Könyvekről mindenkinek

 Parti Nagy Lajos költészetében kulcsfontosságú a Szódalovaglás -mintamondatok nulla-című könyv. Parti Nagy itt tette tökéletessé a nyelvi transzformációkban megnyilvánuló,a magyar avantgarde-ra és a nem-avantgarde-ra egyaránt építő alkotói metódust. A Szódalovaglás nem felhőtlen játékosságot kínál mindazoknak,akik a széthullófélben lévő modern világot kívánták versben magyarázni vagy efféle magyarázatokat szerettek volna olvasni. A versek (azaz mintamondatok) 1985 és 1990 között keletkeztek,a Kádár-korszak hanyatló időszakában és a rendszerváltás hajnalán. Parti Nagy Lajosnál és sok akkoriban alkotói virágkorát élő társánál a gondolattal együtt annak kifejezőeszköze,a nyelv is felszabadult. A wittgensteini gondolatrendszer minden csimm-bunm és dáridó nélkül bevonult a magyar és közép-európai lírába,irodalmi paradigmaváltást hozva létre. Az eredmény pedig egyrészt egy újfajta befogadás. A vers,amint azt az iskolában tanultuk,gyónyörködtet,fennkölt érzelmeket csal elő az Olvasóból,v...

 Günter Kunert (1929-2019) a kortárs német irodalom igen jelentős alakja. Rendkívül sokoldalú alkotó,írt verset,regényt,novellát,és otthonosan mozgott a drámai műfajokban is. Műveiben gyakran és mélyen foglalkozik olyan mindannyiunkat érintő kérdésekkel,mint az egyéni szabadság,zseni és társadalom viszonya,államhatalom és állampolgár,kollektív félelem. Játék az árnyakkal című könyvében hangjátékokat olvashatunk. E rövid könyvajánlóban pusztán arra szorítkozunk,hogy röviden összefoglaljuk,miről is szólnak ezek a kiváló művek. De mielőtt ebbe belevágnánk,fel kell tegyünk egy kérdést:hogyan "működik"egy hangjáték könyvbe leírva,nélkülözve az akusztikus elemeket?Véleményem szerint Kunert esetében tökéletesen. Olyan,mintha Shakespeare-drámákat olvasnánk. Amit nem látunk-hallunk,azt pótolja a képzelet. Az pedig természetes,hogy minden,ezzdl megbízott rendező másképp rendezné meg a Kunert-hangjátékokat. Lássuk akkor egyenként a műveket! A lólábú angyal szatirikus mese az emberi term...

 Sara Pennypacker: Pax című könyve 10-14 éves korosztálynak szóló ifjúsági regény, de humanizmusa, magas szintű irodalmisága miatt az ennél idősebb korosztályok számára is érdekes és tanulságos lehet. Az alábbi könyvajánlóban egy nagyon rövid spoilert közlök erről a nagyszerű könyvről, aztán néhány mondatban kifejtem a véleményemet-, hátha ezzel felcsigázom a Kedves Látogatók olvasási vágyát.  A történet bárhol és bármikor játszódhatna, Pennypacker a mai Amerikába helyezi. Peter tizenkét éves kissrác, akinek élete nem túlzottan boldog. Amióta édesanyja elhunyt, apja rendkívül keserű, szomorú emberré vált, nagyapja pedig gyászol. Apja önkéntesnek bevonul a háborúba- felejteni, kérdezhetjük joggal- Peternek pedig a nagyapjával kellene maradnia, amíg apja a tengerentúlon szolgál.  Csakhogy Peternek van egy vigasza, egy kedvence: Pax, a róka. Kicsi korában találta őt, hazavitték, egy darabig nevelgették, aztán apja úgy döntött, most már eléggé felnőtt az a róka, ideje visszat...

Sándor Iván:Drága Liv című könyvében a magas szintű, nívós,hagyományokra épülő és újításokra büszke elbeszélő szépirodalom találkozik az esszé műfajával, a személyes az általánossal, a kultúra és a közélet világa a magánszférával. Egy magyar fiatalember szemszögéből beszél el eseményeket, olyan történeteket, melyeket nem mindenkinek volt módja átélni. Ez a fiatalember ugyanis, a szocializmus időszakában, a hidegháború egyik legélesebb helyzetében,az 1968-as csehszlovákiai bevonulás idején, éppen útlevéllel tartózkodik Párizsban.  Akkoriban nagon sok fiatal szeretett volna a szabadság és kulturális élet európai fővárosaként számontartott Párizsban tartózkodni, de a Kádár-rendszer nem akarta a magyar fiatalokat Párizsba engedni, úgyhogy sokan nem kaptak útlevelet. A kevés szerencsés ezért igyekezett mindent látni és átélni és megtudni, hogy majd itthon mesélhessen. A többieknek, akik itthon maradtak.  Ebben a könyvajánlóban azt szeretném elmesélni, amit jómagam éreztem, miközben...

Jóval több ez a könyv holmi kulisszák mögé pillantásnál. Egy egy tanító könyv.  Nádas Péter az elmúlt évtizedek alatt a magyar irodalom ikonikus alakjává nőtte ki magát, nevét szerte Európában ismerik. Károlyi Csaba egy teljes éven át interjúzott az íróval, a legkülönbözőbb témákról kérdezve őt. Ebből a könyvből nagyon sokat tanultam és fogok is tanulni. Ebben a könyvajánlóban arról írnék, mit is tanultam Nádas Pétertől. Ez persze nagyon szubjektív dolog, lehet, ha egy évvel korábban vagy később olvasom el a könyvet, mást tanulok. És az is igaz, hogy mindenkinek mást és mást mond egy ekkora terjedelmű és igen magas színvonalú tartalommal bíró szöveg.  Jöjjenek hát a számomra legfontosabbak! 1. A szabadság európai értelemben vett "érzése" (ami persze nem érzelem, nagyon is intellektuális termék,gondolat) összeegyeztethető a nemzeti problémák iránti érzékenységgel. Manapság is vannak, akik ezt a két gondolatrendszert megpróbálják szembe állítani, de nincs igazuk.  2. A rend...

 Hodossy Gyula szlovákiai magyar költő, szerkesztő, 2022-ben kapott József Attila-díjat, amihez utólag is gratulálunk! Szövi a léke vásznát. Ötven év-ötven vers című könyve átfogó képet ad költészetéről ( vagy más nézőpontból:bevezet költészetébe), annak sokszínű tartalmi, formai mozzanatairól. Az alábbi rövid könyvajánlóban szeretnék néhány verset kiemelni a kötetből, ezzel is ráviláígtva arra, hogy egy versgyűjtemény, csak egészében egész, a jó verseskötet egyetlen nagy ív. Utazás egy olyasfajta hídon, amelyről leszállni már nem nagyon lehet.Hodossy Gyula kötete ilyen. Sodor, eleven, ha egy verset elolvastál, kedved támad egy másodikhoz, ha azt is elolvastad, jöhet a harmadik, stb. Mindazonáltal hatalmasat téved az, aki ezek után azt gondolja, hogy Hodossy költői szövegei könnyen értelmezhetők. Sőt! Komoly, de kedvünkre való intellektuális erőfeszítés ( játék?) ezeknek a verseknek az olvasása. néhány versről írtam le gondolataimat, nem biztos, hogy minden esetben jól fogalmaztam,...

 Hársing László könyvében nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy közérthető nyelven, problémacentrikusan ( elhagyva a szokásos történeti szemléletű ábrázolást) bevezessen abba hatalmas szellemi konglomerátumba, amit úgy neveznek: filozófia. A Nyitott gondolkodás eredetileg felsőoktatási tankönyvnek készült,de mindenki számára ajánljuk, aki most teszi meg az első lépéseket a filozófia tanulmányozásának rögös útján.  Megtudhatjuk e könyv által, miért különbözik a filozófia a szaktudományoktól, s hogy utóbbiak képesek-e választ adni az élet végső kérdéseire. Hosszasan foglalkozik a Szerző az érvelés szabályaival, feltételrendszerével. Nagyon sok esetben felhívja az Olvasó figyelmét a másik véleményének tiszteletben tartására, a toleranciára ( recenzens tapasztalatai szerint az elsőéveseknél a filozófia viták olykor kissé hevessé válnak, indokolatlanul hamar felforr az ifjúi vér,úgyhogy ezek a figyelmeztetések egyáltalán nem a levegőbe szállnak, nagyon is konkrét alapjuk van)...

 A könyv alcíme: Utak és tévutak az európai történelemben és politikában. Mostanában sokat olvasni a publicisztikában Európa hanyatlásáról, alkonyáról, háttrébe szorulásáról,lemaradásáról az USA és Kína mögött. Éppen ezért kíváncsian vettem kézbe Gyurgyák János könyvét,választ akartam kapni arra kérdésre: valóban hanyatlik-e Európa,vagy csak a felszínen csónakázva tűnik így? A kiváló könyvből nem erre a kérdésre kaptam feleletet, hanem egy sokkal fontosabbra:arra, hogy miért nem tudjuk egyáltalán definiálni Európát, az európaiságot. Ez most egy rendhagyó könyvajánló lesz, kicsit továbbgondolom, egyúttal személyes véleményemet, tapasztalatomat is közlöm a Gyurgyák János által kitűnően feldolgozott témáról.Spoiler helyett.   Megismerkedünk Európával, mint földrajzi fogalommal, feltesszük magunknak azt a kérdést:az ún. határországok ( Oroszország,Grúzia, Azerbajdzsán, Kazahsztán) tekinthetők-e földrajzi nézőpontból Európa részének? Megértjük, hogy Európa elsősorban kulturáli...

 Marilynne Robinson első regénye 1982-ben jelent meg, s óriási szenzációt váltott ki az amerikai irodalomban. A Háztartás nagyon őszintén, addig nem tapasztalt nyíltsággal beszél egy olyan társadalmi réteg életéről, akikre talán keveset figyelünk:azokról a gyerekekről és fiatalokról, akik árvaságra jutottak, s rokonok nevelik őket.  A Háztartás két ifjú hőse Ruth és Lucille. Kezdetben nagyszüleiknél nevelkednek, ám ábrándos természetű, kalauzként dolgozó nagyapjukat halálos vonatszerencsétlenség éri, úgyhogy nagymamájuk neveli őket egyedül. Mikor ő egészségileg alkalmatlanná válik, két sógornője veszi át a gyerekek nevelését. Csakhogy ők nem akarnak egy isten háta mögötti kisvárosban élni, úgyhogy megérkezik új nevelőanyjuk, Sylvie, aki a nagynénjük. És innen kezdődnek a bonyodalmak.  Sylvie ugyanis korábban nagyvárosban élt, annak is a perifériáján, s leginkább csavarogni szeretett, meg tehervonatokon utazni, mindenfelé Amerikában. Az,hogy ez a hölgy egy kisvárosban élje...

 Elias Canetti (1905-1994) a huszadik század egyik legegyetemesebb írója. Bulgáriában született ladino családba,élt Angliában,Németországban és még sok más helyen. Hazánkban manapság kevésbé ismerik-emlegetik nevét,pedig Nobel-díjat is kapott. 1942-1993.közötti naplójegyzeteit Feljegyzések címmel adták ki könyv alakban. A Feljegyzések egy nagyon izgalmas intellektuális játék.Egy nagy alkotó gondolatmorzsáiban kell észrevennünk az egyediséget,a zsenialitást,és azt,hogy az adott gondolatot hogyan tudjuk beleilleszteni saját életünkbe. Ha jól játszunk,biztosak lehetünk abban,hogy sikerülni fog. Milyen témákról gondolkodik Canetti és hogyan?Nyilvánvaló,hogy egy ilyen rövid konyvajánlóban ezt lehetetlen áttekinteni. Inkább csak kiemelni tudunk egy-egy áramot,gondolati vonulatot ebből a hatalmas folyóból. Tegyük hát! 1.Elias Canetti istenképe. Canetti szerint nincs Isten-a második világháborút személyesen átélt nemzedék tagjai közül sokan vélekedtek így. Istent az ember alkotta,hogy elhe...

 A könyv alcíme:Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása. David Engels ebben a könyvében kísérletet tesz arra,hogy az összehasonlító történetírói módszer segítségével választ adjon azokra a kérdésekre,melyek mind az ókori római,mind a 21.századi európai közvélemény gondolkodó részét gyötrik. Engels szerint az Európai Unió 21.századi válsága párhuzamba állítható a római köztársaságnak a Kr.e.2-1.században tapasztalható válságával. Szerző-amint az a könyv Bevezetésében olvasható-a 21.századi Európa legnagyobb problémájának azt tartja,hogy a kontinens ideológusai és/vagy politikusai az európai identitás lényegét általános fogalmakban határozták meg. Ezzel éppen a specifikus elemeket ignorálták Európa önmeghatározásából,ugyanakkor vonzóva tették az európai berendezkedést mások,azaz nem-európaiak számára is. Márpedig ki ne akarna demokratikus,békeszerető,toleráns,szabad világban élni?És ki az,aki egy közvéleménykutatás során nemet mondana ezekre a fogalmakra,vagy negatí...

 Anna Seghers német írónő Tranzit című regénye az egyik legkülönlegesebb könyv,amit a második világháborúról valaha írtak. A Tranzit ugyanis nem a frontok,hanem a fronttá lett hátország életét mutatja be. Nem a harcról szól,hanem a várakozás harcáról.Minden történelem iránt érdeklődő szíves figyelmébe ajánljuk. A főhősünk,aki a történet elbeszélője is,Németországban született zsidó férfi. Megszökik szülőhazájából,harcol a spanyol polgárháborúban,majd ezután Franciaországban telepszik le. A háború kezdetén azonban a francia hatóságok,mint megbízhatatlan elemet,internálják. 1940-ben a németek megtámadják Franciaországot. Hősünk erre a hírre megszökik az internálótáborból. Előbb Párizsba megy. Ott egy fogadóban álnéven bujkál. Rátalál egy számára ismeretlen,de jó politikai kapcsolatokkal rendelkező író kéziratára. Az író állítólag meghalt. Hősünk felveszi az író személyazonosságát,Bordeuax-ba utazik. Itt megpróbál feljutni egy Amerikába induló hajóra. Hogy felszállhasson,tranzitra jog...

 Bólya Péter orvos és író volt. Nagyszerű regényeket alkotott,ennek jó példája a C-dúr,fisz-moll.Nyáridő című kötet,amely egy nagy -és egy kisregényt tartalmaz. A C-dúr,fisz-moll főhőse,Ágoston László,értelmiségi családból származó,frissen érettségizett fiatalember,akit helyhiány miatt-ami,lévén az 1960-as évekről szó,ki tudja,mit takar-nem vesznek fel az ELTE magyar-történelem szakára. Ágoston ekkor zenetanárához fordul,ajánljon neki valami jó,állandó zenészi állást. Ágoston ugyanis dobol,és igen tehetségesnek tartják. Így kerül főhősünk D-be,a poros,de egyáltalan nem unalmas alföldi kisvárosba,ahol kocsmazenész lesz. Főnöke,a zongorista,egyszerűen nem normális,főbérlője kissé boszorkányszerű,de amúgy rendes öregasszony. Ágoston itt,ilyen közegben ismerkedik az élet sűrűjével,no és a szerelemmel. A regény nem ifjúsági,de azért fiataloknak szól.  A Nyáridő egy kiugrott gyári munkás balatoni kalandjait beszéli el. Bende Ferencnek már elege van abból,hogy áll egy gép mellett,és ...

Yuval Noah Harari izraeli történész, nem mellesleg remek író, és elképesztően jó problémalátó. 21 lecke a 21.századra című könyvében az emberiség jövőjével foglalkozik, olyan témákkal foglalkozik, mint szabadság, egyenlőség, vallás, szekularizmus, migráció, bevándorlás. Nagyon őszintén ír, nem fél kérdezni, azt sem fél beismerni ,hogy valamit nem lát előre. Mivel a 21 lecke nagyon átfogó témákat ölel fel, nincs módunk arra, hogy a tőlünk megszokott terjedelmi korlátok között, részletesen szóljunk minden érintett témáról. Inkább csak néhány reflexiót írnék a könyvről,íme! - Nem gondolom, hogy vallások ne tudnának modern válaszokat adni a kihívásokra. Mindegyik nagy világvallásnak vannak olyan irányzatai, melyek a szent iratokat adaptálni tudják a modern korra. Sajnos, nem ezek az irányzatok vannak számszerű többségben. - Egyetértek Haraival abban, hogy a migráció legnagyobb problémája az integráció. Azzal viszont már nem tudok egyetérteni, hogy ezt nekünk, befogadóknak kell kikísérle...

Miért olvasunk filmekről könyveket? A Kalmár György és Győri Zsolt által szerkesztett tanulmánykötet élő bizonyítéka annak, hogy van értelme filmekről könyvet írni. Mert igaz, hogy a filmeket ma már mindenféle megosztókon nézi a közönség, a tárgyilagos elemzés, az értő kritika, a megfelelő történelmi távlatból vizsgált filmtörténet igazi hordozója a könyv. A Tér, hatalom és identitás viszonya a magyar filmben című kötet voltaképpen azt igyekszik bizonyítani, hogy a Magyarországon 1945 után uralkodó politikai rendszerek, mind a Rákosi, mind pedig a Kádár-korszakban, leginkább a tér szabályozására, az emberi környezet feletti uralom megszerzésére törekedett, sajnos, többnyire sikerrel. A kommunista időszak filmjeiben a polgár, azaz inkább kispolgár, pontosabban: gyárban dolgozó, kispolgári életszínvonalon élő magyar karakter, be van zárva. Remekül kijön ez  Tízezer nap című filmben, ahol is a tualjdonától megfosztott parasztember voltaképpen börtönben érzi magát, hiába nem zárták ...

Alcím:Életek és sorsok Észak-Koreában Barbara Demick könyvéből végre megértettem. Megértettem, miért váltak a koreaiak, ez az oly büszke nemzet, a világ elgelszántabb és legordasabb diktatúrájának majdhogynem tehetetlen áldozataivá. Megértettem, miért istenítik még éhezve is nagy vezérüket az éhségtől alélt észak- koreaiak. Megértettem, hogyan képesek dolgozni orvosok fizetés nélkül, megértettem, miért hajlandók elviselni még az éhséget is. Szinte sírtam, amikor az anyának választania kellett, hogy magának vásárol-e rizst a feketepiacon, vagy pedig fiának gyógyszert, szintén a feketepiacon, mert a patikában nincs, sőt, patika sincs. Megértettem, hogyan élte túl ez az ország- illetve:már aki túlélte- az 1990-es évek elképesztő éhínségét füvekkel, fakérgekkel ( mint nálunk a tatárjárás után...). Mert " nincs mit irigyelnünk a világtól" ezt sulykolja a hazug propaganda, s sok kreai tényleg elhiszi azt, amivel a diktatúrák oly gyakran érvelnek: hogy nálunk is ross...

Lám, kormánypárti lap is lehet színvonalas...A Magyar Hírlap 2017.szeptember 28-i számából két írást emelnék ki. Az egyik Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökények Komáromban, a Petőfi-szobornál elmondott beszéde. Lezsák Sándor nagyon pontosan rámutat arra, hogy akik ma liberálisnak nevezik magukat, voltaképpen megcsúfolják a liberalizmus eszméjét. A 19.századi nagy magyar politikacsinálók is liberálisok voltak, de a szabadság kiterjesztését mindig a nemzeti érdekeknek rendelték alá. A másik, amit szeretéknkiemelni a rendkívül nívós lap cikkei közül, egy hír. Olaszországban az idén 900 nemi erőszakot követtek el migránsok. Ez elképesztő! És a német liberálisok még azt állítják, hogy a menekültek és a bűnözés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni...Ez már túlzás. Az Unió azonban ezt nem látja be, továbbra is azt akarja, hogy Európából migráns-befogadó kontinens váljon, a keresztények pedig adják fel értékeiket. Katasztrófa.

Napjainkban soha nem látott módon került a politika ill. a társadalmi párbeszéd középpontjába a szabadság kérdése. Mi a szabadság, kinek jár, mennyi jár, és hogyan kell vele élni? Meddig terjednek az emberi jogok? Hol a határ szabadság és szabadosság között? Ezek a kérdések bennünket, a 21. század embereit igencsak foglalkoztatják, s a mainstream médiumokból többnyire sematikus válaszokat kapunk. Vagy liberalizmust, vagy antiliberalizmust. Raymond Aron huszadik századi francia politológus Tanulmány a szabadságjogokról című könyvében ( amely a Berkeley Egyetemen tartott előadássorozat összefoglalója) igyekszik árnyalni a képet. Az első dolog, amit meg kell értenünk, az az, hogy a szabadság nem pusztán politikai szabadság, nem egyszerűsíthető le egyik vagy másik divatos politikai eszmeáramlatra. A szabadság fogalmát senki nem sajátíthatja ki, sem egy nemzet, sem egy hatalom, sem pedig egy magát prófétának tévesztő értelmiségi. Aron főleg Tocqueville és Marx e téren kifejtett munkásság...