Könyvekről mindenkinek

 Az emberiséget mindig is érdekelte az álmok világa.Miért álmodunk, hogyan álmodunk, s főleg: mit álmodunk, s mit jelentenek az álmaink? Hogyan kell értelmezni ezeket, egyáltalán: van-e értelme az álmok értelmezésének?  Bagdy Emőke pszichológus az Álmok, szimbólumok, terápiák című könyvében az álomról szóló írásait gyűjtötte egybe. Megtudhatjuk, mi a különbség a régóta forgalomban lévő álmoskönyvek és a modern tudomány álom-értelmezési kísérletei között. Részletes leírást kapunk arról, hogyan is alszunk, s alvás mely fázisaiban álmodunk. Mivel ezt az én korosztályom még teljesen másképp tanulta az iskolában, erről írnék néhány mondatot.  Bagdy Emőke leírja, hogy az alvásfázisokat nem úgy kell elképzelni, hogy egyetlen alvás során egy hosszabb idieg tartó fázisban vagyunk, hanem úgy, hogy ezek a fázisok ciklikusan ismétlődnek az alvás során! Tehát - legalábbis én így értelmezem- nem egyenletesen alszunk, hanem különböző alvásciklusok " futnak a szervezetünkben" éjszakánként ak

 A könyv alcíme:Idő és felelősség- a Hosszú Most órája Stewart Brand kitűnő könyve arra próbálja rábeszélni a Tisztelt Olvasókat, hogy gondolkodjon felelősen, a jövő nemzedékek érdekeit is szem előtt tartva. Az Amíg világ a világ voltaképpen az időről mint olyanról szól, pontosabban arról: hogyan is szemlélehetjük mi, 21.századi emberek az időt. Az alábbi könyvajánlóban nem spoilert szeretnék írni erről a tudományos-ismeretterjesztő bestsellerről, inkább egy-két gondolattal szeretném gazdagítani a mű értelmezését. Ezen gondolatok természetesen csak vélemények, melyekkel lehet vitázni. Mint ahogy magával a könyvvel is. 1. A kétféle idő. Az ókori görögök kétféle időt különböztettek meg. A Kairosz volt a pillanatnyi, tűnékeny idő, emberéletnyi idő, valamilyen terv megvalósításának ideje. A kronosz volt az örök idő, az isteni idő, mely kedélyes nagyvonalúsággal tekintett mindenre, ami födi, anyagi, halandó. Ez a kétféle idő érvényesült az ókori görög és római időszemléletben. Csakhogy volt

 A lengyel Stanislaw Lem a modern sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakja, könyveit több tízmillió példányban olvasták világszerte. Regényeiben, elbeszéléseiben a történetmesélést sikeresen ötvözte a filozofikus gondolatokkal. A Legyőzhetetlen című regénye olya jelensége hívja fel a figyelmet, melyre az emberi gondolkodás "reális szférája", azaz a műszaki és természettudományok művelői, csak az utóbbi években figyeltek fel és kezdtek ezzel foglalkozni. Hogy mi ez, az ki og derülni az alábbi rövid spoilerből.Lem könyveit mamár inkább csak könyvtárakban, antikváriumokban találhatjuk meg, jó lenne, egy jó fordításon alapuló összkiadás. Jöjjön tehát a spoiler! Valamikor a 23.században- mindenesetre az emberiség régi álma, a bolygóközi űrutazas már lehetséges- a Kondor nevű űrhajó elindult, hogy gelderítse a Regis III-nevű bolygót. Le is szálltak, és megkezdték az ilyenkor szokáksos munkálatokat. Ám egyszer csak minden kapcsolat megszakadt velük. Az irányítás utánaküldi a Legyőzhe

 A könyv alcíme:Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz.  Napjainkban viharos gyorsasággal, mondhatni: napról napra, fejlődnek a természettudományok. mégis, még mindig rengeteg olyan kérdés van, melyről a tudósoknak fogalmuk sincs, azaz:halványlila gőzük sincs. Daniel Whiteson és Jorge Chan humoros formában bevezetnek bennünket a fizika kozmikus és parányi világába, elmondják, hol tart a tudomány, meg azt is elmondják, amit még nem tud a tudomány, s utóbbi nem kevés. Nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható ez a kitűnő könyv- utóbbiak meg fognak lepődni, mert teljesen mást " tanít" nekünk a szerzőpáros, mint amit annak idején fizikaórákon próbáltak belénk nevelni.  Mi annak idején úgy tanultuk, hogy az atom elektronokból, protonokból és neutronokból épül fel. Nos, a kutatók ezen kívül még találtak 12+6 részecskét! Ezek annyira kicsik, és annyira rövid ideig léteznek, hogy többségükről azt sem tudjuk, mire való. A könyvből megtudjuk, mi az, amit a tudósok eddig a

 A cím rendkívül ambíciózus, Bryson el is ismeri, hogy inkább a figyelemfelkeltés volt a cél, semmint a könyv tartalmának összefoglalása...Azt gondolom, ennyi azért még megbocsátható Bill Brysonnak, aki a 21.század első évtizedének felének TOP 3 ismeretterjesztő írójává nőtte ki magát. A Majdnem minden rövid története arról, szól, hogyan ismerte meg a modern ember a Földet és a körülöttünk levő (?) univerzumot. Bryson könyve népszerűsítő tudománytörténet, melyben szó esik geológiáról, fizikáról, biológiáról,kémiáról, őslénytanról ,a darwini evolúciós elméletről. Bryson kötete rávíilágít arra, hogy a tudományok összefüggnek egymással, nem lehet egymástól elválsztva tárgyalni a fizikát és kémiát, az őslénytant és a modern biológiát.  A könyv alapmondanivalója az, hogy az élet célja nem más, mint önmaga fenntartása és megszaporítása. " Minden élet egy"- írja Bryson, arra utalva ezzel, hogy a különböző élőlényekben különböző vegyi folyamatoknak kellene végbemenniük- ehhez képest

 Tegyük fel magunknak a kérdést: mit tudunk mi, természettudományokban, geológiáan, paleontológiában igen csak részlegesen képzett átlagemberek a Föld ember előtti, több milliárd évet átfogó történetének eseményeiről? Legtöbben azt válaszolnánk:semmit. Magyar viszonylatban már az jó teljesítménynek számít, ha valaki egyszerű polgár fel tudja sorolni a földtörténet korszakait. Ennek a hatalmas időszaknak, a Föld ember előtti történetének megértéséhez segít hozzá az amerikai tudományos újságíró, Peter Brannen: A világ végei avagy a földtörténet tömeges kihalásai című könyve. A rendkívül olvasmányos,közérthető stílusban írt könyv egyfajta földtörténeti bevezetésként is alkalmazható. Hatalmas erénye, hogy bátran ütközteti egymással az ellentétes tudományos álláspontokat,meg is szólaltatja az azokat képviselő tudósokat. Brannen nem szobatudósként viszonyult tárgyához:elkísérte terepmunkára az általa megkérdezett paleontológusokat, geológusokat. Az is nagyon plasztikussá, dinamikussá teszi A

 Kampis György könyve elvileg egyetemi tankönyv, az ELTE Természettudományi Karának hallgatói számára íródott, de a Szerző egész attitűdje, a szöveg igényessége, a téma átfogó és érdekes volta arra predesztinálja ezt a könyvet, hogy minden tudománnyal foglalkozó ember könyvespolcán elfoglalja méltó helyét. Az alábbiakban saját, nem szakértő gondolataimat osztom meg a Kedves Látogatókkal- mert a Tudományfilozófia bizony, olyan könyv, ami gondolatokat hív elő az emberből.  1. Miért is érdekli az embereket a tudományfilozófia? egyrészt azért, mert nem tudják, mi az- a szó két tagját külön- külön ismerik, egyben a kettőt viszont nem. Viccen kívül:a tudományfilozófia igenis érdekli az embereket. Nem tudom, miért, de engem is érdekel. Bele akarunk látni, mit és hogyan dolgozik a tudós. 2. Érdekes kérdés: magukat a tudományos kutatókat érdekli-e a tudományfilozófia? Kampis György szerint csak annyiban, amennyiben a mindennapi gyakorlatban, a laborban, a könyvtárban, alkalmazható. Szerző a zen

 A kötet népes szerzőgárdája (Albert Fruzsina,Bakó Tamás,Balogh Karolina,Boza István,Csáki Anikó,Csizmady Adrienne,Dávid Beáta,Fleischmidt Margit,Gerő Márton,Győri Ágnes,Hajdu Gábor,Huszár Ákos,Huszti Éva,Ilyés Virág,Kálmán Judit,Kovách Imre,Kovács Eszter,Kováts András,Köllő János,Kőműves Zsófia,Kőszeghy Lea,Kristóf Luca,Márk Lili,Mészáros Mercedes,Papp Z.Atiila,Rácz Andrea,Rácz Attila,Szabó Andrea,Zakariás Ildikó) arra vállalkozott,hogy a társadalomtudományi kutatásokban alkalmazott empirikus módszerekkel,de szilárd elméleti alapokon állva,megvizsgálják,mrnnyire integrált és/vagy mennyire mobil a 21.század magyar társadalma. Sorra veszik azokat a tényezőket,melyek elősegítik vagy gátolják az integrációt és a mobilitást. Ebben a rövid kónyvajánlóban nem vállalkozhatunk a kötetben közölt kitűnő tanulmányok részletes értékelésére,csak néhány,számomra fontosnak és érdekesnek tűnő dolgot emelnék ki. A politikai integritással foglalkozó tanulmányok nagyon érdekes,a magyarországi módszertanb

 Barabási Albert-László,a hálózatkutatás nemzetközileg elismert vezető alakja- szerint téves az a széles körben elterjedt nézet,miszerint az ember kiszámithatatlan. A Villanások.A jövő kiszámitható című könyv pontosan a tétel ellenkezőjét bizonyítja:algoritmusok segítségével nagyon is kiszámíthatók vagyunk,jövőbeni viselkedésünk különböző mintázatok alapján megjósolható.  Mivel a felvilágosodás keveset foglalkozott az egyén és társadalom viszonyával,a racionális(vagy magát annak gondoló) tudományok nekiestek a témának. A matematikusok is,a meteorológusok is,a történészek is,és még jónéhány tudományág képviselője. A 19.században egymást követték a jövőt előrejelző tudományos munkák. Volt,aki a háborúk okait térképezte fel  hogy a jövőbeni nagy világégéseknek elejét vegyük. Volt,aki sajátos módszert dolgozott ki az időjárás hosszútávú előrejelzésére.  Ezek az előrejelzések mind tévesnek bizonyultak. Mint ahogy tévesnek bizonyult az a nézet is,hogy az esküdtbíróságok csak az esetek elenyé

 William von Hippel: A nagy társas ugrás című könyvében arra vállalkozott- s vállalását sikerrel is teljesítette- hogy elbeszélje nekünk, a tudomány eszközeivel, hogyan fejlődtünk társas lénnyé ,hogyan vált alkalmassá az ember pszichéje arra, hogy nagy létszámú és bonyolult alrendszerekből álló társadalmat jól-rosszul működtessen. Mindeközben számtalan újdonságot mond el nekünk az állatok és az ember evolúciójáról, fővonalról és mellékutakról, s útmutatót ad a 21.század olvasója számára is:milyen trendeket, jelenségeket kellene továbbfejlesztenünk és miért. Fejezetről fejezetre ívelő spoiler helyett- melynek sok könyv esetében megvan a létjogosultsága- inkább csak észrevételeket fűznék William von Hippel könyvéhez, amolyan gondolati kapaszkodókat, hgy aztán a Kedve Látogató megrohanja a könyvesboltokat vagy a könyvtárakat, s egészében kívánja elolvasni ezt a nagyszerű könyvet. 1. Von Hippel teljes egészében elfogadja a darwini evolúció elméletét, sőt, társadalmi- pszichológiai szinten

 Pléh Csaba és Nyíri Kristóf igazán remek, inspiráló tanulmánykötettel örvendezették meg az Olvasókat.A tények utáni világ mítosza igazi értelmiségi bestsellernek ígérkezik, így hát ajánljuk mindenkinek, akit érdekelnek a jelen gazdasági-társadalmi-mentalitásbeli jelenségei.Ebben a könyvajánlóban,a már megszokott, narratív spoiler helyett néhány észrevételemet szeretném megfogalmazni a műben közölt írásokkal kapcsolatban- de mindezek előtt szeretném kijelenteni, hogy könyvet kitűnőnek tartom, és ajánlani fogom ismerőseimnek is.  Lássuk azokat az észrevételeket! 1. A címben megfogalmazott " tények utáni világ" nem a 21.században kezdődött, hanem jóval korábban, a 20.században, a totalitárius diktatúrák megjelenésével.Hitler Németországának, Mussolini Olaszországának, Sztálin Szovjetuniójának vagy éppen Rákosi Mátyás Magyarországának hivatalos ( és mivel minden sajtótermék alapítása engedélyhez volt kötve, a híreket központilag osztották, minden diktatorikus államban egy hírügy

 Italo Calvino a 20.századi olasz irodalom egyik legnagyobb alakja volt.Műveiben a komikum szerepét vizsgálta az irodalomban, regényei, elbeszélései többnyire metaforikus- allegroikus értelmezést kívánnak meg. A cselekmény mögött mindig ott lapul egy nagyobb összefüggésbe ágyazott gondolat a társadalomról, vagy csak úgy általában az emberi természetről. A kettészlet őrgróf című regénye látszólag történelmi regény, valójában a jelenről, Olaszország akkori társadalmáról szól. Ebben a könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk, amiből talán kedvet kap az Olvasó Calvino életművében történő mélyebb kutakodáshoz.  A cselekmény a koraújkorban játszódik. Bohámiára ráront a török, apokaliptikus pusztítást hozva az országra. Mindenfelé hullák, megcsonkított tetemek, pestisben elpusztlut állatok. Medardo di Terralba őrgróf és csatlósa, Curtizo, bevonulnak. Élete első csatájában a hazafias felbuzdulástól lelkes őrgrófot egy buzgó török kardja szabályosan félbevágja. Az orvosok mindent megtesznek ér

 Magyar emigránsok a történelem nagy sorsfordulóival együtt érkeztek Amerikába. Az 19848-49-es forradalom és szabadságharc után, az 1890-es évek gazdasági válságának köszönhetően, majd az első világháború és az azt követő forradalmak leverése után, a második világháború után és az 1956-os forradalom és szabadságharc után is nagyon sok magyar ember telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban. Őrizték magyar nyelvüket, de természetesen többségük kitűnően magtanult angolul is.  Ha egy közösség a világ más táján gyűlik össze, nyelvük valamilyen szintű változáson megy keresztül. Bakó Elemér: Az amerikai magyarok nyelvének kutatásáról című könyvében azt vizsgálja, hogyan változott meg az amerikai magyarok nyelvhasználata azzal, hogy új nyelvi közegbe kerültek, más társadalmi- életmódbeli viszonyok irányítottk életüket. Bakó Elemér több, mint háromszáz interjút készített, melyet magnószalagon rögzített. Halála után felesége állította össze ezek alapján Az amerikai magyarok nyevének utatásár

 Sokak szerint  Baruch Spinoza (1632-1677) nagy németalföldi filozófus főműve az Etika. Erről persze lehet tudományos ( vagy inkább:értékrendbeli, ízlésbeli) vitákat folytatni. Az biztos, hogy nagyon összetett, sok-sok jelentésréteggel bíró műről van szó, ebben a könyvajánlóban egy rövid összefoglalást tudunk adni Spinoza etikáról vallott nézeteiről, véleményéről.  Spinoza szerint az etika egyértelműen transzcendens, felülről ered, első lépés tehát bebizonyítani, hogy létezik felsőbb lény. A filozófus ezt a bizonyítást Isten végtelenségéből vezeti le. Ha valami végtelen- vallja- akkor végtelen tulajdonsággal,megjelenési formával, attribútummal rendelkező szubsztanciáról van szó. Ha pedig valami végtelen módon létezik, akkor végtelen a hatalma is, mert a létezés voltaképpen hatalom. Ha pedig valami végtelen hatalommal rendelkezik, akkor módjában áll megszabni egy adott társadalom etikai normáit is. Az etika tehát- ahogy ma mondanánk-transzcendens. Ahogy a 34. tétel kimondja: Isten hatal

 Révész Gy.István a 20.századi magyar irodalom sokoldalú alakja volt. Írt színpadi műveket,rádiójátékot,tanulmányokat,és rengeteg krimit, ezek egy részét álnéven. Nem tartozott a kommunista rendszer ellenzékéhez,elfogadta a Kádár-rezsimet,mint politikai realitást. Az izgága bébi című könyve 1970-ben jelent meg. Ez az az időszak,amikor minden második könyv a tudomány forradalmáról,az atomról,az űrutazásról meg efféle témákról szólt. Révész Gy.is sikeresen ragadta meg az Olvasók ezirányú kíváncsiságát. Az izgága bébi ugyanis egy tudományos felfedezés története. Spoiler,ígérem,rövid lesz...Az 1960-as évek Budapestjén járunk. Két ifjú kutató egy hordozható Geiger-Müller számlálót vinne egy nemzetközi kiállításra. Egy presszóban,meglepetésükre,a radioaktív sugárzást jelző műszer bejelez. Talán el is könyvelnék pillanatnyi üzemzavarnak az egészet,ha pár hét múlva egy fiatal lányt nem vinnének kórházba sugárfertőzés tüneteivel. A regény két idősíkban játszódik. A másik idősík az 1956-os forra

 Csermely Péter biokémikus,hálózatkutató,tudományos tehetségkutató és -fejlesztő. Bloghálózatos életfilozófiám című kitűnő könyvében sajátos filozófiai szemlélettel közelít a világhoz:szól gazdaságról,tudásról,tehetségről,társadalmi és mentalitásbeli problémákról. Ebben a rövid kis könyvajánlóban nincs módom arra,hogy fejezetről fejezetre ismertessem a könyv vázlatos tartalmát-amúgy sem vagyok a spoiler megszállottja-inkább arról írnék,hogy nekem,mint egyszerű olvasónak,miért marad emlékezetes Csermely Péter könyve. Először is azért,mert minden területen továbbléptet. Nem pusztán érint dolgokat,hanem igen őszintén és mélyen,új szempontokat adva tárgyal nagyon komoly és a jövő szempontjából fontos kérdéseket.Csiszolja a személyiséget,példának okáért a Rooseveltről és Churchillről illetve arról a bizonyos harmadik személyről  szóló fejtörőt nem ismertem,de sokatmondó. Egész éjszaka nem aludtam,gondolkoztam magamról. Az énképemről,tudniillik... A tehetséggondozásról szólva:nagyon rokonsze

 David Attenborough összefoglalta a Föld élővilágának történetét az első baktériumok kialakulásától napjainkig, egyetlen, monumentális könyvben. Az Élet a Földön az emberi tudomány egyik klasszikusává vált. Olyan ismeretterjesztő munka, mely adaptálja a legújabb tudományos eredményeket. Ebben a rövid könyvajánlóban arról írnék, miért is ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet.  1. Egyrészt a holisztikus szemlélete miatt. Attenborough a molekuláris biológia, az evolúcióbiólógia ( Az Élet a Földön darwinista szemléletű könyv), a populációgenetika eredményeit éppúgy felhasználja, mint a néprajzi megfigyeléseket ( például az új-guineai törzs esetében, amit ő maga és kutatócsoportja fedezett fel). Nagyon komplex szemléletű a könyv, de minden ízében, mondatában releváns.  2. Nem ítélkező, a fajok keletkezését, módosulását, kihalását, természetes folyamatnak tartja. Annak ellenére, hogy érezhetjük: mindene az állatvilág, nm kárhoztatja az embert, pl. a dél-amerikai óriáslajhár kipusztításáért

 A Sötét anyag a 2020-as évek hatalmas bestsellere lehet. Blake Courch igazi tudományos alapokon nyugvó, izgalmas és letehetetlen sci-fit alkotott. Értelemszerűen a sci-fi kedvelőinek ajánljuk a könyvet- elsősorban. Amúgy viszont mindenkinek, mert izgalmas, okos regényről van szó.  A történet főhőse Jason, aki fizikusként dolgozik, fiatal korában hatalmas jövőt jósoltak neki, de ahogy jött a feleség, a család, a férfi inkább mérsékelte szakai ambícióit. Így sem panaszkodhat:egyetemen tanít, bár közel sem azt a témát, ami igazán kapcsolódik a kutatásaihoz. Egy este egy régi barátja, Ryan, a közeli kocsmába hívja Jasont. Kissé spiccesen elmondja neki, hogy valamiféle vegyületet készített a számára. Hősünk az egészet valami részeges motyogásnak tulajdonítja, és leghőbbb vágya: minél előbb hazamenni. Ahogy a sötétben sétál, feltűnik mögötte egy gésaálarcos alak, és elrabolja. Levetkőzeti, majd valami ismeretlen helyre viszi, ahol egykori kollégája vár rá, aki valami információt akar belőle

 Gyáni Gábor:A történeti tudás című könyve a történetelmélet tudományának egyik kiemelkedő alkotása. Arra a kérdésre keresi a választ,amely kérdést már jó ideje igyekeznek megválaszolni a történetírás amatőr és professzionalista művelői:mi a történelem és hogyan kell ahhoz hozzáállni írónak és olvasónak. Gyáni Gábor részletesen elemzi Carr:Mi a történelem?c.könyvének főbb gondolatait. Carr szerint a történész csak konstruálja a múltat,objektíven ábrázolni nem tudja. Ugyanakkor Carr egy ponton jelentősen eltér a posztmodern elméletalkotóktól:hogy ti.szerinte a történelem fejlődés,valamiféle folyton előremutató dolog. A következő nagy mű,amelyet Gyáni Gábor górcső alá vesz,Peter Burke-nak a kora újkori népi kultúráról szóló,magyarul is megjelent könyve. Burke szerint a történésznek modelleket,típusokat kell alkotnia,valamint le kell kicsinyítenie vizsgálódása tárgyát,és ezt a mikro-közeget kell kvantitatív módszerekkel vizsgálnia.  Mi a történeti tény? Ezzel a hatalmas témával foglalkozi

 Ted Chiang kínai származású amerikai író, a sci-fi-novellisztika 21.századi megújítója. Érkezés és más novellák című könyvében nyolc új novellát közöl- magyar terminológia szerint inkább elbeszélések ezek, de nem a műfaj megnevezésén kell vitatkoznunk, mert ezek a történetek elképesztően jók. Új paradigmákat adnak az emberi gondolkodásnak, rávezetik az Olvasót, hogy azt a történetet, melyet már régről ismert, más szemszögből is gondolja át.  Vegyük példának okáért a Bábel tornya c. novellát! Belegondoltunk már abba, milyen lehetett a Bábel tornyát építő munkások helyzete? Mert Chiang belegondolt. A mű főhőse egy bányász, aki azért jött, hogy áttörje a Mennybolt falát. Ahogy megy felfelé a már majdnem kész toronyban, látja, hogyan élnek a munkások és családjaik. Legtöbbjük már évtizedek óta a tornyon dolgozik, gyermekei itt nőttek fel, ők már vissza sem tudnának térni a Földre. A munkásnak folytonos lelkiismeret-furdalása van: szabad ilyet tenni? Szabad a mennyeket ostromolni? Aztán, m