Rudnóy Teréz: Szabaduló asszonyok
Alcím:A szabadság első 24 órája.
Rudnóy Teréz könyve, a Szabaduló asszonyok, első kiadása 1947-ben jelent meg, alaposan felkavarva a második világháború után újjáépítkező Magyarország irodalmi életét. Rudnóy ugyanis nem happy endként mutatja be a második világháború végét, a koncentrációs táborok felszabadulását, hanem tudatosítja Olvasóiban: új történet kezdődik, új konfliktusokkal.
Itt van mindjárt a felelősségvállalás kérdése. Minden német közkatona, minden KZ-őr azzal védekezik, hogy parancsra tették, amit tettek. A regény főhősnője próbálja leleplezni ezt a hazug játszmát, mert látja: ha ez így folytatódik, akkor kizárólag Adolf Hitler lesz a felelős, ő pedig már halott. A szadisták, az antiszemiták pedig megússzák. Szabadon élik tovább tisztes polgári életüket.
Nem tudja, hogy ez a kérdés a nagypolitika szintjén dől el. A győztes szövetségesek nem akarnak bosszúhadjáratot, sőt: a számukra hasznos egykori nácikat fel akarják használni saját céljaikra.
A háború végén már érződik a hidegháború előszele. A nagyhatalmak már sakkoznak, s ennek a játszmának könnyen feláldozható gyalogjai a szerencsétlen, beteg és éhező láger-túlélők.
Amiről még feltétlenül szólni kell, az a regény írói nyelve. Rudnóy Teréz hideg, tömör, redukált párbeszédekben festi le annak a nagyon embert próbáló kornak az embereit, ábrázolja a túlélők sérült belső világát, kemény, férfias szavakkal ítéli el a bosszút, de ugyanígy ítéletet mond a ködösítés, a mismásolás, a felelősség elkendőzése felett. Mert tudja: Auschwitz után nem lehet ugyan verset írni, de muszáj.
Létezni kell, és ez nagy felelősség.
Noran Könyvesház, 2011.
Ez a Kiadó weboldala:noranlibro.hu
Rudnóy Teréz könyve, a Szabaduló asszonyok, első kiadása 1947-ben jelent meg, alaposan felkavarva a második világháború után újjáépítkező Magyarország irodalmi életét. Rudnóy ugyanis nem happy endként mutatja be a második világháború végét, a koncentrációs táborok felszabadulását, hanem tudatosítja Olvasóiban: új történet kezdődik, új konfliktusokkal.
Itt van mindjárt a felelősségvállalás kérdése. Minden német közkatona, minden KZ-őr azzal védekezik, hogy parancsra tették, amit tettek. A regény főhősnője próbálja leleplezni ezt a hazug játszmát, mert látja: ha ez így folytatódik, akkor kizárólag Adolf Hitler lesz a felelős, ő pedig már halott. A szadisták, az antiszemiták pedig megússzák. Szabadon élik tovább tisztes polgári életüket.
Nem tudja, hogy ez a kérdés a nagypolitika szintjén dől el. A győztes szövetségesek nem akarnak bosszúhadjáratot, sőt: a számukra hasznos egykori nácikat fel akarják használni saját céljaikra.
A háború végén már érződik a hidegháború előszele. A nagyhatalmak már sakkoznak, s ennek a játszmának könnyen feláldozható gyalogjai a szerencsétlen, beteg és éhező láger-túlélők.
Amiről még feltétlenül szólni kell, az a regény írói nyelve. Rudnóy Teréz hideg, tömör, redukált párbeszédekben festi le annak a nagyon embert próbáló kornak az embereit, ábrázolja a túlélők sérült belső világát, kemény, férfias szavakkal ítéli el a bosszút, de ugyanígy ítéletet mond a ködösítés, a mismásolás, a felelősség elkendőzése felett. Mert tudja: Auschwitz után nem lehet ugyan verset írni, de muszáj.
Létezni kell, és ez nagy felelősség.
Noran Könyvesház, 2011.
Ez a Kiadó weboldala:noranlibro.hu
Megjegyzések
Megjegyzés küldése