Könyvekről mindenkinek

Hát ennek is eljött az ideje. Az a generáció, melynek tagjai az 1980-as-90-es években ( tehát a késői Kádár-kor és a rendszerváltás határán), koptatták az egyetemek, főiskolák padjait, mára lett kb. 50 éves. Fél évszázad élettapasztalata gyűlt össze, s ezek az élettapasztalatok az irodalomban is lecsapódnak. Nagy Gerzson:Ablak az Ontario-Tóra című könyve pontosan az a könyv, amit meg kellett írni, különben mindaz, amit állít, elvész, feloldódik a történelem- értelmezések egyre végtelenebb labirintusában.  Meg kellett írni, hogy az a kissé rémült, gátlásait kompenzációval levezető fiatalember, aki kisvárosból került fel Budapestre, hogy itt egyetemi tanulmányokat folytasson, mennyire idegenül, a lét peremén érezte magát. Meg kellett írni, hogy ezek a fiatalemberek, emnniyre szégyellték magukat azért, mert nagykorú létükre még rászorulnak szüleik gondoskodására- de azt is meg kellett írni, hogy Anya a töltött dagadó alá rakta a kenyeret, meg hogy az albérletben mindenki megkínálta a több

Elfriede Jelinek, osztrák írónő, 2004 irodalmi Nobel-díjasa,remekművet alkotott. Téli utazás című  színműve (amely olvasható monodrámaként, de belső monológokból álló regényként is), új utat nyitott az európai színműírás előtt. Bebizonyította, hogy a színadon az igazi cselekmény belül zajlik, nincs jelentősége a látható konfliktusoknak. Nagyon sokat éa sokan írtak már Jelinek kifejezésmódjáról, a zenei jellegű felépítésről, itt csak nagyon röviden összegezném a Téli utazás irodalmi és zenei előzményeit:Wilhelm Müller: Téli utazás című versciklusából Georg Philipp Schmidt von Lübeck írta az Én a hegyek közül jövök című dalt, melyre nem kisebb személyiség, mint a zseniális komponista Franz Schubert írt zenét. Hallgassák meg, elkéesztő élmény! Jelinek Téli utazása ennek a műnek a hatására született, hangulatilag, olykor rtmikailag is követi Schubert zeneművét.  A Téli utazás azonban egyáltalán nem 19.századi romantikus mű: ízig-vérig a 21.századi ember problémáiról szól. Létértelmezés, ha

 Christian Jarrett és Jonathan Ginsburg nem kevesebbre vállalkoztak Pszichológia.Kalandozások az elme birodalmában című könyvükben, minthogy átfogó bevezetőt nyújtanak érdeklődők számára erről a rendkívül összetett, széles spektrumú, mégis nagyon szép tudományba. Vállalkozásukat siker koronázta:a könyvet nyugodtan ajánlhatjuk bárkinek, akik szeretnének többet megtudni az emberi elméről, viselkedésről, szociális kapcsolatokról. Az alábbi, igen rövid és méltatlanul színvonaltalan könyvajánlóban néhány megjegyzést szeretnék tenni ehhez az igencsak kitűnő könyvhöz.  A Bevezetőből megtudhatjuk, milyen ágai is vannak ennek a nagyszerű tudománynak. Az alábbi rész-diszciplinákat különböztetik meg a Szerzők: - szociálpszichológia -fejlődéspszichológia - kognitív pszichológia - kognitív neuropszichológia -öszehasonlító pszichológia -személyiségpszichológia - mentális betegségek pszichológiája - biopszichológia -munkapszichológia - egészségpszichológia Újabb területekként pedig: - parapszichológi

 Martin Amis:Siker című könyve a huszadik század történeti folyamatainak egészen sajátos, egyedi értelmezése. A brit irodalom egyik legnagyobb alakja arról gondolkodik könyvében- és gondolkodtatja el a Kedves Olvasót is- ,hogy ebben az elüzletiesedett, elidegenedett korban, a mindennapi rohanás, a zsúfolt nagyvárosok, a pénzért-pozícióért, vagy olykor csak a puszta fennmaradasért vívott harc korában mit is tekintünk sikernek, és menyit vagyunk hajlanóak- vagy mennyit kell- áldoznunk egy-egy apró sikerért. És a modern társadalom kit tekint sikeres embernek- és van-e jelentősége ennek a kérdésnek, vagy pédig figyelmen kell hagyni a közösségi normákat és saját utunkat járni? Egészen sok kérdés, elképesztő lét-szituációkba helyezve- röviden így írható le a Siker című regény eszmei mondanivalója.  A huszadik század második felében, Londonban játszódó fiktív történet hőse két fiatalember, Terry és Gregory. Egy lakásban laknak, féltestvérek- de hatalmas különbség van személyiségük között. Gre

 A könyv alcíme:Tanulmányok a két világháború közötti magyar történetírásról.  Erős Vilmos a magyar történetírás történetének egyik legnagyobb szakértője. A szellemtörténettől a népiségtörténetig című könyvében a két világháború közötti történetírás legnagyobb alkotóiról készült tanulmányait gyűjtötte össze. Kiválóan sikerült a könyv, ösztönöz a további olvasásra, kutatásra. Az alábbi rövid könyvajánlóban néhány részkérdésben fogalmaznám meg egyáltalán nem szakértői véleményemet, kiemelve, hogy a könyv minden magyar történész számára nélkülözhetetlen.  1. Nagyon fontos tudnunk azt, hogy a két világháború köüzötti magyar történetírás világszínvonalú volt. A bolygó bármely nemzete örült volna, ha olyan kvalitású és világlátású történészeket tudott volna sorai között, mint Szekfű Gyula, Domanovszky Sándor,Mályusz Elemér, Szabó István, Hajnal István, de ide sorolnám Hóman Bálintot is, és még jópár név kívánkozna ide. Akárcsak az irodalomban, a történettudományban is " aranyidőknek&quo

 Nagyon nagy örömömre szolgált ennek a kétkötetes könyvnek az olvasása,pontosabban: nem pusztán olvasásról van itt szó, hanem elmélyülésről, átéléssel teli gondolkodásról. Csizmadia Norbert: Geovízió című könyve a Szerző egyedül és társszerzőkkel az elmúlt években írt cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Igazi interdiszciplináris munka ez: geográfia, kartográfia, gazdaságtörténet, modern szemléletű közgazdaság, történelem, szociológia- nagyon sok tudományterület képviselői forgathatják haszonnal ezt a könyvet. Csizmadia Norbert nézőpontját, paradigmáját talán így foglalhatnám össze:a rendkívül gyorsan változó világban földrajzi ( ezzel együtt természet- és társadalomtudományos nézeteink felülvizsgálatra szorulnak, ezért új látásmódra, paradigmára van szükség. Ezeket az új paradigmákat a legegyszerűbben újfajta, korábban soha nem látott vagy gonodlt térképek alapján tudjuk megjeleníteni. Ezek az újfajta ( el kell mondanom: sok esetben meghökkentő) térképek segítenek az embereknek megérten

 Roland Barthes, neves francia irodalom- és társadalomtudós A szöveg öröme című kötetében az 1970-es-1980-as években megjelent, azóta a tudományág klasszikusává nemesülő tanulmányait gyújtötte össze. Barthes az irodalom olyan alapköveivel foglalkozik, mint a mondat, a szó, a beszéd, az olvasás, és még sok más. E rövid könyvajánlóban fel-felcsillantunk valamit a Barthes-i ragyogásból, hogy elmélyülésre, és életünk princípiumait kitevő dolgokon való gondolkodára csábítsuk.  Barthes szerint az irodalmi nyelv és a beszéd abban különbözik egymástól, hogy az előbbi formába öntött, a beszéd pedig szabad. Az irodalom a 18.századig rendkívül normatív volt, igen merev szabályok között mozgott, a 19századtól kezdve ( Barthes Flaubertől számítja a francia irodalom eme nyelvi fordulatát, hozzátennénk, hogy természetesen minden európai irodalomban megvannak azok a Szerzők, akik átbillentették a mérleg nyelvét.A magyar irodalomban például Mikszáth vagy Gárdonyi töltötte be ezt a szerepet.).Miután az

 Stephen King: Minél véresebb című könyve négy, remek isregényt tartalmaz. Közös ezekben a művekben az, hogy a világ talán legimsertebb besteller-írója kritikusan áll korunk valóságához. Egyik történet sem a szó klasszikus értelmében vett krimi, inkább az angol Rolad Dahl " meghökkentő meséi"- hez álnak közelebbb.Mindenesetre szórakoztató, gondolkodtató művekről van szó. Az alábbi könyvajánlóban mind a négy történetről egy rövid spoilert közük. A folytatást megtalálják a könyvben... Mr. Harrigan telefonja. A történet 2000 körül játszódik az Amerikai Egyesüllt Államok egyik nagyon kis településén. Mr. Harrigan, az egykori tőzsedekirály, milliárdos üzletember, ide vonul vissza, mert elhatalmasodik rajta az ízületi gyulladás, nem tud dolgozni. Összeismerkedik egy kissrácccal, Craiggel, és megbeszéli a szülőkkel, hogy Craig azontől minden hétvégén felolvas neki különböző könyvekből. Craig szorgalmasan eljár az öregúrhoz, és mesélin kezd neki saját világáról. Többek között megmuta

 A második világháború történetének igen fontos mozaikja a fegyveres ellenállás története. Azaz: a németek által meghódított területeken élő lakosság és vagy/ hadsereg ellenállása a megszállók irányába. Magyarországon ezt a témát meglehetősen egyoldalúan tárgyalták a történettudományi szakmunkák: a szakmai közvélemény szerint a magyar lakosság többsége németbarát volt, kisebbik része angolbarát volt, a legkisebbi krésze pedig szovjetbarát volt, és ők szervezték a fegyveres ellenállást. Igen, a kommunisták...Bartha Ákos könyve leszámol ezzel a hazugsággal, új szemlélettel, rendkívül gazdag forrásanyag áttanulmányozásával közelít témájához, s alkot kitűnő könyvet. A Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten 1944-1945 egyike a 21.században megjelent legjobb történelmi könyveknek. Ebben a méltatlanul rövid könyvajánlóban arról szeretnék szólni, hogy miért.  1. Meggyőzően kimutatja, hogy az aktív ellenállás résztvevőinek többsége semmiféle közösséget nem érzett a kommunistákkal. Voltak k

 Szmodis Jenő kitűnő könyvét elsősorban azoknak ajánljuk, akik már valamilyen szinten foglalkoztak jogtörténettel illetve nem ismeretlen előttük az ókori Róma történelme ( legalábbis nagy vonalakban). Történészeknek, jógászoknak, joghallgatóknak íródott e mű, ugyanakkor bőséges tanulsággal szolgál más tudományágak művelói számára is.  Az alábbi könyvajánlóban néhány rövid megjegyzést szeretnnk fűzni ehhez a nagyszerű könyvhöz, egyáltalán nem a bírálat szándékával, pusztán az egyes témákhoz köthető asszoociációk rögzítésének igényével. De, aki nem kívánja ezt az ajánlót elolvasni, enélkül is bőven megérti a könyv tartalmát.  Bevezetésében a Szerző nem titkolja, hogy nagoyn nehéz problémáa tárgyalásába fogott bele,melynek során az évezredek óta " uralkodó" kérdések- mi a jog,mi az állam, mi a különbség parancs és jog között- közül nem egybe belefut, de végleges választ nem tud ani ezen kérdésekre. Mint ahogy nem hozott végleges döntést arról sem, hogy mként álljon hozzá magához

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 José Saramago, Nobel-díjas portugál írót egész munkássága során foglalkoztatta az emberi társadalom szerveződésének, az alá-fölérendeltségi viszonyok természetének kérdése. Vakság című regényében Saramago arra keresi a választ, lehetséges-e társadalmat építeni a nulláról, a semmiből, pusztán egy járványhelyzet miatti félelmet kihasználva. Az is érdekelte Saramagot, hogy ha az embert új közösségbe, új társadalomba sodorja a sors, mennyit őriz meg régi tulajdonságaiból, hogyan változik az egyén pszichológiai struktúrája. Nagyon aktuális kérdések ezek most, a 21.században. Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a Vakság című regényről, remélve, hogy az Olvasó kedvet kap a könyvhöz, és megkeresi azt antikváriumokban, könyvtárakban. A történet napjainkban játszódik- de játszódhatna a 19-220-21.század bármelyik pillanatában. A színhely valamely fejlett ország nagyvárosa, lehetne bárhol, Európában, Amerikában Ausztráliában. Fontos eleme a regénynek, hogy nem ismerjük a szereplők n

 Harlan Coben könyve igazi kemény, 21.századi realista,kiváló karakterábrázolással ékes bűnügyi regény. A történet olyan bonyolult, amilyennek lennie kell.Harlan Coben egyidejúleg mozgatja meg az emberi logikát, és hat az Olvasó szívére. Matt Hunter sorsában sok amerikai a maga sorsára ismerhet. Az alábbiakban rövid- természetesen, a történet egészét nem magánbanfoglaló-  spoilert közlünk a könyvről, hogy ezzel ösztönözzük Kedves Látogatónikat a könyv elolvasására.  Valamikor a 21.század elején járunk, az USA-ban. Matt Hunter jó képességű, átlagosnál valamivel jobb színvonalon élő családból származó amerikai fiatalember. Felveszik egy kisebb egyetemre,ahol ugyanúgy tanul, olvas, bulizik, mint a többi középosztálybeli srác. Legnagyobb gondja az, hogy milyen jegyeket kap a félévi vizsgáira. Aztán közbejön az a bizonyos gond. Barátjával, a fizikailag igencsak erős Duffal bulizni mennek. Itt valaki ( véletlenül?-kérdezzük ovasóként)  ráönti a sört Duff  vadiúk piros kabátjára, ebből vereke

 Raymond Queneau a 20.századi francia és európai iodalom egyik legagyobb alakja volt, művei máig ható érvénnyel bírnak. Irodalmi alkotásait mindig valamilyen zenei vagy képzőművészeti remekmű vagy eszme mentén rendezte, híve volt az ún. összművészetnek. Stílusgyakorlatok című, az európai és amerikai színázakban nagy sikerrel játszott darabját például egy Bach-fúga ihlette. Queneau tagja volt a művészeten túli valóság művészi megformálását célként kitűző Patafizikai Társasgának. Szóval, érdekes ember volt... Az élet vasárnapja című regénye szatíra az 1950-es évek francia társadalmáról. Telis-teli van szőve nehezen érthető utalásokkal, szójátékokkal, szóviccekkel és mindenféle humoros írói eszközzel. Bognár Róbertnek nem volt könnyű dolga, mikor magyarra fordította ezt a könyvet. Ebben a rövid könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk a műről, hozzátéve, hogy nem feltétlenül a cselekmény ennek a könyvnek a lényege. Az élet vasárnapja esszenciáját a benne rejlő nyelvi- és karakterhumor ad

 Sokat panaszkodunk, hogy mai tizenéves korosztályt nem lehet rávenni a könyvolvasásra. Lehet, hogy általában véve kevesebbet olvasnak a mai fiatalok, mint tettük azt húsz éve- de azt azért hozzá kell tennük:vannak Írók és Kiadók, akik könyveikkel megpróbálják ezt a korosztályt kiszolgálni.Jus Accardo:Untouched. Érintés nélkül című kitűnő könyve ( mely a Denazen-regények sorozatába illeszkedik), a mai ifjúságnak szóló (a Kiadó 16 éven felülieknek ajánlja). Nagyon izgalmas, mágikus elemekkel színezett kalandregény, pörgő cselekmény,jól ábrázolt fiatalok. Egy nagyon rövid spoilert közölnék erről a könyvről, hogy ezzel csináljak kedvet az olvasáshoz.  A történet valamikor a közeli jövőben játszódik. A Denazen egy kegyetlen szervezet, afféle állam az államban, mely gyerkeket rabol el, hogy aztán hidegvérű gonosztevőket képezzen belőlük. Ebből a kiképzett csapatból is " kiemelkedik" az úgynevezett Hatosok csoportja, akik, azon kívül, hogy brutális cselekedeteket hajtanak végre, kü

 Farkas Wellmann Endre különös című verseskötete a költői beszédmód hagyományos kategóriái szerint szereplíra. Ám Farkas Wellmann csavar egyet ezen a beszédmódon:a Hannibal Lecter levelei Clarice Starling ügynökhöz cmű kötetben a szereplíra köntöse mögé rejtőzik, így mondja el, alanyi módon, mit is gondol a világról. Az alábbi könyvajánlóban néhány, általam fontosnak tartott jelentésréteget, stíéluseszközt szeretnék kiemelni- érzékeltetni kívánom, milyen nagyszerű könyv ez, mennyire mély és maradandó benyomást tett rám.  Identitászaavar, elidegenedés-érzés. Farkas Wellmann remekül ragadja meg a 21.századi ember magányát, érték-bizonytalanságát, mely bizonytalanságot sok esetben éppen a korábban nemes és igazzá tévő selekedet, az olvasás okozza. A 21.századi ember manipulálható, mivel nincs tételesen megfgoalmazott értékrendje, minden tételes megfogalmazás félelemérzetet kelt benne, attól való félelmet, hogy a megfogalmazó a szabadságát sodorja veszélybe. A 11.oldalon olvashatjuk A masz

 B.Traven a 20.századi világirodalom egyik legrejtélyesebb alkotója. Senki nem tudja pontosan,ki is volt ő valójában. Állítólag Lengyelország egy kisvárosában született,de még ez sem biztos. Van,aki szerint Mexikó elnöke,van,aki szerint egy német anarchista újságíró. Azt sem tudjuk,hogyan nézett ki:egyszer egy német újság arra kérte,küldjön egy fényképet magáról,erre küldött egy csoportképet,amin nem jelölte be,melyik alak is ő...B.Traven volt a Rejtőzködő Író,aki tökéletesre fejlesztette a nyilvánosság elkerülésének művészetét.Azt sem tudjuk,mit jelöl a név elején a B. Sokan a Bruno-t valószínűsítik,de ezen valószínűsítésnek konkrét alapja nincs.B.Traven nagy rejtőzködése és tudós szorgalma azonban kiváló könyveket,nemzetközi bestsellereket eredményezett. A halálhajó című regény 1926-ban jelent meg folytatásokban. Nem szimpla kalandregényről van szó,hanem olyan,hol mulatságos,hol kalandosan izgalmas cselekményű,mesterien kimunkált prózáról,amely élesen bírálja az 1920-as évek társadal

A könyv alcíme:Hogyan romboljuk le a hatékonyság mítoszát a digitális kapitalizmusban   Jenny Odell az Egyesült Államokban élő képzőművész,kritikus, író, egyetemi tanár. A semmittevés forradalma című könyvében alternatívákat mutat az Olvasónak arra nézve, hogyan is tudunk kilépni a túlzottan teljesítményelvű világból. A kitűnő könyv néhány fontos gondolatát ismertetem most ebben a rövid könyvajánlóban. Odell szerint a mai világban az a legnagyobb baj, hogy túlzottan teljesítményelvűvé tettük. Ebben a teljesítményelvű társadalomban jelent meg az a 21.századi jelenség,hogy üzleti célú entitások elveszik a személyes figyelmünket, és ezzel dollármilliárdos extraprofitra tesznek szert. A közösségi portálok és más, a kommunikáció iránti éhségünkre alapozó platformok annyire lekötik időnket, energiánkat, olyan sok feszültséget, ingert, haragot váltanak ki belőlünk- és vesznek rá bennünket arra, hogy negatív érzelmeinket másokkal is megosszuk-, hogy kellene egy kis szünet, valami más paradigma

 Krúdy Gyula: A bűvös erszény című regénye 1908-ban jelent meg először folytatásokban,ám a nagy sikerre való tekintettel még ugyanebben az évben megjelent könyvalakban is, a Grill Kiadó gondozásában. Az alábbiakban egy elemzésekel, reflexiókkal teli spoilert közlünk, hátha valakinek felébred az érdeklődése e széles közönség által nem túlzottan ismert, de nagyon jó színvonalú prózamű iránt.  Csákány vármegyében- ez bármelyik akkori vármegyét jelenthetné- él egy meglehetősen gazdag, és nagyon különc nemesúr, bizonyos Eduárd Viczky de Viczkó. Itt kell megjegyeznünk, hogy Krúdy dzsentri-bírálata e könyvben jóval túllép a Mikszthénál:a nagy palóc mesemondó a szegény nemesi réteget úrhatnám, pöffeszkedő, hivatalviselésre is alkalmatlan, szakképzetlen rétegként ábrázolta ( csak részben jogosan), addig Krúdy hőse, Viczkó Eduárdátlép a teljes irracionalitás,valamféle korai avantgarde, torz szürrealitás mezőibe. Saját parasztjaival mulat, kártyázik, és hagyja, hogy elverjék- fizikailag is. Imádj

 A könyv alcíme:Életünk a technológia uralta világban. Jamie Susskind könyvét azoknak a Kedves Olvasóknak ajánljuk, akik naprakészek akarnak maradni politikatudományból, de érdeklőnek a szociológia, a közgazdaságtan, a technika- és technológiatörténet, egyszóval: a társadalomtudományok széles spektruma iránt is. A Politika a jövőben azokba a folyamatokba vezet el bennünket, melyek a technológia fejlődésével párhuzamosan a politikatudomány, a gyakorlati politika és a társadalom számára jelentek majd kihívást. Ezen trendek, dolgok egy része, már itt van velünk, egy részükkel fiainknak és unokáinknak kell megbarátkozni. Néhány átgondolásra érdemes kérdést, problémát, témát ismertetünk ebből a nagyon fontos könyvből.  Fel kell tennük a kérdést: a technológia fejlődés változatlan sebességgel folytatódik, exponenciálisan nő ( Moore- törvény), vagy éppen jön majd valami apokaliptikus katasztrófa, és az emberiség isszasüllyed az önellátás világába ( Susskind a középső változat mellett teszi le