Dinnyés József:Dalaim könyve

 Tudta-e,Kedves Látogatónk,hogy az a furcsa cselekvéssorozat,amit ma olvasásnak nevezünk,csak a 18.század végén alakult ki?A kultúra történelmének korábbi évszázadaiban az emberek másképpen olvastak. Nem halkan,magukban,hanem hangosan,sokszor közösségben. A költeményeket (ideértve például az ókori görög drámákat is,hiszen versben íródtak azok is!) pedig zenei kísérettel adták elő. (Ezt a szempontot iskolai irodalomoktatásunk gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja).Dinnyés József,a Daltulajdonos,munkássága tehát sokévszázados hagyományt éleszt újjá. Versek,zenével előadva. A legnagyszerűbb költemények szövegét és kottáját pedig megtaláljuk a Dalaim könyvében. 

A Dalaim könyve a magyar költészet csodálatos kincsestára. Istenes költészet,magyarságversek,szerelmi líra,tájleíró költemény,ars poetica-szinte nincs olyan,a magyar költészetben meghonosodott téma, mely ne szerepelne a Dalaim könyvében. A költők nagyrészt kortársaink:nem titkolt célja ennek a könyvnek,hogy megismertesse olvasóközönségünkkel a huszadik századi költészet nagy alkotóit,nagy műveit is. Merthogy ezek az alkotók nincsenek benne a magyar köztudatban-és akkor még finoman fogalmaztam...

Magyar költészet alatt Dinnyés József nemcsak az "anyaország" költészetét érti. Szép számmal szerepelnek a Dalaim könyvében erdélyi,kárpátaljai,felvidéki,vajdasági valamint Nyugat-Európában illetve Amerikában élő magyar költők is. 

Egy ilyen rövid könyvajánlóban nincs mód arra,hogy valamennyi,a kötetben szereplő versről és zenéről beszéljünk. Ezért kiválasztottam néhányat a remekművek közül,és ajánlom őket az Olvasó szíves figyelmébe.

Nagy László:Ebek a magyarok című verse lényegében az Ady Endre által körüljárt "Nekünk Mohács kell"-gondolat újrafogalmazása. Valóban van a magyarságban valami furcsa,talán öröklött hajlam egymás marására:a veszekedésre,kicsinyes pozícióőrzésre és úgy általában:az irigységre. De hogy ettől még az "istenek érintése",azaz a halál közelsége se szabadítson meg...Nagy László verse kemény vers. Kemény,fajsúlyos,ám egyúttal tragikus a vershez komponált zene is.

Kalász László:Mintha rögtön című verse az egyéni létsorsot a természet erőinek körforgásával állítja párhuzamba. Ha az egyén nem teljesíti létfeladatát,akkor a Természet is ellene fordul. A fűszálból tőr lesz,az útilapuból lándzsa. Az emberi felelősségre hívja fel a figyelmet Kalász László verse. A súlyos mondanivalót remekül ellenpontozza a szándékoltan könnyedebb dallam.

Péntek Imre:Önérzet című verse az egyén erkölcsi tartásáról szól,az etikus élet dícsérete. Nem kell karrier,elvtelen kompromisszumok és protekciók árán. Az ember inkább maradjon meg "senkinek". Azt gondolom,pont ettől leszünk valakik...

A Dalaim könyvében gyönyörű verseket találunk az anyákról, az anyaságról. Kányádi Sándor:Holtomig ismeretlen című költeménye ezek közül is kiemelkedik. Az Anya ott van a fűben,a fában,a rajzokban,az unokák arcvonásában,mégsem ismerhetjük meg őt soha. Kányádi Sándor munkásságát ismerve arra következtethetünk,hogy ebben a versben az Anya (ez a szó elő sem fordul a műben!) a Hazát is jelenti.

A legnagyobb videomegosztó portálon megjelent egy videoklip. Dinnyés József:Hozz egy szál virágot című dalára készítette valaki. A klip a hatvanas évek hippikultúráját idézi fel. Ez félreértés. Ez a dal március 15.méltó megünnepléséről szól.A fiatalabbak már nem tudják,de a kommunista hatalom sokáig nem engedte,hogy a nemzet méltóképpen tisztelegjen 1848-49.hősei előtt. A "Hozz egy szál virágot"refrén arra hív fel,hogy legyünk bátrak,és merjünk ünnepelni,még ha egy szál virággal is. 

Nincs módunk,sajnos,hogy egy ilyen rövid kónyvajánlóban valamennyi remekműről említést tegyünk. A Dalaim könyvének ott a helye minden magyar ember könyvespolcán. 

A könyv megvásárolható az alábbi webáruházban:bolthely.hu/dalok/lista. Itt számtalan más,kitűnő könyvvel és CD-vel is találkozhatunk.