Könyvekről mindenkinek

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pesten, egy v

 A könyv alcíme:A magyarországi írók és a hatalom viszonya a Rákosi- és a Kádár-korszakban Ha lenne ilyen díj vagy verseny, Beke Albert bízvást sikerrel pályázhatna a " Legszigorúbb magyar irodalomtörténész" címre.A behódolt velszi bárdok kora című könyvében kökeményen számon kéri az íróktól az erkölcsi tisztességet, azt, hogy mennyire " feküdtek" le vagy álltak ellen a diktatorikus kommunista hatalomnak. És nekem ezért ez a könyv nagyon tetszik.Bátor, és bátorságra sarkallja az Olvasót is.Hogy válogassa meg, kiket olvas. Ugyanakkor, mivel nekem nagyon tetszett a könyv, éppen ezért fűznék hozzá néhány, többnyire személyes élményből táplálkozó megjegyzést, reflexiót, szempontot, szóval:hozzáfűznivalót. (Kritikának nem nevezném, mint ahogy egyik könyv esetben sem a könyvkritikus vgy irodalmi kritikus szerepében lépek fel.) 1. Volt-e irodalmi életünk az 1945-1989 közötti időszakban? Beke Albert szerint nem. Én nem fogalmaznák ilyen erősen. A szakmai szempontok átitatód

A Király Levente által válogatott Nem kötelező. Kortársak és kimaradók című irodalmi szöveggyűjtemény kétségtelenül nagyon érdekes. Olyan Írók- így, nagybetűvel- szereplnek benne novellával vagy regényrészlettel, mint Szabó Magda és Finy Petra, Füst Milán és Cserna-Szabó András, Tamási Áron és Parti Nagy Lajos, és még sokan mások. A beválogatott szövegek, igazán mondom, remekek, ha ma lennék középiskolás, ebből a szöveggyűjteményből talán meg is kedvelném az irodalmat. És itt jön a de...Mostanában a nagypolitika, az oktatáspolitika, ha úgy tetszik, egyre inkább erőlteti az úgynevezett jobboldali, népi-nemzeti szemléletű irodalmat. Úgy érzem, Király levente ez ellen szeretett volna dolgozni könyvével. Kimaradt Wass Albert,Jókai Anna. Németh László is kimaradt...Lehet arról vitatkozni, hogy fent nevezett Szerzők valóban a magyar irodalmi kánon nevű Mount Everest tetején találhatók-e. De mikor születik már meg az az irodalomkönyv, ahol békésen megfér egymással Wass Albert és Esterházy Pé

Furcsán mozog ez a mai idő. Alexa Károly irodalomtörténész Életünk és irodalmunk című recenzió-kötete 2006-ban jelent meg ( a könyv címe véleményem szerint az ÉS-sel beszélget), ám, sajnos, azóta az itt recenzált alkotók jelentős része eltávozott közülünk. Úgyhogy Alexa Károly könyve irodalomtörténeti könyv lett- az irodalomtörténet nagy szerencséjére. Mert Alexa Károly remek elemző. Éppúgy érzi, éppúgy magáévá teszi Spiró György könyvét, mint Nagy Gáspár kötetét. Az nem számít, hogy mivel ért egyet és mivel nem, nem ez élvez prirotást. Hanem a szakmaiság és erkölcsiség korunkban ritkán látható, szimpatikus összefonódása. Alexa Károly számára egyedüli mérce a szakmai színvonal és a művek erkölcsi háttere. Nem a recenzált könyvek szerzőinek politikai hovatartozása, nem a mindenkori irodalmi kánon még-mindenkoribb és egyre gyorsuló átalakulása, hanem a leírt szó, a tartalom, a mondanivaló az egyetlen kritérium. Az már más kérdés, hogy Alexa Károlynak van politikai meggyőződése, de ez n

Hú, de kegyetlen műfaj a humor! A humorista ( jelen esetben a két Szerző) dolgozik a művön, csiszolgatja, így juó, úgy nem jó, akkor meg így lesz jó, sokszor ez megy hónapokig- a közönség ( jelen esetben az Olvasóközönség) pedig nem röhög. Azaz: a poén nem jött be, a humor-munkálkodás teljesen felesleges volt. Szerencsére a Reményi-Tarján szerzőpáros csak ritkán járt így. Pedig nehéz dologra vállalkoztak: susztermatt című könyvükben irodalmi paródiákat írtak, egyenest a la Karinthy, sőt, Karinthy is le vagyon parodizálva, nem is rosszul. Készítettem egy könyv-toplistát a Susztermatt legjobb alkotásairól. Íme! 1. Nádas Péter: Türemkedés. Opera mizéria, vég nélkül. 2. Hankiss Elemér: Kettős tengely. Egy líraelmélet körvonalai. 3. Térey János: A kisközért kifosztása 4. Bohumil Hrabal: Hordószonáta 5. Várady Szabolcs: Napesti anapest 6. Weöres Sándor: Sinóros mese 7.Utassy József: Zuhintó8.Mándy Iván: A placc 9. Parti Nagy Lajos: Se dobok, se hajítok 10. Szabó Magda: Családi a

Ha a tér szétdarabolódik, ha az idő apró forgácsokra esik szét, atomjaira hullik a múlt, az író nem tehet mást, hosszú és fáradságos munkával összerakja, amit a történelem összetört. Szabó Magda: Katalin utca című regénye egy ilyen összerakás története. amely olyan jól sikerült, hogy 2007-ben a Katalin utca lett Európa legjobb 1945.után kiadott regénye, és Cévennes-díjat kapott. Nem semmi. Ahogy megismerkedünk a történet szereplőivel: Anyával, Irénnel, Hédivel, Blankával, Elekes bácsival, az elhivatott tanítóval, no meg Bálinttal, aki a hadifogságból hazatérve már nem volt önmaga, kicsit ráismerünk a saját családunk történetére is. 1945-tel valami elmúlt, a folyók kiléptek medrükből, de nem árasztottak el semmit, csak valami rossz szagot hagytak maguk után. Szabó Magda nagyszerűen bemutatja azt, hogy külső körülmények hatására az emberi viszonylatok egy része megváltozik, más része elillan, vannak viszont tényezők, apró rezzenések, melyek megmaradnak ugyanolyannak- csakhogy így már

A könyv alcíme:Magyar írók novellái adventtől vízkeresztig Az ajándékozni vágyó egyszeri ember sokat elmélkedik azon,  milyen is a jó karácsonyi könyv. Melyik az a könyv, melyet felnőtt ismerősének nyugodt szívvel odaadhat? Van-e 2018-ban olyan könyv, amit felnőttnek bizalommal oda tudok tenni a fa alá, és még egy kis személyes kártyácskát is csatolhatok hozzá? Sajnos, a magyar könyvpiac nemigen kényeztette el az Olvasókat felnőtteknek szóló színvonalas karácsonyi könyvekkel- sem most, sem visszamenőleg, a 2010-es években. Bölcsfalvi András szerkesztésében megjelent a Karácsony ideje című novellagyűjtemény. Azt mondom: a 2018.évi magyar könyvtermés egyik legfinomabb darabja. Olyan szellemi nagyságok alkotásai előtt tiszteleghetünk, mint Kosztolányi Dezső, Fekete István, Tar Sándor, Sík Sándor, Szabó Magda, Lázár Ervin, Cs.Szabó László ( igen, bizony, a neves esszéista novellákat is írt, méghozzá nem akármilyeneket!), és még sokan mások. Jómagam különösen figyelemreméltónak tartom Lá

Szabó Magda huszadik századi milliőben bonyolódó lélektani regénye a magyar prózairodalom igazi állócsillaga. A történet egy családról szól, ahol is a szülők is élik a maguk életét, meg az immár felnőtt lány is éli a maga életét. Iza, a lány, modern, sikeres ,míg a szülők tradicionális világszemléletűek. Az apa rákos beteg lesz, néhány hónap méltósággal viselt szenvedés után meghal. A lány tovább akar lépni, de az anyát fogságban tartja a múlt: nem tud, nem is akar elszakadni szeretett férje emlékétől. Azért Pilátus a könyv címe, mert azokról az emberekről és azoknak az embereknek szól, akik felismerték az igazságot, és mégis a hamis utat járják. Első megjelenése idején hatalmas visszhangot váltott ki a könyv, mert a legtöbb Olvasó azt a kérdést tette fel magának: kinek van itt igaza? Holott, ha mélyebben olvastak és gondolkodtak volna, eljutottak volna Szabó Magda igazságáig. Hogy itt, Magyarországon, mindig, mindenkinek igaza van. Hogy itt, Magyarországon, soha, senkinek nem lehet

Szabó Magda 1958-ban írta meg Freskó című híres regényét, akkoriban ( kissé oldódó szocreál) teljesen újszerű elbeszélésmódot követve. A könyvben szereplők belső monológokban mondják el a történetet a maguk szemszögéből, ezekből az interpretációkból pedig az Olvasó állítja össze magának a Freskót. Ahogy a 21. században neveznénk: képalkotás virtuális és valóságos elemekből. Interaktív párbeszéd alkotó és befogadó között, a 20.század közepén- több, mint előremutató dolog volt ez akkoriban, s valami ilyesmi úton, a lineáris történetmondás széttörésének útján folytatódott az európai regény útja, sorsa- többek között a francia új regénnyel, vagy éppen a német ( no, nem kelet, hanem nyugatnémet) új prózával. A történet maga egy alföldi kisvárosban, Tarbán bonyolódik. A szigorú református papi család nem viseli el, hogy lányuk, Annus, fellázadt a predesztinált sors ellen, és Pestre költözvén, művész lett belőle. Édesanyja temetésére azért hazahívják a lányt, de be sem teheti lábát a szülő