Abraham Maslow:A lét pszichológiája felé

 Abraham Maslow munkássága nemcsak a pszichológia tudományának szűkebb szakmai köreire,hanem a gondolkodó közvélemény szélesebb mezőnyére is nagyon nagy hatást gyakorolt. A lét pszichológiája felé című könyvben Maslow cikkeiből,tanulmányaiból,különböző egyetemeken tartott előadásaiból olvashatunk nagyon színvonalas,a változatos munkásság minden spektrumát lefedő válogatást. E rövid könyvajánlóban pedig összefoglaljuk Maslow főbb gondolatait. 

Amikor Maslow pszichológiával kezdett foglalkozni,alapvetően két irányzat uralta ezt a nagyon összetett tudományt. A freudizmus minden emberi patologikus jelenséget a szexualitásra vezetett vissza. A viselkedéskutatás pedig minden patologikus jelenséget és személyiséget helytelen viselkedésnek,rossz beidegződésnek tudott be,amely beidegződéseken lehet változtatni,s akkor megváltozik a nemkívánatos viselkedés is.(Kissé vázlatos leírás ez,de a lényeget fedi). Közös volt mindkét irányzatban,hogy művelői alapvetően a pszichés betegségek okát,eredetét kutatták. Saját magukat mint a beteg lélek orvosait látták.Maslow úgy gondolta,ez nem helyes.Pontosabban:nem teljes. 

Úgy vélte,léteznie kell olyan pszichológiának,mely az emberre,mint komplex személyiségre tekint. Amely a nagy egészet fogja át,az emberi teljességet magyarázza meg. Ennek megtalálásához viszont az szükséges,hogy az egészséges ember egészséges pszichéjéből induljunk ki. Mi mozgatja az egészséges embert?Maslow a szükséglet fogalmában lelt rá erre a mozgatóerőre. Csakhogy míg korábban a szükséglet fogalmával kizárólag biológiai igényeket és vágyakat írtak körül a pszichológusok,addig Maslow és tanítványai az ember intellektuális,lelki és szellemi igényeit,beteljesületlen céljait,vágyait is idesorolták. Legmagasabbrendű szükséglet- kielégítésnek pedig az önmegvalósítást tartották.

Hangsúlyoznunk kell,hogy a Maslow-i értelemben vett önmegvalósítas nem azonos az egoizmussal,pláne nem a hedonizmussal. Az önmegvalósító ember képes arra,hogy önérdekén túl is lássa a világot. Helyesen tudja megkülönböztetni a jót a rossztól,igénye van a folyamatos alkotó tevékenységre,ebben örömet talál. Képes a világot részeiben,de egészében is látni.  Ez nem jelent folyamatos boldogságot,sőt. S nem jelenti a biztonság,a bevett normák teljes elvetését. Az sem biztos,hogy az önmegvalósító ember céljai között szerepel más emberek önmegvalósítás felé terelése-akad ilyen is,de nem jellemző általánosan. Az önmegvalósító ember nem azonos a hibátlan emberrel,ilyen ugyanis nem létezik. Maslow 16 olyan gondolatot fogalmazott meg,melyek az önmegvalósító embert jellemzik. Megváltoztatta a pszichológia egész tudományát. Nem csodálkozhatunk azon,hogy egyes kutatók támadták nehezen körülírható fogalmait. Maslow gondolatait szépen részletezve,alaposan kifejtve  olvashatjuk A lét pszichológiája felé című könyvben. Melyet ajánlunk mindenkinek,akit érdekel az emberi személyiség. Akár a sajátja,akár a másé. 

GABO Könyvkiadó,Budapest,2021. Fordította Turóczi Attila.