Vörösmarty Mihály:A fátyol titkai

 A cím eredetijében a " fátyol" szó előtt és után egy-egy aposztróf található.

Az igazán népszerű és színvonalas magyar dráma a reformkorban született. Az 1820-as-30-as években vették maguknak a bátorságot a kor vezetői alkotói és elkezdtek magyar nyelvű színpadi műveket írni- mégpedig azért, mert a nyelvújító mozgalomnak köszönhatően ekkorra vált a magyar nyelv alkalmassá arra, hogy kőszinházi darabok " eszközévé" váljon, profitorientált színházak népszerű- vagy annak tűnő- színdarabokat írjanak ezen a nyelven. Már korábban is volt hagyománya hazánkban a drámai műfajoknak ( pl. iskoladrámák), de ezek csak szűkebb közönséghez jutottak el. Amikor a 19.század első felének nagyjai kezdtek drámákat írni, akkor jött el a magyar színházi kultúra fellendülése. Vörösmarty Mihály: A fátyol hangjai című műve igazi magyar komédia, abban az értelemben, ahogy az ókori görögök vagy Moliére értette a komédiát. Van itt szerelem, félreértés, jellegzetes vígjátéki karakterek, minden, ami egy jó komédiához kell. E rövid könyvajánlóban a cselekmény elejét idézzük fel Kedves Látogatóinknak. 

A fiktív történet Pesten játszódik, az 1830-as években. Ligeti Vilma, a város egyik gazdag kereskedőjének húga, éppen komornájával sétál a Ligetben, amikor megpillantanak egy fiatalembert, aki könyvet olvas, de a szép tavaszi időben belealszik. Lidi, a komorna, a mindig minden viccre- ahogy ma mondanánk:trollkodásra- kész komorna kicseréli Hangai ( így hívják a fiatalembert) könyvét egy Kisfaludy- kötetre, mely telis teli van szerelmesversekkel. Amikor Hangai felébred, nem hisz a szemének: hiszen ő sohasem lesz már szerelmes...Közben három fiatal léhűtő- Rigó, Guta és Kaczor, nemrég jöttek fel Pestre vidékről- valami különleges, emlékezetes dolgot akar elkövetni. Elhatározzák, hogy egy hónap alatt megházasodnak, anélkül, hogy bármiféle szerelemérzés fűzné őket feleségükhöz. Szándékukról szerződést is írnak. 

Vilma és Lidi szörnyülködve kihallgatják a beszélgetésüket, elhatározzzák, hogy megbüntetik a három fiatalembert cinikus hozzáállásukért. Valami jó kis cselt eszelnek ki.Lidi megpróbálja magába bolondítani a három fiatalembert,randevút ígér nekik- természetesen Vilma nevében, Vilma tudtával és mély aggodalmával, hogy most mi lesz ebből...- csakhogy rossz címet ad meg nekik. A három fickó- ahogy ekkoriban mondták: arszlán- nem Vilma ablaka alatt szerenádozik, hanem Ligeti úr nővérét, az idősecske és roppant csúnya Katiczának adnak esti zenét .A középkorú hölgy azt hiszi, a három fiatal őbelé szerelmes: elkezd fiatalosan járni, öltözködni, ezzel még nevetségesebbé teszi magát ország-világ előtt. 
A három jobb sorsra érdemes fickó pedig beleszeret Lidibe, ahogy ők vélik: Vilmába. A szerződésből törlik a "szerelem nélkül" passzust. Rájöttek, hogy Lidi űzött csúfot belőlük, ezért bosszút esküsznek. Most már Vilmával akarnak találkozni, de Lidi hamis levelekkel megint átveri őket. Vajon sikerül a fiataloknak megtalálni szerelmüket? S ha igen, akkor ő melyiküket fogja választani? 

A darab nyelvezete nem éppen modern, de azért még érthető, élvezhető, aki olvasott már klasszikust, megérti. Aki azt várja, hogy Vörösmarty drámája teli lesz mindenféle társadalomjobbító vagy nemzetifüggetlenségi mondanivalóval, kétrételmű kiszólással, az csalódni fog. A fátyol hangjai mindössze egy komédia, mely nem akarja megváltani a világot, csak szórakoztatni az egyre gyarapodó polgári közönséget. A publikumnak anno tetszett a darab, a kritikusoknak- Gyulai Pálnak például- már kevésbé, bár kevés olyan irodalmi művet ismerek, mely Gyulainak tetszett...

A fátyol titkai című ötfelvonásos darab szövege megtalálható a Vörösmarty Mihály Összes Művei című kritikai kiadássorozat 10. kötetében. Ajánljuk minden irodalom- és színházkedvelőnek, s érdemes lenne rendezőknek, dramaturgoknak is elolvasni. 1964-ben sikerrel újították fel, szerintem egy jó dramturggal, egy jó rendezői koncepcióval és persze kiváló színészekkel ma is aktualizálható lenne. Szerintem szeretné a közönség. 

Akadémiai Kiadó, Budapest,1971.