Horváth Márk:Az antropocén

 A könyv alcíme:Az ökológiai válság és a posztantropocentrikus természetkulturális viszonyok

Amikor Paul J.Crutzen,későbbi Nobel-díjas klimatológus egyik tanulmányában leírta az "antropocén"szót,talán nem sejtette,mekkora vitákat és milyen összetett folyamatokat is indít el,nemcsak a tudományos világban,hanem a művelt nagyközónség körében is. Magyarországon keveset hallottunk ezekről a vitákról,s egyáltalán:az antropocénnel kapcsolatos gondolkodásról,a fogalom térnyeréséről. Ezért hiánypótló Horváth Márk filozófus könyve. Megismerteti az Olvasókat az antropocénnel és értelmezési kísérleteivel,s azokkal a gondolkodásbeli,esztétikai irányzatokkal és alkotásokkal,melyek a fogalom megjelenését követték.

Az első fejezetek az antropocén fogalmának értelmezéséről szólnak. Alapvetően kétfajta megkózelítés létezik.

a,a szűk antropocén-felfogás szerint egy új földtörténeti-geológiai korszakról van szó,mely a kb.12 000 év óta fennálló holocén kort követi. Az ember a geológiai folyamatokat közvetlenül is alakító tényezővé vált. 

b,a tágabb antropocén-értelmezés szerint az ember a Földrendszert visszafordíthatatlanul átalakította,az óceánok legmélyétől a légkör legfelső rétegéig. Az antropocén tehát interdiszciplináris fogalom,valamennyi természet-és humán tudomány ügye. Aki az antropocénnel szeretne foglalkozni,annak mindenképpen ismernie kell a Földrendszer-tudományokat.

Akik a szűkebb megközelítés hívei,féltik a fogalmat a felhígulástól,a túlzottan kiterjedt értelmezéstől,valamint attól,hogy a humán tudományok valamint a kizárólag rövid távú érdekekre koncentráló politika háttérbe szorítja a természettudományos eszközökkel dolgozó,mérések eredményeiből kiinduló értelmezéseket. Horváth Márk a tágabb értelmezést fogadja el,ami jogos,hiszen az ember éghajlat-módosító,geológiába beavatkozó tevékenységének komoly gazdasági-társadalmi-politikai következményei vannak. Az antropocén tárgyában már számtalan humán tudós megszólalt,köztúk a világhírű filozófus Jacques Derrida is,aki az emberi táplálkozás paradigmája felől vizsgálta a jelenségeket. 

De mikor is vette kezdetét az antropocén?Horváth Márk részletesen elemzi a különböző időhatár-kijelöléseket,melyek a történelem egészét átfogják. Van olyan kutató,aki az őskori ember tűzhasználatához köti az antropocén kezdetét,van,aki a mezőgazdasági termelés megkezdéséhez. Mégis, a legtöbben- mint ahogy a könyv Szerzője is- az 1945 után bekövetkező Nagy Felgyorsulást ( jóléti társadalom kiépülése, túltermelés,környezeti károkozások) tekinti az antropocén kezdetének. 

A könyv második felében olyan kulturális eszmékkel, filozófiai irányzatokkal, művészeti alkotásokkal és esztétikai folyamatokkal ismerkedünk meg, melyek valamilyen módon kapcsolatba hozhatók az antropocénnel. Olvashatunk a spekulatív realizmusról ( recenzens szubjektív megjegyzése: számomra ez egy nagyon rokonszenves irányzat), Derrida húsevés-elméletéről ( egy kevesek által ismert idegen szó:karnofallogocentrizmus), az ökomodernizmusról, a poszthumanizmusról, Nick Land sötét ökológiájáról, és más, nálunk még csak kevesek által ismert gondolkodóról és irányzatról. 

Horváth Márk könyvének olvasása közben azt éreztem, hogy kinyílik a világ. Ez a mű tényleg olyan dolgokról beszél, amiről jómagam ( közepesen képzett történész és könyvrajongó) még csak nem is hallott. Íblak a világra- így is foglalhatnám össze Horváth Márk: Az antropocéb című könyvének lényegét. 
Ajánlom ezt a remekművet minden biológusnak, ökológusnak, geológusnak, és a humán tudományok minden művelőjének. Nézzünk közül kicsit a világ tudományosságában! 

Prae Kiadó,2021.