Könyvekről mindenkinek

 Ágh István Elvarázsolt ének című könyve 2017-ben jelent meg először,a Nap Kiadó gondozásában. A kötet egészéről azt mondhatjuk,hogy rendkívül sokat foglalkozik az öregséggel,az elmúlással,a halállal. Teszi ezt azonban oly sokféle szögből és módon,hogy nekünk,akik még az élet vizében úszunk,ha már nem is lubickolva,szóvsl nekünk is hasznos és érdekes is lehet. A könyvben található verseket a Költő öt ciklusra osztotta. A Későn virrad című ciklus versei a halálról,elmúlásról,emlékezésről szólnak. Általában 6-10 strófából álló,páros rímelésű versek ezek. Az Elvált özvegység a szeretett kedvesre emlékezik,a különösen felkavaró Véglegessé vált a sorrend a család elhunytjait veszi számba. A Valóságos látszat egy mentőautó szirénázásából bontja ki a szituációt. Az Édentől keletre ciklus versei a köz ügyeivel foglalkoznak,úgy,hogy a történelmet,a politikát,a generációk közötti ellentéteket a személyes sors indigóján itatják át. A költemények formája itt már szabadabb,a sorok egészen hosszúak,

 Sas Ede a 19.század végének- huszadik század elejének egyik legismertebb hírlapírója, bestseller-írója, és műfordítója volt. Írt ő mindent, ami létezik, szerelmi történetektől történelmi könyveken át verses eposzokig. Igazán sokoldalú polihisztor ember volt ő.  Legendás idők legendás hőse című könyve a nagy államférfinak, Kossuth Lajosnak életéről szól. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban az olvasó ifjúságnak ( ezért nem lenne bolondság újra kiadni, a nyelvezetben a régiességeket átírni, a " nyolcz képet" pedig mai digitális technikával modernizálni).  Sas könyvében a sokoldalú Kossuthból a katona-Kossuthot ragadja meg. Aki hadsereget toboroz a Habsburg ellen, aki a kápolnai csátánál elmondja- egyes kutatók szerint nem mondja- legendás imáját. Kossuth példaképpé válik, a nemzeti ügy és a Habsburg- ellenes szabadságharc bajnokává. A legendás idők legendás hőse igazi kurucos szemléletű ifjúsági regény. Ennek ellenére felnőttek is örömmel olvasták, mert a Sas tudott ú

Izsák Lajos professzor könyvében nem kisebbre vállalkozott, minthogy összefoglalja Magyarország 1944 és 1990.közötti történelmét. A téma hatalmas, a rendszerváltások közötti időszakról hatalmas forrásanyag és történeti irodalom ( jobb-rosszabb minőségben) halmozódott fel. Nehéz 200 oldalban összefoglalni a témát- de Izsák Lajos sikerrel vette az akadályt. A könyv szakmailag legérdekesebb része kétségtelenül a szovjet megszállást és a koalíciós időket bemutató fejezet. Megtudhatjuk, milyen veszteségeket szenvedett el Magyarország a második világháborúban, hogyan alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés, milyen gyakorlat szerint delegáltak képviselőket a pártok, s hogy milyen szerepet játszott hazánk 1945 utáni történetében a SZEB. Portrészerűen megismerkedünk a főbb történelmi alakokkal ( Teleki Géza, Dálnoki Miklós Béla, Vorosilov, Kovács Béla, Nagy Ferenc, az MKP vezető négyesfogata), s alapos leírást olvashatunk a pártok egymás közti vitájáról- különösen az a pont fájó, ami a Kereszt

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint annak interpretációja még számos meglepetést tartogat történészeknek és múltunk iránt érdeklődő laikusoknak egyaránt. Számomra ilyen meglepetés volt Marossy Endre könyve, amely Mecséri János ezredesnek és katonáinak hadbírósági peréről szól. A történelemkönyvekben Mecséri Jánosról csak annyi szerepel, hogy csapatával csatát nyert az 1956.novemberében benyomuló szovjet csapatok ellen. Holott már régen tudnunk kellene: ez volt az egyetlen győzelem, amit magyar reguláris katonai alakulat 1956-ban a túlerőben lévő szovjet ellenfél ellen aratott. Marossy Endre könyvéből fény derül arra, hogyan és miképpen született ez a győzelem, és miképpen zajlott le az azt követő hivatalos bosszú. Marossy Endre nagyon precíz, alapos módon tisztázza a per részleteit: a hatalom motivációit ( minden halott szovjet katonáért egy halálos ítélet kellett...), az egymásnak szögesen ellentmondó vallomásokat, azt a körülményt, hogy miként került sor két Á

Magyarország 20. századi történetének tanulmányozása során nem szabad figyelmen kívül hagynunk a külföldön megjelenő magyar lapok írásait és azok hatását. A Szabad Magyarság című újság New Yorkban jelent meg, az amerikai magyarság lapja kívánt lenni, és utólag azt mondhatjuk, meglehetősen éleslátó módon, illúziók nélkül tájékoztatta a magyar külföldi Olvasókat a forradalom és szabadságharc eseményeiről. A cikkek szerzői nem fűztek sok reményt  Nyugathoz. Többször is hangoztatták a Nyugat tétlenségét. Nem ígérgették, hogy majd az ENSZ, majd Amerika...Ez az álláspont akkoriban ritkaságnak számított. Nagyon pontosan látták, hogy a Kádár- kormány egy nemzetáruló kormány. Nem dőltek be  Kádárék Rákosi-ellenes szlogenjeinek, tisztában voltak azzal, hogy, a Szovjetunió által hatalomra juttatott bábkormánnyal van dolga Magyarországnak, melyet a lehető leghatározottabb módon el kell utasítani. Utólag csak annyit mondhatunk: Bravó, Szabad Magyarság! Ahogy a nagykönyvben meg van írva: csakis