David R.Montgomery:Talaj.A civilizációk eróziója
A talaj kulcsfontosságú az emberi civilizációk történelmében. Komoly kultúrák,birodalmak köszónhették létüket- vagy éppen fordítva:lassú pusztulásukat-a "föld héja"állapotának. David R.Montgomery geomorfológus ezt a bonyulult kapcsolatot,ember és talaj szimbiózisának történetét írta meg Talaj. A civilizációk eróziója című könyvében. Az alábbi rövid terjedelmű könyvajánlóban egy kis bevezetést adunk a mű tartalmából.
Az Előszóból megtudhatjuk,hogy David R.Montgomery geológus tanárai közül nem mindenki nézte jó szemmel,hogy a tehetséges tanítvány pont a talajokkal foglalkozik. Úgy vélték;egy geomorfológus számára akad izgalmasabb kutatási terület is. Szerzőnk azonban nem hagyta annyiban:tudta,hogy a talajerózió rendkívúl fontos a civilizációk történetében. Az egyetemi könyvesbolt akciós kínálatából megvette a Termőtalaj és civilizáció című könyvet,amely a relevancia erejével hatott rá. Eldöntötte,hogy talajtannal kíván foglalkozni. Ám az 1990-es években belépett egy új tényező a szűkebb értelemben vett geológiába:az ember. Az ember mint a Föld bolygót alakító tényező jelent meg-tegyük hozzá,nemcsak a talajok,hanem a vizek,a levegő vonatkozásában is. A mezőgazdaság szükségképpen erózióhoz vezet,s ha nem akad valami,ami ellensúlyozza ezt az eróziót,nos,akkor bekövetkezik az,hogy évente egy fél India nagyságú,korábban mezőgazdaságilag hasznosított terület válim művelésre alkalmatlanná.
Az első fejezetből valami nagyon érdekeset tudunk meg. Charles Darwin,az evolúciós elmélet atyja nem puszta hobbiból foglalkozott a földigiliszták életével. Meggyőződése volt,hogy a giliszták nagyban hozzzájárulnak a termőtalaj-képződéshez. Elképzeléseit konkrét megfigyelésekkel támasztotta alá,melyeket később a tudomány igazolt.
De hogyan lett az emberből mezőgazdálkodó lény?Erre a kérdésre keresi a választ az első fejezet. Számtalan kutató próbálta már rekonstruálni a folyamatot. Montgomery szerint nagyjából 20 000 éve az eljegesedés okozta változásnak köszönhetően változott meg az ember élete. Montgomery szerint nem igaz az ún.oáziselmélet. A Közel-keleten található vadbúza,vadárpa ősei Észak-Afrikából származnak. Tizenhárom és tizenegyezer évvel ezelőtt részleges földművelő életmódot élő népesség élt a Zagrosz-hegységben. Tizenkétezer és tizenegyezer év között megint lehűlés,majd ezután újabb lassú felmelegedés következett. Szerző hivatkozik az Abu Hureyránál folytatott régészeti vizsgálatokra. A lényeg az,hogy azok a népcsoportok,melyek a viszonylag hűvösebb időjárás korszakában áttértek a földművelésre,helyhez kötötté váltak. Így viszont sokkal inkább képesek voltak az összefogásra,például a rájuk támadó gyűjtögetők ellenében.
Szerző ezek után összehasonlítja az ókori egyiptomi és mezopotámiai civilizációt,pontosabban azokat a talajokat,melyeken ezek a kultúrák virágzottak,majd hanyatlottak. Ajánljuk David R.Montgomery könyvét geológusoknak,agrárszakembereknek,történészeknek.
Magyarországon kiadja a Talajmegújító Gazdák Egyesülete,Ferencszállás,2024.Fordította Pálszabó Ferenc.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése