Bejegyzések

vallás címkéjű bejegyzések megjelenítése

Wole Soyinka:Krónikák a Föld legboldogabb népének országából

 Wole Soyinka Nobel-díjas nigériai író megírta élete legfontosabb könyvét. Nem feltétlenül a legjobbat, de mindenképp a legfontosabbat. A Krónikák a Föld legboldogabb népének országából című alkotás egyik legfontosabb tagja a 21.századi világirodalom klasszikusai nem túl népes mezőnyének. Ez a könyv egyszerre meséli el, miért is hanyatlott le a világ egyik leggazdagabb és legígéretesebb országa, dacára annak, hogy természeti erődorrással bőven el van látva, és vázol az egyetemes emberiség számára egy fejlődési vonalat a totalitárius diktatúrákról. Soyinka könyve egyszerre szól Nigéria és a 21.századi emberiség történelméről, társadalmáról. Azokról a társadalmakról, melyek nem kívánnak tradicionálisak maradni, ugyanakkor a modernitásra - úgy látszik- még nem érettek meg.  A fiktív történet egyik főhőse Tibidje,átlagos nyugat-afrikai családból származó fiatalember( minden országban akadnak Tibidjék), aki elhatározza, hogy kiemelkedik szülőföldjének, Nyugat-Afrikának társadalmából, maga m

Christopher Hrynkow(szerk.):Gondolatok a transzhumanizmusról.A mesterséges intelligencia etikája és hatásai

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu

Carl Gustav Jung:Lélek és föld

Carl Gustav Jungnak ez a terjedelmileg rövid, tartalmában annál fontosabb írása először német nyelven jelent meg, Zürichben, 1931-ben, később aztán, több, mint húsz éven keresztül újra és újra kiadták, volt, hogy két részre osztva. A magyar Olvasó a Scolar Kiadó összkiadásának 10.kötetében találkozhat anyanyelvén ezzel a kitűnő, gondolatgazdag tanulmánnyal. Ebben a művében a neves pszichoógus arra keresi a választ, hogy összefüggésben van-e az emberi lélek a földdel,azaz: táj- és kultúrafüggő-e a lélek. Bevezetésképpen Jung magáról a lékekről beszél. Leszögezi:a lélek mindeenképpen több, mint a tudat, hiszen a tudattalan is hozzátartozik, a tudattalanba hulló dolgok továbbra is ott munkálnak az emberi személyiségben. A lámpa példáját hozza:egy éjszakai jelenetet megvilágít egy fényes lámpa. A megvilágtott részek a tudatba, a sötétben maradó részek a tudattalanba kerülnek.  Ezután az archetípusok jelenségét tárgyalja Jung. Szerinte létezik férfi és női archetípus, de ez minden egyes emb

Gilbert Keith Chesterton:Brown atya nyomoz

 Gilbert Keith Chesterton (1874-1936) az angol irodalom egyik legsokoldalúbb figurája. Teológus, filozófus, író, közéleti személyiség. No, és nem utolsósorban: krimiíró. Halhatatlan figurája, a morcos-mogorva Brown atya, ma is nemzedékek egymásutánjának szerez izgalmas perceket. 2019-ben a Harmat Kiadó és az Új Ember Kiadó közös vállalkozásaként egy nyolc novellából álló válogatás jelent meg Brown atya történeteiből. Mindegyikről nem szeretnénk írni, túllépné a terjedelmi kereteket, inkább csak kiválasztjuk a kedvenceinket, felvillantunk belőlük egy vonást, hogy ezzel csináljunk kedvet a könyv alaposabb olvasásához. Az Apolló szeme című történet egy vallási szekta világába enged betekintést. A különös vallás még különösebb főpapja minden nap kiáll a felhőkarcoló teraszára, és imával ( vagy azzal, amit ő annak nevez) köszönti a várost. Egy ilyen ima közben tragikus baleset történik:az alatta lévő emeletről kiesik egy üzletasszony. Brown atya azonnal gyilkosságra gyanakszik. Több indíték

Anthony de Mello SJ:Szárnyalás

 Élt ebben a világban,ebben a földi világban egy jezsuita atya,bizonyos Anthony de Mello.Az emberek kedvelték őt,mert bölcs volt és megértette problémáikat. Halála után bölcsességeit egy tanítványa összegyűjtötte,és könyvben kiadta. Magyarországon a könyv Szárnyalás címmel jelent meg,és nagy sikert aratott az Olvasók körében. Mi az,amit mi,21.századi emberek tanulhatunk Anthony de Mello atyától? 1. Derűt,humort,vidámságot. Merthogy a hit nem egy örömtelen,szomorúságra termett valami. A hit nem a bűntudat mesterséges tenyésztése. A hit Isten munkájának tisztelete,kommunikáció az Úrral,önmagunk megismerése,és szembenézés önmagunkkal. A hit szerénység,megbocsátás. A hit szeretet.Sokan mondják,hogy a vallásban nincs humor.Dehogynincs.  2. Más vallások tisztelete. A Szárnyalásban olvasható történetek nagy része a zsidó,a keresztény,a buddhista és az iszlám vallás hagyományaiból táplálkozik. Találkozunk itt bölcs szúfikkal,tanácsot kérő rabbikkal,hitehagyott keresztény pappal és mélyen hívő

Friedrich Nietzsche:Igy szólott Zarathustra

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg.  1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal. 2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor ta

Vidor Ferenc:Az építészeten innen és túl:a technétől az urbanisztikáig

 Vidor Ferenc e könyvében arra tesz kísérletet,hogy beágyazza az építészetet,azon belül is az urbanisztikát,egy tágabb,interdiszciplináris-filozófiai-mágikus világfelfogásba. A kísérlet olyan jól sikerült,hogy Az építészeten innen és túl című munkát kötelező irodalommá kellene tenni nemcsak építészek,urbanisztikusok,de bölcsészek számára is. Vidor Ferenc az ókori görög világból ismert techné fogalmából indul ki(a könyv alcíme:A technétől az urbanisztikáig). A techné valamiféle általános,az emberben eleve meglévő szakmai tudást jelöl,ami a mesterség tanulásakor mintegy előjön. Tehát nem az ember szerez szakmát,hanem az emberben meglévő tudás jön elő bizonyos inspirációk hatására. Az urbanisztikával foglalkozó szakembernek sokféle technére van szüksége,ezért az urbanisztikát csak átfogóan,holisztikusan szabad szemlélni.Merthogy az őskori-ókori ember világlátása holisztikus,vallás,filozófia és tudomány szerves egységet alkot. Tisztában kell lenni a város szellemi-mitologikus gyökereivel.

Elias Canetti:Feljegyzések

 Elias Canetti (1905-1994) a huszadik század egyik legegyetemesebb írója. Bulgáriában született ladino családba,élt Angliában,Németországban és még sok más helyen. Hazánkban manapság kevésbé ismerik-emlegetik nevét,pedig Nobel-díjat is kapott. 1942-1993.közötti naplójegyzeteit Feljegyzések címmel adták ki könyv alakban. A Feljegyzések egy nagyon izgalmas intellektuális játék.Egy nagy alkotó gondolatmorzsáiban kell észrevennünk az egyediséget,a zsenialitást,és azt,hogy az adott gondolatot hogyan tudjuk beleilleszteni saját életünkbe. Ha jól játszunk,biztosak lehetünk abban,hogy sikerülni fog. Milyen témákról gondolkodik Canetti és hogyan?Nyilvánvaló,hogy egy ilyen rövid konyvajánlóban ezt lehetetlen áttekinteni. Inkább csak kiemelni tudunk egy-egy áramot,gondolati vonulatot ebből a hatalmas folyóból. Tegyük hát! 1.Elias Canetti istenképe. Canetti szerint nincs Isten-a második világháborút személyesen átélt nemzedék tagjai közül sokan vélekedtek így. Istent az ember alkotta,hogy elhelyez

Franz Werfel:Az elsikkasztott mennyország

 Franz Werfel az expresszionista irodalomnak azt az ágát képviselte,amely nem veti el teljesen a vallásos témákat,inkább csak újraértelmezi azokat,az Istennel való személyes kapcsolat alapigazságából kiindulva. Jól mutatja ezt Az elsikkasztott mennyország című könyve is.  Az Argan család Ausztriában él. Igazi nagypolgári-arisztokrata társaság,meglehetősen fiatalos,életvidám. Velük él Teta,az öreg cseléd,aki kitűnő szakácsművész,de titokzatos személyiség,bigott katolikus,aki hisz abban,hogy a purgatóriumban hatalmas tüzes kefékkel tisztítják az ember testét és lelkét. Teta elhatározza,hogy jócselekedetek útján kerül be a mennyországba. Egy távoli rokonát,Mojmirt,iskoláztatja,erején felül is. Csakhogy Mojmir rájön,hogy megtalálra az egész életre szóló pénzcsapot,és a legelképesztőbb indokokkal kunyerál pénzt az öreg cselédtől. Teta tudja,hogy az ifjú rokon átveri,de nem akarja megszegni Istennek tett ígéretét,ezért mindig küld támogatást a fiatalembernek. Egy kora tavaszi délután az Arga

Anton Gots:Igen,Uram!

 Az 1960-as években Anton Gots kamilliánus szerzetesen rutinszerű térdoperációt hajtottak végre. A műtét sikerült,de váratlanul szepszis lépett fel a szerzetes szervezetében,amely az egész testre átterjedt. Gots szerzetes iszonyú fájdalmak közepette,hónapokon át feküdt kórházban. Végül csodálatos módon meggyógyult. Felépülése után pedig betegek,testi fogyatékosok felé szolgált. Nem mellesleg pedig megírta az Igen,Uram! című könyvet. E mű elmélkedések gyűjteménye,melyet Gots páter részben betegágyán,részben felépülése után mondott tollba. A könyv az újabbkori keresztény könyvkiadás egyik sikere lett,Ausztriában hét kiadást élt meg. Nemcsak római katolikus,de protestáns körökben is óriási elismerést aratott. Magyar nyelven először 1982-ben jelent meg. Miről is elmélkedik e könyvben Gots páter?Arról,hogy Isten a hívő szívében van,nem a templomban,nemcsak a messzi egekben. Arról,hogy az Úr kegyelme által tartatunk meg,nem pedig vallási szertartások által. Arról,hogy a Szentlélek vigasztalá

Steven Pinker:Felvilágosodás most

Steven Pinker könyve úgy hirdeti magát, mint " Védőbeszéd az értelem, a tudomány, a humanizmus és a haladás mellett". Ez a könyv alcíme. Azt kell mondjam, megfelel az igazságnak. Pinker olyan világszemléletet mutat be, mely manapság idejétmúltnak számít, mégis, relevánsan magyarázza világunk jelenségeit, a gazdaságtól a vallásig, a haladástól az értelmen át a haladásfóbiáig. A Felvilágosodás most voltaképpen jelen világunk enciklopédiája akar lenni, mely szól az emberi életkor változásairól, a szegény országok gazdasági felzárkózásáról, az emberek olvasási szokásairól, a terrorizmusról. Nem nehéz felismerni a párhuzamot a Nagy Francia Enciklopédiával, csak éppen itt nem címszavak, hanem fejezetekre tagolódik az olvasnivaló. A Felvilágosodás most nem azt jelenti, hogy eljött az ideje egy új felvilágosodásnak. Éppenhogy a 18.századi felvilágosodás tradícióit tartja szem előtt, ezeket akarja visszahozni. Pinker szerint a mai közgondolkodás irracionálissá vált, éppen ezért lenn

Yuval Noah Harari: 21 lecke a 21. századra

Yuval Noah Harari izraeli történész, nem mellesleg remek író, és elképesztően jó problémalátó. 21 lecke a 21.századra című könyvében az emberiség jövőjével foglalkozik, olyan témákkal foglalkozik, mint szabadság, egyenlőség, vallás, szekularizmus, migráció, bevándorlás. Nagyon őszintén ír, nem fél kérdezni, azt sem fél beismerni ,hogy valamit nem lát előre. Mivel a 21 lecke nagyon átfogó témákat ölel fel, nincs módunk arra, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi korlátok között, részletesen szóljunk minden érintett témáról. Inkább csak néhány reflexiót írnék a könyvről,íme! - Nem gondolom, hogy vallások ne tudnának modern válaszokat adni a kihívásokra. Mindegyik nagy világvallásnak vannak olyan irányzatai, melyek a szent iratokat adaptálni tudják a modern korra. Sajnos, nem ezek az irányzatok vannak számszerű többségben. - Egyetértek Haraival abban, hogy a migráció legnagyobb problémája az integráció. Azzal viszont már nem tudok egyetérteni, hogy ezt nekünk, befogadóknak kell kikísérle

Szent Ágoston vallomásai

Elöljáróban recenzensként annyit mondanék erről a könyvről: nemcsak a keresztény vallás, hanem a világirodalom klasszikus alkotása. Azoknak is el kellene olvasnia, akik nem keresztények, vagy még nem azok. Éppen ezért azt gondolom, hogy a címben a Vallomásai szót nagy kezdőbetűvel kellene írni, hiszen nem bírósági vallomásokról, hanem szellemi önéletrajzról van szó. Nincs arra mód, hogy teljes egészében elemezzük ezt a nagyszerű művet, két dolgot azonban mindenképp kiemelnénk: Szent Ágoston elég messziről indult. bűnös ember volt, ugyanazokat a bűnöket követte el, mint bármely korabeli gyermek és ifjú. Csakhogy neki a Szentlélek bűntudatot helyezett a szellemébe, mely megtérésre vezette őt. Ez az óriási különbség. Manapság, 21.századi világi felfogás szerint nem baj, ha az ember fiatalon kissé kileng. Dehogynem. Mert aki fiatalon kissé kileng, az idősebb korában már nagyon ki fog lengeni, sőt: megtanulja, hogyan leplezze bűneit. éppen ezért, aki fiatalkorában lelkiismeret-furdalást

Popper Péter: Az Írás. Az Újszövetség

Az Újszövetséghez már számtalan bevezető könyv látott napvilágot, közülük sok magyar nyelven is megjelent. Ezek általában több száz oldalas művek, sűrű teológiai eszmrefuttatásokkal, úgyhogy- tisztelet a kivételnek- nem kíváncaiaágot ébresztenek az Írás és azon belül az Újszövetség iránt, hanem inkább elrettentik attól a kíváncsiakat. Popper Péter más utat választott. Egy 240 oldalas kis könyvet írt a kereszténység szent könyvéről, mely alapvetően kétféle szövegtípust tartalmaz: - A legfontosabb tényeket, információkat az egyes könyvekről - Személyes reflexiókat, gondolattársításokat egyes igehelyekhez. Előbbivel minden rendben, sőt, mivel az apokrif iratokat is ismerteti, talán a legtöbb keresztény számára még plusz információkat is nyújt. Az egyes könyvek bemutatásánál azonban inkább írói, mintsem népszerűsítő törekvéseket érzek. Nem tudom, miért kell indiai-görög jógairányzatokat ily részletesen ismertetni- ne feledjük. Popper Pétert mindig is izgatta a különböző kultúrák, vallá

Mario Vargas Llosa:A látványcivilizáció

Kultúrpesszimista- mondják a divatos és divatból kifelé menő álfilozófusok az effajta könyvekre. Pedig Mario Vargas Llosa perui író csak józanságot akar. Vissza akarja hozni az értéket a kultúrába. Merthogy- amint az a Látványcivilizáció című könyv több esszéjéből is kiderül- ezek az értékek elvesztek.Van helyettük elvont posztmodern okoskodás ( Llosa különösen kárhoztatja Derridát, Foucault-t és követőiket),mely kétségbe vonja egyáltalán a létezés létjogosultságát is, van szexuális szabadosság, mely a nem megváltoztatására, a természetes emberi közösségi értékek, például a család tagadására épül. Aki nem hiszi, olvassa el Llosa könyvében azt az írást, mely arról tudósít, miféle szexuális tanfolyamot szerveztek az általános iskolásoknak Baszkföldön, vagy hogy miféle könyveket árulnak Párizs legnevezetesebb könyvesboltjában. Van-e remény arra, hogy Llosa vágyai megvalósulnak? Talán igen. A világ értelmisége, mivel egyre kevésbé érti a posztmodern filozófusokat és a dekonstrukció hívei

Carl Gustav Jung: Gondolatok a látszatról és a létezésről

Ez a könyv szemelvényeket tartalmaz Carl Gustav Jungnak, a világ pszichológia-tudománya egyik óriásának munkáiból. Arról el lehet tűnődni, hogy a " látszat" és " létezés" témakörében miért pont ezek a szövegrések kerültek be a könyvbe- de nem kívánunk ezzel foglalkozni. Csak néhány részletet emelnénk ki a könyvből, inkább, tanulságul, mintsem a kritikai észrevétel mindenáron való hangoztatása végett. 1. A 75. oldalon Jung kárhoztatja azokat a vallásokat, melyeknek " egyedül a hit", azaz sola fide az alapja. Ezzel szemben Jung azt mondja, az igazi vallás alapja a hit és a rítus. Jómagam azt gondolom, Jung többszörös félreértés áldozata lett, és ez elvezet az Olvasó félreértéséhez is, ezért érdemes itt egy kicsit elidőznünk. Amikor Luther azt mondta, hogy a kereszténység alapja egyedül a hit, azaz sola fide, nem arra gondolt, hogy az általa vizionált megreformált kereszténységben ne lennének rítusok. Ahol többen összegyűlnek, ott az egyház, s ahol az egyház

Everett Ferguson: A kereszténység bölcsője

Everett Ferguson nem kisebb tudományos kalandra vállalkozott, minthogy bemutatja a keresztény vallás történeti- filozófiai előzményeit és hátterét. Vállalkozást komoly és példaadó siker koronázta. A kereszténység bölcsője című könyv kötelező olvasmány kellene, hogy legyen minden történelem és teológia szakos hallgató számára. Az első fejezetekben a politikatörténetről esik szó: megismerhetjük az ókor Kelet, Görögország és Róma történelmét azokból az aspektusokból, melyek a születőben lévő új vallást, a kereszténységet érintették. Részletesen foglalkozik a Szerző Augusztus császárral, aki Jézus születésének idején volt a Római Birodalom uralkodója. A második nagy fejezetben ismerkedünk meg az ókor gazdaságával, társadalmával, a hadsereggel, a nők helyzetével, az ókori irodalommal, színházzal, mivel ezek Ferguson szerint nagyban befolyásolták a keresztény vallás terjedését. A harmadik fejezet foglalkozik a hellenisztikus-római vallásokkal, kultuszokkal, misztériumokkal( részletesen kiem

Rajongó- Rubicon,2017/4.

Rajongok a történelemért, a Rubicon folyóiratért, meg az egész múltért mindenestül. Ezért végeztem történelem szakon. Ennyit elöljáróban.  A Rubicon 2017/4. számának címlapján Kádár Löttyedtarcú János és Mindszenty Töprengő József látható, hát ez a címlap most nem olyan jól sikerült, mint szokott az lenni, mert KLJ  mumifikális pofázmányába  belóg a Mindszenty reverendájának a széle. Nekem ez így nem tetszik. Viszont a tartalom, az ütős. Tulajdonképpen az az egésznek a tanulsága, hogy Kádár Löttyedtarcú János éppen úgy nem szerette a vallást és az egyházakat, mint Rákosi Kerekkobakú Mátyás nem szerette őket, csak Kádár két generációnyi időt azért még adott volna nekik, azonkívül nem akart mártíriumot.( Ld. Tabajdi Gábor: Kádár János és az egyházak című írását!). Bevallom, a Máriabesnyői kapucinusokról még csak " érintőlegesen" hallottam, köszönet Varga Kálmánnak, hogy megismertette a történetet a néppel. Azaz velem. Már tíz éve is tudtam, és nem szégyelltem hangoztatni: A Ru

Aetas 1998/1.

Egy könyvtárnak a folyóiratok éppúgy díszei, mint a könyvek. Az Aetas történelmi folyóirat 1998/1. számában- mely az orsoz történelemről, a nyugat-európaitól eltérő orosz fejlődésről közöl tanulmányokat- mindenkinek ajánlom elolvasásra Sashalmi Endre tanulmányát, melyben különbséget tesz a nyugati abszolutista uralkodók és az orosz cárok között. Nagyon jó, példamutató, tárgyilagos történetszemlélet. Az orosz cárok hatalmukat a keresztény vallásból vezették le, míg a nyugati uralkodók inkább jogi szemléletűek voltak.Ez a legfontosabb különbség.