Fülöp Mihály-Vincze Gábor:Vasfüggöny Keleten. Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről (1948-1955)

 Vészterhes történelmi időkről szól a Fülöp Mihály és Vincze Gábor által szerkesztett könyv. A második világháború után a szovjetek által uralt kelet-európai államok elveszítették valódi szuverenitásukat. Magyarország és Románia vitás kérdéseiről-konkrétan Észak-Erdélyről is Sztálin döntött. Minden visszakerült Romániához. Ez feszültségekhez vezetett a két ország között,amint az az 1948-1955.között keletkezett iratokból kiderül. 

A párizsi békeszerződést követően Románia az elzárkózás politikáját folytatta Magyarországgal szemben. Vasfüggönyt húzott fel Keleten. A háború alatt kettészakadt családokat mesterségesen szétválasztotta. Nem engedte,hogy az akár a katonai szolgálat okán családjuktól elszakadt férjek találkozzanak feleségeikkel,gyermekeikkel. Nem kaptak az emberek kiutazási illetve beutazási engedélyt. Kuláktalanítás címszó alatt nagyon sok magyar gazdától elvették még a házát is,ezeket általában román szegényparasztok kapták. A külföldi érdekeltségeket államosították,ez sajnos más kommunista országban is gyakorlat volt. Sok magyar nyelvű elemi iskolát hoztak ugyan létre,de a magyar nyelvű felsőoktatást korlátok közé szorították,a marosvásárhelyi gyógyszerészképzőtől elvették a doktori cím adományozásának jogát. A római katolikus és a református egyházat is megfegyelmezték,ún.békepapokkal töltötték fel az "állományt".Márton Áron püspököt egyértelműen a kommunista rendszer ellenségeként kezelték.

Már 1948-ban megkezdődtek a letartóztatások. Magyar papokat,egyetemi és középiskolai tanárokat,újságírókat,gazdasági szakembereket ítéltek börtönre,vagyonelkobzásra és kényszermunkára. A nagyköveti jelentésekből kiderül,hogy a Rákosi-féle vezetés semmit nem tudott tenni ezeknek az embereknek az érdekében. Annyira nagyon nem is akart. Igaz,az évek során ritkuló kétoldalú tárgyalásokon szóbakerültek olykor a magyarellenes lépések,de Gheorghiu-Dej és a román vezetőség nyeregben érezte magát. Sztálin mellettük állt. Sztálin halála után,a hruscsovi vonalhoz való alkalmazkodás jegyében Gheorghiu-Dej felülvizsgáltatta Jordáky Lajosék ügyét. A Magyar Autonóm Tartomány-ami Sztálin ötlete volt-pedig egyre kevesebb és kevesebb állami támogatást kapott.

Nem volt könnyű magyarnak lenni 1945 után Romániában. Nem kárhoztathatunk senkit azért,mert az alkalmazkodást választotta. De mindennek van egy határa. Luka László (Vasile Luca) és Mogyorós Sándor (Alexandru Moghioros) románabb akart lenni a románnál. Luka ráadásul pénzügyminiszterként még elképesztően korrupt is volt. 

Szomorú dokumentumgyűjtenény ez. A lapok szenvedésekről,képmutatásról,végletekig fajuló emberi önzésről és rengeteg elvtelenségről tanúskodnak. Nem könnyű olvasmány a Fülöp Mihály és Vincze Gábor által szerkesztett Vasfüggöny Keleten című könyv. De igaz és az igazság okykor csípősen fáj. Ez a történelem. Ezt a könyvet pedig minden,történelem iránt érdeklődő embernek ajánljuk.

Kossuth Egyetemi Kiadó,Debrecen,2007.