Kállói Fényes István:Debreczen városának...
A 17.században szokás volt hosszú címet adni az irodalmi műveknek. Kállói Fényes István,Debrecen jegyzője, az alábbi címet válaszotta igen érdekes művének:" Debreczen városának, ez keresztyen res-publicának naponként árviz képpen nevekedet,ez esztendő forgásiban végben ment siralmas sorsainak, keserves meg bantodasinak, helytelen expensainak egy nehany versekben foglalt compendiuma". És ez még csa a cím! Semmiképpen sem önálló könyv Kállói Fényes múve, Szerző, mint jegyző, egyszerűen hozzácsatolta verses művét a város jegyzőkönyvéhez. Nem voltak írói ambíciói, csak dokumentálni akart. Az egyik legszebb és legtragikusabb 17.századi eleszélő költemény kerekedett ki belőle. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt adunk a tartalomból. Könyv alakban a mű a Régi Magyar Költők Tára ( RMKT) XVII.század 10. kötetében található.
A verses krónika hónapokra bontja le a város 1664. évi történetét. Szerző hónapról hónapra beszéli el, mi minden történt ebben a meglehetősen tragikus évben Debrecennel. Januárban érkezett a Szerző a Cívisvárosba- akkor még nem volt szokásban ez az elnevezés- éppen akkor, mikor Dobozi Imrét választották főbírónak. A török- Debrecen ekkor török fennhatóság alá tartozott- természetesen követelte az ilyenkor megszokott adót búzában, árpában, pénzben. A polgárok azonban szegények voltak. Ráadásul februárban a váradi pasa még egy feles szekeret kért- ez valószínűleg Debrecen vásártartási jogával függ össze-, a város ezt már nem bírta állni. Erre Kuczok váradi basa támadást intézett a település ellen, de alaposan póruljárt, akkora havaseső esett ugyanis, hogy a török hadak visszamenekültek Váradra, a biztonságot nyújtó várba ( ennyit arról, amit nekünk a gimnáziumi történelemórán tanítottak, hogy a törökök viszonya a mezővárosokkal milyen harmonikus volt. Dehogy volt!). Márciusban a város követetet menesztett Székelyudvarhelyre, Boldvay kapitány azonban ajándékot kér a várostól, amit az természetesen megint nem bír kifizetni- vajon miért gondolta Habsburg és török, hogy Debrecennek ennyi sok pénze van? Májusban pedig Kuczok basa megismételte a támadását, ezúttal sikerrel járt, elfoglalta Debrecent, katonáit a házakban szállásolta, ráadásul- ez már tényleg durva-
négyezer tallért követelt a már amúgy is éhező lakosságtól. Szabályszerű rablóportyák folytak benn a városban. Ráadásul a székelyhidi követeket is fogságban tartották, mindemellé a Református Kollégiumtól is követeltek pénzt. Nagyon kemény idők voltak. Talán nem árulok el nagy titkot, ha itt, az ajánlóban leírom, Debrecn végül megmenekült- de óriási árat fizetett ezért.
Ajánljuk ezt a rövid, mindössze 10 oldalas elbeszélő költeményt irodalmároknak, törénészeknek. Nagyon sokat elmond a korabeli történelemről, megismerhetjük egy város harcát túlélésért két elnyomó birodalom között. Nem kellemes olvasmány, de fontos történelmi forrás.
Régi Magyar Költők Tára XVII.század, 10. Sajtó alá rendezte: Varga Imre. Akadémiai Könyvkiadó,1981.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése