Laczó Ferenc-Vadas András-Varga Bálint (szerk.):Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig

 Történelmet írni sokféleképpen lehet. A történetírás történetéről nagyon vastag és bonyolult könyveket írtak már. A 21.században előtérbe kerülnek azok a történetírói irányzatok, melyek az egyes csoportok, közösségek, nemzetek globális kapcsolatait elemzik, kitörnek az endogén történelemszemlélet fogságából, s a história exogén személetét próbálják elterjeszteni. A Laczó-Vadas-Varga szerkesztőhármas Magyarország globális története a kezdetektől 1868-ig című könyv kitűnően sikerült, professzionális megvalósítása ennek a koncepciónak. Remek szakemberek tollából születtek olyan esszék, melyek újat hoznak, más paradigmán keresztül értelmezik a magyar történelmet.

Megtudjuk, hogyan keletkezett a Kárpát-medence és az azzal nem egyenlő Pannon-medence. Képet kapunk arról, miért az Alföld lett Európa neolitizációjának központja, s hogy őshonosak vagy Keletről érkezettek voltak-e azok a növények vagy állatok, melyek segítették őseinket az újfajta életmód megvalósításában. Feleleveníthetjük a szkítákról tudott történelmi ismereteinket, konkrét példán keresztül:elgondolkodhatunk, mekkora pusztítást vittek végbe a lovasnomádok a Dédestapolcsány-Verebce-bérci településen- több száz nyílhegy maradványa tanúsítja ezt. Sokat megtudunk a keltákról,például azt is, hogy a mai Dunántúlon a boius törzs volt a legsikeresebb. A római limes kiépülése sem úgy zajlott le, mint azt történelemkönyveink tanítják:az a bizonyos határ menti erődrendszer, benne állandó csapatokkal, csak rövid ideig védte a Római Birodalom északi határát, pár évtized múlva felváltotta ezt egy új rendszer:mozgó csapatokat helyeztek el a limes északi vonala mentén. Szent Márton püspöknek is előkelőbb helyet kellene elfoglalni történeti tudatunkban, mint teszi azt most. Nagyon ékesen bizonyítja ez a fejezet, hogy a Kárpát-medence soha nem veszítette el teljesen nemzetközi kapcsolatait, a kora középkorban inkább csak redukálódtak ezek a kapcsolatok. Nagyon sok információt és összefüggést feltár a könyv vonatkozó része Attila hun király birodalmáról, arról, hogy miért is tudta a Keletről érkezett lovasnomád harcmodor legyőzni a világ egyik legnagyobb birodalmát. Világossá válik az Olvasó előtt, hogy nem egyedül Attila személye, állítólagos kegyetlensége volt a fő tényező, hanem komplex nemzetközi folyamatok, illetve gazdasági-társadalmi jelenségek. A könyv egyik legérdekesebb- természetesen ez szubjektív vélemény- az avarokról szóló szövegrészt tartom. Érdekesek az utolsó mondatok is: ha ugyanis maradtak avarok a Kárpát-medencében, akkor lehet, hogy László Gyulának volt igaza?

Ugorjunk kicsit az időben! A hagyományos történetírás Széchenyi és nemzedékének feltűnését, a reformkori nagyokat, mintegy a semmiből előlépő, előzmény nélküli politikai csoportnak tekintette. Nagyon szépen bizonyítja a könyv ennek ellenkezőjét: A Hitel nyelvi formái és Szécheniy, Wesselényi, Kossuth gondolatai sok helyütt a kései, 18.század végi felvilágosodást, Magyarország csinosodásáról vallott elképzeléseket tükrözik. A magyar utazók, külföldön karriert építők többsége pedig nagyon fontosnak tekintette magyarságát.- persze, felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem jöttek haza? A magyar keletkutatóknak sem elszigetelt jelentőséget kell tulajdonítsunk, ezek a nagyin bátor emberek nagy nemzetközi tudományos műhelyeket és irányzatokat indítottak el, meglehetősen szerény eszközökkel.

Ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki bármilyen módon érdeklődik a történelem és a történettudomány iránt. Remekmű.Érdemes lenne kiadni az Előszóban megemlített német, francia és holland, hasonló szemléletű műveket.

Corvina Kiadó, 2023.