László Anna: Felépítjük Bábel tornyát
László Anna:Felépítjük Bábel tornyát című könyve a magyar irodalom nagyszámú Elfelejtett Zseniális Alkotásai-nak egyike. A könyv egy kisregényt, valamint elbeszéléseket tartalmaz.
A címadó kisregény hőse Miklós, egy húszas évei elején járó átlagos magyar fiatalember. Amikor az újságban azt olvassa, hogy régészek megtalálták a bibliai építménynek, Bábel tornyának maradványait, azonnal elhívást érez: fel kell építenie azt a tornyot, helyre kell állítania, amit az évszázadok leromboltak. Csapatot toboroz, melynek felépítése a hatvanas évek anarchisztikus jellegét tükrözi:nincsenek vezetők, nincsenek utasítások, mindenki szabadon dolgozik, s ha nem dolgozik, hát nem dolgozik, a többiek majd eltartják. Persze, már az építkezés elején konfliktusok robbannak ki, aztán bekövetkezik a tragédia: egy bedrogozott lány meghal. A munka káoszba fullad. A regény a naivitás, az utópizmus lehetetlenségét bizonyítja. A 68-as nemzedék reményeit siratja- de legalább elsiratja, még a hetvenes évek közepén. Még idejében.
Érdemes kiemelni László Anna remek elbeszélései közül egyet. A címe: Doktor Kozarik Magda rövid és némileg tendenciózus életrajza. Magda orvos, leköti ma mindennapi munkája, kutatásai, kapcsolata. Amikor úgy dönt, még az eddigieknél is nagyobb áldozatot hoz, egy pillanat alatt összeomlik minden. Egyedüli reménysége már csak kamaszkorú lányában van. De hogy fogadja az érzelmileg elhanyagolt lány anyja furcsa életformáját? Erre a kérdésre kapunk választ a mű végén.
László Anna egyfajta újrealista prózát művelt. Arra kíváncsi, mikén hat a huszadik század felgyorsulóban lévő életritmusa, stresszhelyzetekkel teletűzdelt mindennapjai az egyénre. Milyen menekülési pályák akadnak még, hová lehet fordulni, ha már tehetetlenek vagyunk- erről szól a bevezető regény és az azt követő, irodalmilag rendkívül igényes elbeszélések.
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976.
xxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is:mediaszemle.blogspot.com
A címadó kisregény hőse Miklós, egy húszas évei elején járó átlagos magyar fiatalember. Amikor az újságban azt olvassa, hogy régészek megtalálták a bibliai építménynek, Bábel tornyának maradványait, azonnal elhívást érez: fel kell építenie azt a tornyot, helyre kell állítania, amit az évszázadok leromboltak. Csapatot toboroz, melynek felépítése a hatvanas évek anarchisztikus jellegét tükrözi:nincsenek vezetők, nincsenek utasítások, mindenki szabadon dolgozik, s ha nem dolgozik, hát nem dolgozik, a többiek majd eltartják. Persze, már az építkezés elején konfliktusok robbannak ki, aztán bekövetkezik a tragédia: egy bedrogozott lány meghal. A munka káoszba fullad. A regény a naivitás, az utópizmus lehetetlenségét bizonyítja. A 68-as nemzedék reményeit siratja- de legalább elsiratja, még a hetvenes évek közepén. Még idejében.
Érdemes kiemelni László Anna remek elbeszélései közül egyet. A címe: Doktor Kozarik Magda rövid és némileg tendenciózus életrajza. Magda orvos, leköti ma mindennapi munkája, kutatásai, kapcsolata. Amikor úgy dönt, még az eddigieknél is nagyobb áldozatot hoz, egy pillanat alatt összeomlik minden. Egyedüli reménysége már csak kamaszkorú lányában van. De hogy fogadja az érzelmileg elhanyagolt lány anyja furcsa életformáját? Erre a kérdésre kapunk választ a mű végén.
László Anna egyfajta újrealista prózát művelt. Arra kíváncsi, mikén hat a huszadik század felgyorsulóban lévő életritmusa, stresszhelyzetekkel teletűzdelt mindennapjai az egyénre. Milyen menekülési pályák akadnak még, hová lehet fordulni, ha már tehetetlenek vagyunk- erről szól a bevezető regény és az azt követő, irodalmilag rendkívül igényes elbeszélések.
Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1976.
xxxxxxxxxxxxxxxxx
Nézd meg ezt a blogot is:mediaszemle.blogspot.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése