komédiát. Van itt szerelem, félreértés, jellegzetes vígjátéki karakterek, minden,...

 Nagyon fontosnak tartom azt, hogy alaposabban megismerkedjünk a magyar és európai irodalom régebbi alkotásaival. A 16-17.század a modern európai irodalom kibontakozásának ideje. Számtalan igen tehetséges alkotó fémjelzi kultúránknak ezt a korszakát. Csernátoni Márton:A hun és magyar vezérek verses históriája című műve nem önálló könyvként maradt fenn, hanem a meglehetősen rejtélyes szerzőségű, 1664-ben megjelent Nádasdy-féle Mausoleum első harmadát alkotta, Csernátoni "csak" a fordító szerepét töltötte be- ne felejtsük, hogy abban az időben még nem voltak komoly szótárak, nehezebb volt a fordítói munka.. Csernátoni egyébként a 17.századi magyar irodalom egyik " fenegyereke": kirúgták a bencés rendből, mert illetlen viszont folytatott egy hölggyel, kegyelemből mégis lakhatott tovább a kolostorban. Aztán innen is távoznia kellett, mert többször volt részeg, mint kellene...Az irodalom területén azonban maradandót alkotott, korának egyik legműveltebb férfiújaként sokat...

 Will Storr könyvének alcíme:Hogyan hatnak egymásra a történetek, és hogyan építsük fel azokat. Egész életünk történetekből áll.Hosszúakból és rövidekből, szomorúakból és vidámakból. Mégis, sokak nehézségekkel küzdenek akkor, mikor el kell mesélni ezeket a történeteket, legyen az a mesélés szóban, Írásban vagy valamilyen audiovizuális eszköz segítségével. Will Storr: A történetmesélés tudománya című könyve abban segít nekünk, hogy megismertet a történet, mint olyan, pszichológiai alapjaival. Hogyan éli át az ember saját élete történeteit? Miként kell egy történetet úgy elmesélni, hogy az hasson a befogadóra? Miképpen kell nagyjából igaz történetet írni, s milyen esetekben hat igaznak egy történet? Ezekre és még sok más kérdésre ad releváns és sok esetben igencsak meglepő válaszokat Will Storr kitűnő könyve.  Nagyon fontos gondolatot fejt ki bővebben a Szerző az első fejezet elején. Mégpedig azt, hogy neurális rendszereink kizárólag akkor aktiválódnak, ha bennünk vagy környezet...