Markovits Rodion:Szibériai garnizon
Markovits Rodion, eredeti nevén Markovits Jakab könyve a két világháború közti időszak egyik magyar bestsellere volt, gyakorlatilag minden középosztálybeli művelt ember elolvasta. Olyan népszerű volt a Szibériai garnizon, hogy a keletkezéséről külön regényt írtak.
Hogyan is keletkezett ez az 1928-ban megjelent mű? Úgy, hogy Markovits interjúk százait készítette egykori orosz hadifoglyokkal, és ezeket bedolgozta a regénybe. Innen az alcím: Kollektív riportregény.
Később aztán azok, akikkel a Szerző interjút készített, szépen interjút adtak arról, hogy milyen érzés volt hadifogoly-élményeikről mesélni.
Na, ez a bestseller!
A második világháború után aztán elfeledték a művet, nem kis részben aktuálpolitikai okokból. A mű főhőse egy fiatal, családos értelmiségi, aki Budapestre költözve valamilyen tüdőbajt kap. Mire meggyógyul, megölik Ferenc Ferdinándot, kitör az első világháború. Főhősünk szeretne hivatali beosztást találni,de ezt egy magas polcon álló főhivatalnok árulásnak találja. Ahogy az lenni szokott, a kisemberek várakozásai nem jönnek be, a háború elhúzódik, főhősünk pedig orosz hadifogságba kerül.
És itt következik az aktuálpolitika. Az első világháború alatti orosz hadifogoly-táborok nem voltak éppen ötcsillagos szállodák( innen a mű címében a garnizon szócska, mely eredetileg helyőrséget, katonai szálláshelyet jelent). Megvolt a lágerhierarchia, nem volt túl bő az étkezés, stb.
De messze nem volt olyan kegyetlen a rendszer, mint a második világháború utáni szovjet táborrendszer, ahol is napi 20 órát dolgoztatták a foglyokat, úgy kezelve őket, mint a közönséges rabokat. Rákosiék jobbnak látták, ha nem adnak összehasonlítási alapot, mert abból ők jöttek volna ki rosszabbul.
A rendszerváltás után még sokáig nem esett szó a könyvről, legalábbis szélesebb nyilvánosság előtt nem. Aztán 2019-ben, botrányoktól kísérve ,bekerült a középiskolásoknak szóló ajánlott irodalom közé. Szívből reméljük, hogy minél több középiskolás veszi magának a fáradtságot, ami nem is annyira ólmos, mint inkább élményekben gazdag, és elolvassa. A Szibériai garnizon kitűnő regény, egy kis szelet, eddig kevesebbek által kóstolt szelet Európa történetéből.
Legújabb kiadása: Kráter Műhely Egyesület, Aranyrög sorozat, Pomáz, 2009.
Hogyan is keletkezett ez az 1928-ban megjelent mű? Úgy, hogy Markovits interjúk százait készítette egykori orosz hadifoglyokkal, és ezeket bedolgozta a regénybe. Innen az alcím: Kollektív riportregény.
Később aztán azok, akikkel a Szerző interjút készített, szépen interjút adtak arról, hogy milyen érzés volt hadifogoly-élményeikről mesélni.
Na, ez a bestseller!
A második világháború után aztán elfeledték a művet, nem kis részben aktuálpolitikai okokból. A mű főhőse egy fiatal, családos értelmiségi, aki Budapestre költözve valamilyen tüdőbajt kap. Mire meggyógyul, megölik Ferenc Ferdinándot, kitör az első világháború. Főhősünk szeretne hivatali beosztást találni,de ezt egy magas polcon álló főhivatalnok árulásnak találja. Ahogy az lenni szokott, a kisemberek várakozásai nem jönnek be, a háború elhúzódik, főhősünk pedig orosz hadifogságba kerül.
És itt következik az aktuálpolitika. Az első világháború alatti orosz hadifogoly-táborok nem voltak éppen ötcsillagos szállodák( innen a mű címében a garnizon szócska, mely eredetileg helyőrséget, katonai szálláshelyet jelent). Megvolt a lágerhierarchia, nem volt túl bő az étkezés, stb.
De messze nem volt olyan kegyetlen a rendszer, mint a második világháború utáni szovjet táborrendszer, ahol is napi 20 órát dolgoztatták a foglyokat, úgy kezelve őket, mint a közönséges rabokat. Rákosiék jobbnak látták, ha nem adnak összehasonlítási alapot, mert abból ők jöttek volna ki rosszabbul.
A rendszerváltás után még sokáig nem esett szó a könyvről, legalábbis szélesebb nyilvánosság előtt nem. Aztán 2019-ben, botrányoktól kísérve ,bekerült a középiskolásoknak szóló ajánlott irodalom közé. Szívből reméljük, hogy minél több középiskolás veszi magának a fáradtságot, ami nem is annyira ólmos, mint inkább élményekben gazdag, és elolvassa. A Szibériai garnizon kitűnő regény, egy kis szelet, eddig kevesebbek által kóstolt szelet Európa történetéből.
Legújabb kiadása: Kráter Műhely Egyesület, Aranyrög sorozat, Pomáz, 2009.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése