Eric J.Hobsbawm:A tőke kora 1848-1875

 Eric Hobsbawm angol történész A tőke kora című könyvében arra tett kísérletet,hogy felvázolja azokat a gazdasági-társadalmi-ideológiai és politikai folyamatokat,melyek a 19.század második harmadának szédítő európai és észak-amerikai fejlődéséhez vezettek. Elemzését az 1848-49-es forradalmakkal kezdi. Szerinte azért buktak el Európa-szerte ezek a kisebb-nagyobb felkelések,mert a radikálisok és a mérsékeltek nem tudtak közös nevezőre jutni a célokat illetően. Azonkívül a nagypolgárság jobban érdekelve volt a gazdasági fejlődésben,mint a forradalomban. Ráadásul a korábban elnyomó jellegű államok sem tudtak már úgy-tehát abszolutista-módon uralkodni,mint korábban. Kompromisszumot kötöttek az intézmények a társadalommal.

Azzal a társadalommal,amely egyre inkább élvezte az ipari fejlődés előnyeit. Hobsbawm nagyon meggyőző adatokat is hoz arra,hogy volt mit élvezni,pl. a brit gépi felszerelés exportja több,mint tízszeresére nőtt. Megtudhatjuk,miként alakította át ez a szédületes ipari fejlődés a kor polgárságát,a munkásságot,és milyen kettős hatással volt az agrárszférára. Megismerjük a korabeli kereskedelem világát,egyúttal magyarázatot kapunk arra,miért akarta az amerikai Dél elitje a szabadkereskedelmet. Európát sem monolit egységként kezeli a könyv:A tőke kora meggyőzően határozza meg a különbségeket Anglia,Franciaország,Belgium,SpanyolországNémetország,vagy éppen az Osztrák-Magyar Monarchia között. 

Hobsbawm történelmi elemzése górcső alá veszi a periféria országait is. Megtudjuk,hogyan alakult a paraguayi polgárháború,a mexikói elit hogyan kívánta lemásolni az amerikai fejlődést,miért alakult felemásan Egyiptom gazdasági fejlődése,s volt-e köze a kereszténységnek a kínai Tajping-felkeléshez. Globális látásmód ez,térben és időben egyaránt. 

A tőke kora c.könyv részletesen foglalkozik a kor szellemi irányzataival is:a liberalizmussal,a konzervativizmussal,Marxszal,a szociáldemokráciával és az orosz narodnyikokkal. A forradalom szükségszerűségének elemzése pedig már a következő korszak felé mutat.

A tőke kora marxista alapokon nyugvó szintézis. Stílusa könnyed,esszéisztikus. Azoknak ajánljuk,akik behatóan érdeklődnek a 19.század egyetemes történelme iránt.